Szívesen dolgoznánk köntösben, de félünk az elszigeteltségtől
4 perc olvasás
A munkaadók nagy része nem mert eddig távmunkában gondolkozni, aki mégis megtette, jó tapasztalatokról számol be, miközben munkavállalói oldalról egyre nagyobb az igény az irodán kívüli munkavégzésre. A Profession.hu által végzett kutatásból kiderül, hogy munkavállalói oldalról a távmunkát elsősorban a 40-49 évesek, valamint a szellemi munkát végzők támogatják és az is, hogy bár félünk az elszigeteltségtől, mégis szívesebben dolgozunk otthonról.
A munkaadók nagy része nem mert eddig távmunkában gondolkozni, aki mégis megtette, jó tapasztalatokról számol be, miközben munkavállalói oldalról egyre nagyobb az igény az irodán kívüli munkavégzésre. A Profession.hu által végzett kutatásból kiderül, hogy munkavállalói oldalról a távmunkát elsősorban a 40-49 évesek, valamint a szellemi munkát végzők támogatják és az is, hogy bár félünk az elszigeteltségtől, mégis szívesebben dolgozunk otthonról.
A Profession.hu legfrissebb kutatása szerint a megkérdezett munkavállalók 80%-a szívesebben cserélné le az öltönyét köntösre, az irodát pedig saját otthonára. A felmérés 3238 résztvevője közül elsősorban a szellemi munkát végzők (83%), az államigazgatásban dolgozók (86%) és a saját tulajdonú céggel rendelkező munkavállalók (91%) támogatják a távmunkát, ezzel szemben mindössze 15%-uk, elsősorban felsővezető (27%) és középvezető (23%) beosztású dolgozó kapott eddig erre lehetőséget.
A munkahelyek még nem nyitottak
Míg Finnországban, Hollandiában és Amerikában a munkavállalók 25 százaléka távmunkában dolgozik*, addig itthon a válaszadók 63%-a nyilatkozott úgy, hogy munkahelyén nincs és a jövőben nem is tervezik a távmunka bevezetését, míg 12%-uknál már van lehetőség az otthoni munkavégzésre. A több mint 100 főt foglalkoztató cégek munkavállalói nagyobb eséllyel dolgozhatnak irodán kívül, míg a kis, 30 fő alatti cégeknél, valamint az államigazgatás, egészségügy és oktatás területén dolgozók nem látnak esélyt a változásra. Míg utóbbiak szerint ezeken a területeken a cég tevékenységéből adódóan (67%), valamint adatbiztonsági kérdések miatt (23%) nincs és nagy valószínűséggel nem is lesz lehetőség a távmunka bevezetésére, addig egy korábbi kutatás** szerint a munkáltatók elsősorban a vállalati kultúra hiányát, az adatbiztonság kérdését és a munkavállalók feletti kontroll csökkenését sorolják a legfontosabb visszatartó okok közé. A Profession.hu kutatásából az is kiderül, hogy az otthoni munkavégzéshez szükséges technikai feltételek biztosítása munkavállalói oldalról nem jelentene gondot.
Félünk az elszigeteltségtől
A távmunka egyik legnagyobb előnye a munkáltatók (73%) és a munkavállalók (75%) szerint is az, hogy a szokásos munkaidőtől eltérő időszakban is dolgozhatunk. A munkavállalók pozitívumként említették azt is, hogy csökkennek a közlekedéssel járó kiadások (72%), valamint könnyebb összehangolni a munkával és a magánélettel járó teendőket (63%). Míg a munkaadók 60 százalékát a távmunkával kapcsolatban elsősorban az aggasztja, hogy
kevésbé tudja ellenőrizni alkalmazottait, addig a munkavállalók 59 százaléka szerint inkább a távmunkában betölthető pozíciók alacsony száma aggasztó, de hátrányként említették az elszigeteltség érzését is (51%), valamint a munka és a magánélet határainak összemosódását (50%).
Kényelem és rugalmasság
A Profession.hu kutatásából az is kiderül, hogy ahol létezik távmunka, ott a munkavállalók 25%-a heti több alkalommal is él a lehetőséggel, 29%-a pedig teljes egészében otthonról dolgozik. A távmunka pozitív hatásai már most megfigyelhetőek. Azoknál a cégeknél, ahol lehetőség van irodán kívüli munkavégzésre, a munkavállalók kényelmesebben (65%) és rugalmasabban (64%) végzik el feladataikat, könnyebben összeegyeztetik a magánéletet a munkával (48%), hatékonyabbak (37%) és kevesebbé stresszesek (35%).