A 31. Élelmezési Világnapon,  2011. október 16-án emlékezik meg a világ az emberiség élelmiszer-ellátási helyzetéről, s arról, hogy világszerte több mint egymilliárd ember éhezik, elsősorban a fejlődő országokban, de a jelenség nem ismeretlen hazánkban és Európa más országaiban sem.

 

A 31. Élelmezési Világnapon,  2011. október 16-án emlékezik meg a világ az emberiség élelmiszer-ellátási helyzetéről, s arról, hogy világszerte több mint egymilliárd ember éhezik, elsősorban a fejlődő országokban, de a jelenség nem ismeretlen hazánkban és Európa más országaiban sem.

 

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete  (FAO) Európai és Közép-Ázsiai Regionális Irodája (REU) és a Magyar Élelmiszerbank Egyesület tájékoztatót tartott, és sajtóközleményt adott ki  2011.október 14-én.A Műcsarnokban tartott tájékoztatón  Femanda Guerrieri, a FAO Európai és Közép-Ázsiai Regionális Képviselője, valamint Cseh Balázs, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke találkozott a médiával.

Az esemény alkalmából érkezett a budapesti Olof Palme sétányra a Magyar Élelmiszerbank adomány-konvoja a támogatók élelmiszer-adományával.

 

Fernanda Guerrieri   FAO vezető az élelmiszerbiztonságot újabban leginkább fenyegető áringadozások okairól és a megoldás lehetőségeiről szólt.Rámutatott, az alapvető gondot az jelenti, hogy az emberiség számára elegendő termőterület áll ugyan rendelkezésre, sőt tartalék-területek is biztosítottak, de az élelmiszer-termelés és előállítás zöme nem ott zajlik, ahol a legnagyobb hiány mutatkozik belőle.   

A nemzetközi szervezet káros tendenciának tartja és fellép az ellen a jelenség ellen, hogy tőkeerős (nemzetközi) termeltető szervezetek termőterületeket vásárolnak fel saját céljaikra (pl. a most függetlenné vált Dél-Szudánban) és ellehetetlenítik a helyi élelmiszer-igények reális árú kielégítését. Ugyancsak súlyos helyzetet teremt az is, amikor egy ország termelői a szomszéd országban elérhető kedvezőbb ár reményében kiszállítják a megtermelt élelmiszert, s súlyos helyzetet teremtenek a termelő ország élelmiszer-ellátásában, miként ez Nigerben történt.

 

Cseh Balázs, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek egyharmada a szemétbe kerül.Az élelmezési világnap alkalmából a Magyar Élelmiszerbank Egyesület idén hatodik alkalommal indította el Adománykonvoját, és második alkalommal építettek önkéntesek konzervszobrokat.  Az akciókkal az Élelmiszerbank nemcsak a rászoruló családokat kívánja támogatni, de arra is fel akarja hívni a figyelmet, hogy a rendelkezésre álló élelmiszer-mennyiség is bőven fedezné a szükségleteket, ha sikerülne a pazarlást jelentősen csökkenteni. 

A legfrissebb felmérések szerint jelenleg világszerte az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek egyharmada kerül kidobásra és a keletkező élelmiszerfeleslegnek már a fele is elegendő lenne az összes éhező ellátásához. Magyarországon évente összesen körülbelül 1,86 millió tonna élelmiszer nem kerül emberi fogyasztásra, ebből 400 ezer tonnányi a lakossági élelmiszer hulladék. Az élelmiszerbankok világszerte azért küzdenek, hogy a kidobásra kerülő élelmiszerek mennyisége jelentősen csökkenjen, a rászorulók élelmezése pedig biztosított legyen.

 

Az élelmiszerpazarlás több ponton jelentkezik: a kevésbé fejlett országokban elsősorban a gyártás és az áruelosztás során (pl. infrastrukturális problémák, tárolási és hűtési hibák, csomagolási és marketing hiányosságok és a kedvezőtlen klíma stb. miatt); míg a fejlett országokban elsősorban a háztartásoknál (pl. szükségesnél több élelmiszer vásárlása, élelmiszerek nem kellően hatékony felhasználása, nem kellően megfontolt vásárlás, tárolási hiányosságok stb. miatt) miatt. Az Európai Unióban szemétbe kerülő élelmiszer 42%-a a fogyasztóktól kerül ki, az összes vásárolt élelmiszer egynegyede végzi hulladékként.

 

A világon keletkező élelmiszerfeleslegnek már a fele is elegendő lenne az összes éhező ellátásához.  Az élelmiszerbankok világszerte azért küzdenek, hogy a kidobásra kerülő élelmiszerek mennyisége jelentősen csökkenjen, a rászorulók élelmezése pedig biztosított legyen.

 

A figyelemfelhívás részeként az elmúlt évekhez hasonlóan a Magyar Élelmiszerbank Egyesület 2011-ben is megrendezi Adománykonvoj akcióját. Az immár hatodik alkalommal elindított menet 14 teherautója az akcióban részt vevő vállalatok összesen 40 tonna adományát szállítja a Magyar Élelmiszerbank Egyesület raktárába, ahonnan civil szervezetek közreműködésével mintegy tízezer rászoruló családhoz jut el az összegyűlt élelmiszer.

Az akcióban mezőgazdasági termelők, élelmiszeripari és kereskedelmi vállalatok, magyar és multinacionális, kis és nagyvállalatok fogtak össze az Élelmiszerbank szervezésében a jó ügy érdekében.  

A részvevő cégek;a Bonbonetti, Coca-Cola, Danone, Detki Keksz, Dunaegyházi Haladás Mg Zrt, Füri Tészta, Izsáki Házitészta, Nestlé, NT Kft. (Kunsági Éden), Nestlé, Profi, Soós Tészta, Tesco és Univer.

Egy másik akció keretében konzervszobrok épültek önkéntes csapatok segítségével, akik terveiket építész segítségével előkészítve valósították meg. Az összesen több mint 10 ezer konzervből készülő konzervszobrok kiállítása október 16-ig tekinthető meg a Campona Bevásárló és Szórakoztatóközpontban. Az alkotásokra szavazni is lehet, mind a helyszínen, mind az Élelmiszerbank Facebook-oldalán, a közönségszavazatok nyertesének díját 2011. október 16-án 16 órakor adják át.  A konzervszobrok a látványosságon túl konkrét segítséget is jelentenek, az akció után lebontott szobrokból származó konzerveket szintén rászorulók kapják meg.

Élelmiszer árak – a válságtól a stabilitásig

A FAO friss előrejelzése szerint várhatóan tovább folytatódik az élelmiszerárak világpiaci ingadozása, ez a jelenség veszélyezteti leginkább a világ élelmiszerbiztonságát.  A Világbank adatai szerint, emiatt 2010-2011-ben 70 millióval nőtt a mélyszegénységben élők száma. (Az egyének szintjén a napi 1,25 USA dollárból, mintegy 260 forintból élők nem tudnak rendszeresen étkezni, ha az árak emelkednek.)   

A legrosszabb helyzetben az élelmiszer-importra szoruló országok vannak, mivel az ingadozó árak hatása a gazdálkodókat és létminimum szintjén élő lakosságot is érzékenyen érinti:  az alacsony árak miatt a földművesek bevételei csökkenek, a magas árak a fogyasztó lakosságot terhelik.  

A következő években a népességnövekedés, a fejlődő országok lakosságának növekvő élelmiszerigénye és a bioüzemanyagok térnyerése további terheket jelent majd a világ élelmiszergazdálkodásának.

Mindez azt jelenti, hogy többet kell törődnünk az élelmiszerárak változékonyságának kérdésével, elsősorban azoknak az érdekében, akik jövedelmük túlnyomó részét élelmiszere költik.  A cél az, hogy ezeknek az embereknek lehetősége legyen, hogy családjuk számára elegendő és megfelelő minőségű élelmiszert vásárolhassanak.  

Guerrieri asszony szerint, az élelmiszerárak változékonyságának oka ismert, a megoldáshoz azonban politikai elkötelezettség szükséges.

 

Dr Jacques Diouf, a FAO főigazgatója 2011-es nyilatkozatában az alábbiakban foglalta össze az áringadozások okait és lehetséges megoldásait,  Élelmiszerárak – a válságtól a stabilitásig  mottóval.

1. A nemzetközi élelmiszerkereskedelem nagyobb mértékű szakpolitikai koordinációja az áruk szabad mozgásának biztosításával csökkentheti az áringadozásokat. A FAO támogatja a gazdag országok kereskedelemtorzító szubvencióinak eltörlését.

2. A spekulációval kapcsolatban, a FAO kutatási eredményei azt jelzik, hogy ezek nem generálnak ármozgást, de felnagyítják az áringadozás mértékét és időtartamát. Több és jobb információ szükséges a határidős piacok átláthatóságához. Ez segítené a kormányzatokat és a kereskedőket, hogy megalapozott döntéseket hozzanak és elkerülhetővé váljon a pánik vagy az irracionális cselekvés.

3. Az árváltozások hatásának mérséklésére nemzeti és regionális biztonsági hálókra van szükség, válsághelyzetre pedig élelmiszertartalékok, amelyek lehetővé teszik a rászoruló csoportok élelmezését válságos időszakokban.  

A szegények számára készpénz, vagy élelmiszerjegy formájában is lehet segélyt adni, míg a termelőket pl. műtrágya vagy a vetőmag ellátással lehet támogatni.

4. Különböző pénzügyi mechanizmusok segíthetnek abban, hogy a kormányzatok megvédjék a lakosságot az áremelkedésektől. Ezek egyike lehet a lehívási opció;  ennek során megállapodott áron vásárolhatnak élelmiszert hónapokkal előre, függetlenül attól, hogy a piac milyen módon változik időközben.

5. Az élelmiszerpiacok stabilitása alapvetően az agrárbefektetések növekedésén múlik, főként a fejlődő országokban, ahol az éhezők 98%-a él, és ahol az élelmiszer-termelést 2050-ig meg kell duplázni.

6. Fontos ugyanakkor az egészséges és fenntartható fogyasztási minták kialakítása a lakosság körében, és a nők bevonása a családi nevelési folyamatba.

 

Amennyiben komolyan akarunk törekedni az éhezés problémájának megoldására, akkor többet kell törődnünk az élelmiszerárak változékonyságának kérdésével, elsősorban azok az érdekében, akik jövedelmük túlnyomó részét élelmiszerre költik. A cél az, hogy ezeknek az embereknek lehetősége legyen arra, hogy családjuk számára elegendő és megfelelő minőségű élelmiszert vásárolhassanak.

Az élelmiszerárak változékonyságának okai ismertek, a megoldáshoz azonban politikai elkötelezettség szükséges.

A nemzetközi élelmiszerpiac feszült, a kínálat nehezen tart lépést a kereslettel, míg a készletek történelmi mélyponton vannak. Aszályok és áradások pusztítanak a kulcsfontosságú termelőterületeken, tovább emelve az árakat. A mezőgazdaság nem képes elég gyorsan reagálni, növelve a termelést, hiszen hosszú ideje elmaradnak a kutatásra, fejlesztésre, jobb technológiára, gépesítésre és infrastruktúrára fordítható befektetések.

A növekvő életszínvonal eredményeképpen világszerte több húst és tejterméket fogyasztanak az emberek, ami a takarmányok árnövekedését eredményezi. Évente mintegy nyolcvan millióval gyarapszik a föld lakossága, 2050-re már 9 milliárd népességgel kell számolni. Ez a folyamat az élelmiszerigény folyamatos növekedésével jár együtt.

Újabb jelenség a határidős élelmiszer termékpiacon a nagy befektetők megjelenése, akik óriási tőkével rendelkeznek. Végezetül a torzító agrárpolitikai és kereskedelmi politika is okolható a bajokért.

Az élelmiszerimportra szoruló szegény országok esetében a kiugró árak súlyos nehézséget okoznak, mert sokkal drágábban vásárolják meg a szükséges élelmiszert.  A gazdálkodók helyzetét rontja, hogy nem tervezhető előre, mennyiért értékesítik majd terményeiket. Ha az árak előreláthatóan magasak lesznek, többet termelnek, de ha alacsony árakra számítanak, akkor kevesebbet vetnek vagy ültetnek, és takarékoskodni próbálnak a költségeikkel. A gyors árváltozások nagyon megnehezítik a tervezést.

A nemzetközi élelmiszerkereskedelem nagyobb mértékű szakpolitikai koordinációja az áruk szabad mozgásának biztosításával csökkentheti az áringadozásokat. A FAO támogatja a gazdag országok kereskedelemtorzító szubvencióinak eltörlését.

A spekulációval kapcsolatban a FAO kutatási eredményei azt jelzik, hogy ezek nem generálnak ármozgást, de felnagyítják az áringadozás mértékét és időtartamát. Több és pontosabb információ szükséges a határidős tőzsdei kereskedelem átláthatóságához. Ez segítené a kormányzatokat és a kereskedőket a megalapozott döntések meghozatalában  és ezáltal elkerülhetővé válna a pánik vagy az irracionális cselekvés.

Az árváltozások hatásának mérséklésére nemzeti és regionális biztonsági hálók, válsághelyzetre pedig élelmiszertartalékok szükségesek, amelyek lehetővé teszik a rászoruló csoportok élelmezését válságos időszakokban. A szegények számára készpénz vagy élelmiszerjegy formájában is lehet segélyt adni, míg a termelőket olyan eszközökkel lehet támogatni, mint a műtrágya vagy a vetőmag.

Különböző pénzügyi mechanizmusok segíthetnek, hogy a kormányzatok megvédjék a fogyasztókat az áremelkedésektől. Ezek egyike lehet a lehívási opció, ami lehetővé teszi, hogy előre rögzített áron vásároljanak élelmiszert hónapokkal előre, függetlenül attól, hogy a piac milyen módon változik időközben.

Az élelmiszerpiacok stabilitása alapjában véve az agrárbefektetések növekedésén múlik, főként a fejlődő országokban, ahol az éhezők 98%-a  él, és ahol az élelmiszertermelést 2050-ig meg kell duplázni.

A 2011. évi Élelmezési Világnap tanulsága;  alaposan meg kell vizsgálni az áringadozások valódi okait és azt, hogy mit kell tenni nemzeti, regionális és globális szinten, hogy ennek hatásait mérsékelni tudjuk, és ezáltal  csaknem egymilliárd éhezőn segítsünk.

 

Élelmezési Világnap

A FAO (Food and Agriculture Organization) 1979-ben Rómában nyilvánította október 16-át Élelmezési Világnappá, magyar határozati javaslat alapján. 1945-ben ugyanezen a napon alakult meg a FAO. A szervezet az Élelmezési Világnap segítségével szeretné felhívni a kormányok és az állampolgárok figyelmét az emberiség jelentős részét sújtó szegénységre.

 

A FAO budapesti székhelyű Európai és Közép-Ázsiai Regionális Hivataláról:

Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete (FAO) az éhezés ellen harcoló nemzetközi összefogásokat vezető szervezet. A fejlett és a fejlődő országokat egyaránt támogatva semleges fórumként szolgál, hogy minden ország egyenjogú partnerként vehessen részt a nemzetközi egyezmények kialakításában és a szakpolitikai tárgyalásokon. Támogatja a fejlődő országokat és az átalakuló gazdaságokat a mezőgazdaság, erdészet, halászat fejlesztésében a megfelelő és mindenki számára elegendő élelmiszer biztosítása érdekében. A FAO információs- és tudásközpont. 1945-ben történt megalapítása óta a különös figyelmet fordít a vidéki területek fejlesztésére, ahol a szegénységben élők és az éhezők 70%-a él.

A szervezetet 1961 óta van jelen Európában, amikor európai regionális irodája, megkezdte működését Genfben.  

Az iroda székhelyét  1970-ben helyezték át Rómába.  2007-ben az Európai és Közép-Ázsiai Iroda Budapestre költözött, ahol 1996-tól kezdődően már működött a Közé-és Kelet-Európai Alregionális Iroda. Szintén 2007-ben került Budapestre a FAO Központi Adminisztrációs Szolgáltató Központja (FAO SSC).

 

Magyar Élelmiszerbank Egyesület

A Magyar Élelmiszerbank Egyesület 2005 óta működik. Alapítása óta több mint 20 ezer tonna élelmiszert osztott szét 500 karitatív és civil szervezeten, ill. önkormányzaton keresztül több mint 500 ezer rászorulónak, összesen 

4,5 milliárd Ft értékben.

 

 

www.fao.org

www.fao.org/getinvolved/worldfoodday/  

http://www.endinghunger.org/

www.elelmiszerbank.hu/

http://ec.europa.eu/environment/eussd/pdf/bio_foodwaste_report.pdf


Harmat Lajos

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük