A Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) szakmai rendezvénye 2016. november 24-én zajlott a Magyar Innovációs Klub keretében, a Tudomány Napja eseményeihez kapcsolódóan a Magyar Tudományos Akadémia székházában. 

A Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) szakmai rendezvénye 2016. november 24-én zajlott a Magyar Innovációs Klub keretében, a Tudomány Napja eseményeihez kapcsolódóan a Magyar Tudományos Akadémia székházában. 

A téma a hazai innovációs helyzet elemzése, értékelése, valamint a 2016. évi, 25. Magyar Innovációs Nagydíj Pályázat hivatalos meghirdetése volt, dr.Pakucs János szervezőbizottsági elnök,   

a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke előadásában ismertette a jelentkezéshez szükséges tudnivalókat, s az eddigi pályázatok hozadékát. Kiemelte, a közhiedelemmel szemben, a kis és közepes vállalatok is sikerre vihetik pályázatukat ebben a szakmai megmérettetésben. Hangsúlyozta, felmérés szerint, 25 év alatt több mint 1.000 milliárd Ft többletet eredményezett a magyar innovációs tevékenység.  

Dr. Monszpart Zsolt, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) általános, innovációért felelős elnökhelyettese az elmúlt év innovációs teljesítményeiről, azok konkrét elismeréséről, ill. a 2017. év innovációs lehetőségeiről szólt.  

Az idei pályázók figyelmét felhívta, a tartalmi követelmények mellett a formai előírásokra is figyeljenek, nehogy emiatt hiusuljon meg pályázatuk, a leírásból pedig egyértelműen derüljön ki, hogy milyen újítás születik meg a pályázat segítségével.  

Az elmúlt évekhez képest fontos változás, nem egy-egy adott uniós összeg elköltésére várnak pályázatot, ahol nem számít az eredmény, hanem azt várják, hogy a pályázathoz adott támogatás valamely megtervezett folyamatban vállaljon részesedést. Költség-tervvel kell alátámasztani, hogy a kitűzött célok valamely reális, piaci áron, tényleges folyamatok, szükséges, indokolt lépések finanszírozására adnak majd fedezetet.   

Az üzemeltetési időszakra vonatkozó fontos elvárás; amikor a pályázat által támasztott fejlesztési időszak lejár, utána működnie kell a termelésnek, szolgáltatásnak. Veszteséges folyamatra nem kívánnak közpénzt biztosítani.  A hivatal elsősorban azokat a teljesítményeket díjazza, ahol remény van rá, hogy nemzetközileg is versenyképes nóvummal jelenjünk meg. Forrás bőven áll rendelkezésre, a hivatal által menedzselt innovációs célú pályázati kiírások eddigi összege 2015-16-ban 200 milliárd Ft volt.  

Az elmúlt hét péntekén (nov.17-én) látott napvilágot az EU által kiírt, un. H2020-as pályázati rendszernek a közép-kelet-európai, ill. a lemaradottak felzárkóztatását célzó pályázati kiírások eredménye. 27 országból 167 pályázó jelentkezett.  Az NKFIH felvállalta a hazai pályázatok előszűrését, csak a legjobb pályázatoknak adott kormányzati támogatást. Brüsszel elő is írja ezekhez a pályázatokhoz, projektekhez a kormányzati garanciát, ill. finanszírozást, hozzájárulást.  

A 10 nyertes pályázat között egyedül Magyarország ért el 2 pályázattal is sikert. Ezek lényege; kiválósági központok létrehozása. Az egyik ilyen központ az orvosi témában érdekelt, ahol több orvosi egyetem szerepel a pályázó csoportban, Debrecen, Szeged. Szegeden a biológiai Kutatóközpont is, ezen kívül a SOTE, ahol egy német partnerrel együtt hoznak létre molekuláris medicina kiválósági központot.  A másik projekt a BME és a SZTAKI együttműködésével kiber-fizikai gyártó logisztikai rendszereknek a jövőbeni fejlesztésén fog működni, kiválósági központot létrehozni.  A két projekt együttesen az EU-tól 26 millió euró támogatást vesz fel kétéves futamidő alatt. Ehhez a magyar kormányzat különböző formában támogatást biztosít. (A vonatkozó pénzügyi felállást különösen kedvezőnek találták az európai elbírálók.) Az elnökhelyettes kiemelte azt a szemléletváltást, amely az NKFIH munkájában az elmúlt 1-1,5 évben bekövetkezett; olyan pályázatokat írnak ki, ahol az ipari kutató helyek, az akadémiai tudományos központok, felsőoktatási tudásközpontok és a megrendelők, felhasználók (az ipar) szorosabban tudnak együttműködni. Az idevágó kapcsolat minden országban gondot jelent, hazai erősítésére öt pályázatot írt ki a hivatal az idézett időszakban s ennek 147 milliárd volt az elnyert fedezete. Olyan projekteket indít a hivatal, ahol eddig hiányzó, vagy valami miatt visszamaradottabb, hátrányokat behozandó projekteket finanszíroz. Pl. infrastruktúra fejlesztés, stb.  

A 2015. évi pályázat díjazottja  beszámoltak a díjazás óta eltelt időszak szakmai történéseiről:

Az Innovációs Nagydíjat nyert evopro Kft. elnöke, Mészáros Csaba a dinamikus vasúti terhelés-mérő és diagnosztizáló rendszerről szólva méltatta a megoldásnak az infrastruktúra védelmében és a közlekedés biztonság növelésében játszott szerepét.  

 

Nádasi Tamás, a Környezetvédelmi Innovációs Díjat elnyert Aquaprofit Zrt. elnöke a hazai arzénes vizek problematikáját ismertette, különös tekintettel azok tisztítási megoldására. Vonatkozó tevékenységük jelentőségét a világ fogyásban levő ivóvíz készlete egyre fontosabbá teszi.

 

Kazi Károly, a nagydíjas BHE Bonn Hungary Elektronikai Kft. ügyvezető igazgatója szólt sikeres hazai és nemzetközi tevékenységükről, ahol helyet kap az elektromos repülőgép fejlesztése is.

 

Ismertette aktuális tevékenységüket Tarány Gábor az innovációs díjas DAK Acélszerkezeti Kft. ügyvezetője is.

A pályázat hivatalos szövege:

 

PÁLYÁZAT A 2016. ÉVI LEGJELENTŐSEBB INNOVÁCIÓS TELJESÍTMÉNY ELISMERÉSÉRE

A Magyar Innovációs Alapítvány – a Magyar Innovációs Szövetséggel közösen – a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal főtámogatásával a Földművelésügyi Minisztériummal, a Nemzetgazdasági Minisztériummal, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával és a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanáccsal együttműködve – 

25. alkalommal hirdeti meg a

MAGYAR INNOVÁCIÓS NAGYDÍJ pályázatot.

A 2016. év legjelentősebb innovációs teljesítményét elismerő Magyar Innovációs Nagydíj mellett a kiemelkedő innovációs teljesítmények további, összesen öt kategóriában kaphatnak díjat:
a 2016. évi Ipari Innovációs Díj,
a 2016. évi Agrár Innovációs Díj,
a 2016. évi Környezetvédelmi Innovációs Díj, valamint
a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Innovációs Díja és
a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Innovációs Díja.

A legeredményesebb, 2014. január 1. után alapított innovatív, kezdő (startup) vállalkozás pedig a Magyar Innovációs Szövetség "2016. év legjobb kezdő (startup) vállalkozása" díját nyeri el.

A pályázaton, közvetlen jelentkezés vagy javaslat alapján, azok a Magyarországon bejegyzett vállalkozások vehetnek részt, amelyek a 2016. évben kiemelkedő műszaki, gazdasági innovációs teljesítménnyel (új termékek, új eljárások, új szolgáltatások értékesítése) jelentős üzleti hasznot értek el. Az innováció kiindulási alapja kutatás-fejlesztési eredmény, szabadalom, know-how alkalmazása, technológia-transzfer stb. lehet.

A díjak ünnepélyes átadására 2017. március végén kerül sor az Országházban.

A bírálóbizottság a Magyar Innovációs Alapítvány Kuratóriuma által felkért tudósokból, vezető gazdasági szakemberekből áll, elnöke Pálinkás József professzor, az NKFI Hivatal elnöke.  

Az elbírálás során a bírálóbizottság a 2016-ban elért többlet-eredmény, többlet-árbevétel, és egyéb műszaki, gazdasági előnyök mellett, az innováció eredetiségét, újszerűségét, ill. társadalmi hasznosságát, valamint a pályázat kidolgozottságának színvonalát is értékeli.

A bírálóbizottság által meghozott döntés végleges, fellebbezésnek helye nincs.

Korábbi Innovációs Nagydíj pályázatokon díjazott innovációval újból pályázni nem lehet.
 


A nevezéshez szükséges dokumentumok:

 

1 oldalas összefoglaló, amelynek mintája a www.innovacio.hu/nagydij oldalról tölthető le,

Részletes leírás a megvalósításról, az elért piaci, illetve gazdasági eredményről (többleteredmény, többlet éves árbevétel, piaci részesedés növekedése stb.), valamint arról, hogy külső (pályázati) forrás mennyiben segítette az innovációs teljesítmény elérését, összesen maximum 10 A/4-es oldalon,

Referenciák igazolása (szakvélemény, vevők véleménye, fotó, videofilm, szakcikk stb.),

Nyilatkozat a közölt adatok, információk, valamint a szellemi tulajdonvédelmi jogok hitelességéről.

  Harmat Lajos

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük