3 Az 1-ben

3 az 1-ben, azaz design, kiállítás és színház, jól megférnek egymás mellett. Három kulturális eseményt egy jegyzetben szeretnék olvasóink figyelmébe ajánlani. Először egy felmérést tekintsenek meg a Magyar Formatervezési Díjjal és kiállítással kapcsolatban, majd „Frida" kuplé-opera a Spinoza Színházban és végül ellátogatunk a százhalombattai „Matrica" Múzeumba. Válasszanak kedvük szerint, és jó szórakozást!

Mit gondolnak a magyar KKV-k a design-ról?

A hazai kis- és középvállalkozások döntő többsége még nem tekinti a design-t cégük életét meghatározó tényezőnek – derült ki a Magyar Formatervezési Tanács megbízásából végzett friss felmérésből. Pedig a design alkalmazásával jelentős előnyre tehet szert egy vállalkozás. Az idén Magyar Formatervezési Díjjal, illetve Design Management Díjjal kitüntetett alkotások, eredmények között is számos jó példát látunk erre; elég csak az edzéshez használt homokzsákra, a háromlábú retró-kandallóra vagy a logikai játékkockára gondolni.

Egy friss, a Magyar Formatervezési Tanács felkérésére elvégzett kutatás (A felmérést a Medián Közvélemény és Piackutató Intézet 2011 szeptemberében végezte, 200 működő, hazai KKV megkérdezésével.) arra kereste a választ, hogy létezik-e designszemléletű üzleti gondolkodás a hazai kis- és középvállalkozások körében. A felmérés főként arra irányult, hogy egy-egy vállalat sikerességében mekkora szerepet játszik a design. A kérdésre átlagban öt pontot adtak a válaszadók egy tízes skálán, míg a válság előtt alakult középvállalkozások erre magasabb értékkel válaszoltak. Ez azt mutatja, hogy egy nehezebb időszakot túlélt cég már látja, hogy üzleti szempontból döntő jelentősége lehet a design tudatos alkalmazásának, ez a versenytársakhoz képest is előnyt jelenthet.

A hazai kis- és középvállalkozásokon belül a döntéseket előkészítő alkalmazottak és a diplomás középvezetők arról számoltak be, hogy meg vannak győződve a formatervezés jelentőségéről. Az egész vállalkozás terhét vállukon viselő menedzserek azonban szkeptikusabbak: jellemzően olyan értéknek tekintik a design-t, amelyre a válság idején nem lehet költeni. A valóság azonban az, hogy nagyobb eséllyel lesz sikeres egy portéka a fogyasztók körében, ha design-többlettel bír. Például a vizuális megjelenés tekintetében a felmérésben vizsgált három design-elem – névjegykártya, logo, honlap – illetve a teljes arculat közül a cégek 94 százalékában használnak legalább egyet, azonban csak 53 százalékuk tervezteti ezeket az elemeket szakember közreműködésével. „Ez utóbbi értéknél legalább 75 százalékot kellene elérnünk, ha az Európai Design Management Díjban tapasztalt osztrák, portugál vagy cseh jelenléthez szeretnénk közelíteni." – mondja Dr. Bendzsel Miklós, a Magyar Formatervezési Tanács elnöke és az Európai Design Vezetőtestület tagja. „A design alkalmazása, mint minden területen, így a KKV-k esetén is, nem díszítő elemeket jelent, hanem egyfajta ergonómiai és érzelmi többletet, belülről táplálva a tárgyat, szolgáltatást. Az a tapasztalat, hogy ez nagyon gyorsan, akár 12-18 hónap alatt, a teljes technológiára fordított költségekkel együtt megtérül." – folytatja. Ezzel szemben a most vizsgált vállalatok csak közel negyede vélte úgy, hogy a designra fordított költségek valóban rövidtávon megtérülnek.

A Magyar Formaterveséi Tanács örömét fejezte ki, hogy évről-évre nő a pályázati aktivitás, és egyre magasabb a megvalósult, piaci megrendelésre készült pályamunkák száma. A nemzetgazdasági miniszter által meghirdetett és a Tanács által kezelt Díjat többek között egy edzéshez használt, homokkal tölthető súlyzózsák; egy háromlábú, piros retró-kandalló; egy, az ellazulást segítő wellness-kabin; egy készségfejlesztő játékcsalád és egy, a legszűkebb fürdőszoba falára is felszerelhető mini-mosógép kapta. A Design Management Díjat pedig a design vállalati kultúrába emeléséért a főleg belsőépítészettel foglalkozó Mobilia-Artica Kft. érdemelte ki.

A Magyar Formatervezési Díjjal és a Design Management Díjjal ebben az évben elismert, valamint a Díj pályázatra beérkezett legkiemelkedőbb pályaműveket 2011. november 13-ig lehet megtekinteni az Iparművészeti Múzeumban.

Frida

Frida Kahlo, a magyar-zsidó-spanyol-indián származású mexikói festőnő színes-tragikus életéről szól a Spinoza Színházban bemutatásra kerülő kuplé-opera. Frida sorsa a szenvedély és a szenvedés kettőse. Élete rossz lapokkal indul: hatéves korában gyermekparalízist kap, aminek következményét élete végéig viseli. 18 éves korában baleset éri, amivel egy életre eljegyezi magát a fájdalommal, s 38 műtéten esik át. Eszeveszett házasságot köt – nem is egyszer – kora nagy festőjével, Diego Rivera-val, aki már a házassága napján megcsalja. Mindezek ellenére kora legszínesebb, legszenvedélyesebb életét mondhatja magáénak. Intenzív szellemi, művészi és szerelmi életet él (itt most csak Trockijt, valamint Josephine Bakert említjük) és mindeközben fest és fest.

A Spinoza Színház Frida című ősbemutatója nemzetközi együttműködésben készült: a történetet Ann Silberberg, zenéjét az amszterdami zeneszerző, Henk Nieland írta.

Kuplé – opera Frida Kahlo életéről. Ősbemutató – nemzetközi együttműködésben.

Bemutató: október 26. (szerda), 19 óra, Spinoza Színház.

Szereplők:

Frida Kahlo – Herczenik Anna

Diego Rivera – Hábetler András

Szövegkönyv: Ann Silberberg

Zenéjét szerezte: Henk Nieland

Dalszöveg: Ann Silberberg, Bradányi Iván

Zongoránál: Neumann Zoltán

Rendező: Czeizel Gábor

További előadások: október 29. november 9. és 28.

„FÉLLEGÁL" a százhalombattai „Matrica" Múzeumban, linómetszetek és városfrissítő matricák Kovács G. Tamás műhelyéből. 2011. október 28-án 17 órakor nyílik a „Matrica" Múzeumban Kovács G Tamás FÉLLEGÁL című kiállítása. A kiállítást megnyitja László Bandy százhalombattai képzőművész.

Kovács G. Tamás sokszorosító grafikus, a kortárs magyar képzőművészet egyik „fenegyereke". Műveiben pezsgően ötvöződik a hagyományos és a modern, a misztikus és a realista, a falusi idill és a nagyvárosi utcaművészet.

Egyik legkedveltebb technikája a ma már ritkán alkalmazott linómetszés. Főleg nagyméretű metszeteket készít többszínnyomással, általában figurális témákkal. Kezdetben a linóleum megmunkálásának különleges lehetőségei érdekelték, később pedig vegyes eljárások kezdték foglalkoztatni. A hagyományos eljárást és a modern világszemléletet ütköztető képein a játékosság és a kaján humor mögé rejti a mélyebb, sokszor kritikai jellegű tartalmat.

Számos társas és önálló kiállításon is bemutatkozott már a közönségnek. 2009-ben megnyerte az @rc óriásplakát pályázatot, illetve a National Poster Contestet, munkáit beválasztották a Linocut Today németországi rendezvény kiállítandó munkái közé. Pécsett megvalósult különleges munkája, a Gondtalan Pad, amely a problémáktól való instant szabadulás lehetőségét kínálja, Homály című matricája pedig sikerrel szerepelt a Fiatal Kortárs Állásfoglalások rendezvényén.

Útkereséseiről és százhalombattai kiállításáról így fogalmaz: „Az utóbbi időben próbáltam kitörési pontokat találni többfelé: egyrészt azon voltam, hogy a képeim egy szélesebb réteghez jussanak el, másrészt pedig új technikákat használtam a játékosság megtartására. Úgy gondoltam, hogy munkáimmal megpróbálom feljavítani a közvetlen környezetemet, és lefedek pár ottfelejtett, foszladozó utcai dobozt vagy más használaton kívüli tereptárgyat. Így kezdtem alkalmazni a street art eszközeit, és – fonák módon – az eredeti grafikákkal együtt szerepeltetem a kiállítótérben. Ezzel párhuzamosan a magyar punk hőskorának szövegeiből merítve elindítottam egy városfrissítő projektet; ennek eredményeiből is látható egy válogatás."

Sok szeretettel várnak minden érdeklődőt a szervezők! A kiállítást 2011. december 4-ig tekintheti meg a nagyközönség.

„Matrica" Múzeum, Százhalombatta Gesztenyés út 1-3.

Lantai József