Gábor Dénes-díjasok A KIP Program Jelenéről

A Gábor Dénes díjjal elismertek Klubja 2014. szeptember 11-én tartotta estjét az MTA székházában. A Klub több éve támogatja hátrányos helyzetű, vagy éppen kiemelkedő tehetségű személyek oktatását.

Ebbe a tevékenységbe illeszkedik az est témája, a klub által 2009-ben felkarolt „Hejőkeresztúri Modell – Komplex Instrukciós Program" ötödik évfordulója, s a támogatás állapota. A résztvevő oktatási szakemberek; iskolaigazgatók, meghívott diákok, támogatók, s a program hazai építői bemutatták a KIP mérföldköveit, új eredményeit, s az innováció fontosságát az oktatásban.

Az est házigazdája dr.Sarkadi Balázs akadémikus professzor, moderátora Fodor Erika, a Kutató Tanárok Országos szövetsége tiszteletbeli elnöke volt.

A Klub tagjai komoly érdeklődést mutatnak az oktatásban rejlő lehetőségek jelene, jövője iránt, az est során képet alkothattak a KIP Program jelenlegi helyzetéről, jövőbeni terveiről. A módszertan sikerében érdekelt, már eddig is jelentős támogatást nyújtó vállalatok további szponzori tevékenységre, a KIP továbbadását támogathatják számos hazai általános iskola számára.

A KIP maga a Stanford Egyetem kutatói bázisán indult, mintegy 20 éve, hazai továbbgondolása, „magyarítása" 14 éve kezdődött, a módszertan magyarországi kidolgozója Kovácsné dr. Nagy Emese. A módszertan ezen változata a világ számos pontján sikerrel működik. A program alapján működő hejőkeresztúri „csoda-iskola" diákjai könnyedén vesznek minden további képzési akadályt, eredeti szociális indulásuktól függetlenül, erről a klubesten megjelent diákok maguk is szóltak.

A KIP jellemzése: játék és tanulás egy komplex programban.

A Hátrányos Helyzetűek Oktatása Program megfogalmazása szerint:

http://www.h2oktatas.hu/hu/a-modszer/58-komplex-instrukcios-program

A Komplex Instrukciós Program olyan tanítási módszer, mely lehetővé teszi a tanárok számára a magas szintű csoportmunka megszervezését olyan osztályokban, ahol a tanulók közötti tudásbeli különbség és kifejezőkészség tág határok között mozog.

A program alkalmas a hátrányos helyzetű, tanulásban lemaradt tanulók esélyegyenlőségének megteremtésére az osztálytermi munkában, mert:

Az osztályon belüli rangsor-gondok már iskolakezdéskor felismerhetővé és kezelhetővé válnak.

A csoportfoglalkozások alatt a heterogén összetételű osztályokban a különleges instrukciós eljárás alkalmazásával a tanulókat felkészíthetjük az együttműködési normákra.

Sokféle, eltérő képességet megmozgató tananyag alkalmazásával a felszín alatt megbúvó képességek kibontakoztathatók.

A fentieken kívül, a módszer másik fontos célja a tanárok szakmai hozzáértésének fejlesztése a csoportmunka-szervezés során. A pedagógusoknak meg kell tanulniuk, hogy az új módszerben mi a szerepük az osztálymunka alatt, ezért a módszer bevezetése, elsajátítása során szükség van munkájuk folyamatos, szakértői ellenőrzésére,

a kollégák közötti együttműködésre.

"Azok a tanulók, akik a közösségből társadalmi okok miatt kirekesztődnek, vagy azok, akiknek tanulásában lemaradás tapasztalható, gyakran vonakodnak részt venni a közös munkában, emiatt azonban kevesebbet tanulnak, mint azok, akik aktívabbak. Az osztályrangsor élén elhelyezkedő tanulók nagyobb befolyást gyakorolnak a csoport döntéshozatalára, gyakrabban kérik őket segítségadásra, és több alkalom jut véleményük kifejtésére, mint a rangsor alján elhelyezkedőknek. Az utóbbiak véleményét általában figyelmen kívül hagyják (ez a megnyilvánulás a státusprobléma jelensége). A Komplex instrukciós programban a tanár célja; minden diáknak megadni a lehetőséget a munkában való egyenrangú munkavégzésre, tudatosítani, hogy mindenkinek van olyan képessége, amely alkalmassá teszi a feladatok megoldásában való sikeres közreműködésre." (Cohen, E. G.: Designing Groupwork. Teacher College Press, New York, 1994.)

A módszer elvei

Differenciált, nem-rutinszerű feladatok alkalmazása, amelyek minden esetben nyitott végű, több megoldást kínáló, sokféle, eltérő képességek mozgósítására alkalmas feladatot jelentenek.

A felelősség megosztásának elve magába foglalja az egyén felelősségét a saját és a csoport teljesítményéért, ill. a csoport felelősségét az egyén teljesítményéért.

A tanulók munkájának ellenőrzése a normákon és a szerepeken keresztül történik. A közös munkában az alábbi együttműködési normák betartása valósul meg:

„Jogod van a csoporton belüli segítségkérésre bárkitől."

„Kötelességed segíteni bárkinek, aki segítségért fordul hozzád."

„Segíts másoknak, de ne végezd el helyette a munkát."

„Mindig fejezd be a feladatod."

„Munkád végeztével rakj rendet magad után."

„Teljesítsd a csoportban kijelölt szereped."

A fenti normák kifüggesztve láthatók az osztály falán, és minden alkalommal emlékeztetik a tanulókat a csoportmunka lényegére, alapelveire. A normák együttes alkalmazása lehetővé teszi a tanulók számára egymás viselkedésének ellenőrzését. A munkában minden tanulónak meghatározott szerep jut, ezek az egymást követő csoportmunkák során cserélődnek, rotálódnak. Ez a szerepváltás segíti elő a képességek sokoldalú fejlesztését, a státusprobléma kezelését.

A szerep mindig a feladat típusától és a csoport létszámától függ. Az ideális csoportlétszám 3-5 fő. A foglalkozások során az alábbi tanulói szerepek alkalmazása a leggyakoribb: kistanár, beszámoló, jegyzetelő, anyagfelelős, rendfelelős. A szerepek száma függ a csoportlétszámtól. Esetenként egy tanulónak lehet több szerepe is, illetve a fentieken kívül más szerepek is előfordulhatnak (pl. időfelelős, konfliktuskezelő stb). A szerepek rotációja alapkövetelmény. A szerepeken keresztül mindenkinek meg kall tanulnia a munka irányítását, a beszámolást, a helyes, zökkenő- és balesetmentes munkavégzést, végeztetést.

A csoporton belül kialakult hierarchia, rangsor kezelése az eltérő, sokféle képesség mozgósítására alkalmas feladatokon keresztül megváltoztatható. A pedagógus feladata annak tudatosítása, hogy nincs olyan tanuló, aki minden képességben kiváló, de mindenki számára van olyan feladat, melyet maradéktalanul meg tud oldani, valamint egyedül senki nem olyan tájékozott, mint a csoport együttesen. Az együttműködési normák és a tanulói szerepek kialakításának már az iskolába kerülés pillanatától kezdve fontos célja annak biztosítása, hogy a diákok mind jobban megértsék a velük szemben támasztott elvárásokat, és a felső tagozatot elérve képesek legyenek direkt tanári irányítás nélkül is dolgozni.

A tanár szerepe szintén változik. A hagyományos csoportmunkánál a tanár hajlamos a direkt beavatkozásra, irányításra. Ennél a módszernél a beavatkozás szükségtelen. Az együttműködési normán keresztül a tanár hatalmát átruházza a tanulókra. A rendszer megfelelő működése esetén a tanár feladatainak egy részét maguk a diákok végzik el. A tanulók csak végső esetben fordulnak segítségért a tanárhoz, hisz lehetőségük nyílik a feladat megbeszélésére egymás között. A csoportban a tanulónak a korábbitól eltérő szerepek jutnak: kérdez, előad, beszerzi az anyagot, elsimítja a konfliktusokat stb. A szerepek az egymást követő csoportmunkák során cserélődnek. Ez elősegíti a csoporttagok közötti együttműködést, a szerepek elsajátítását, a mások iránti tisztelet kialakulását.

A tanár munkája során szakít a rutinból jövő döntéshozatallal. Reagálása attól függ, hogy a csoport milyen úton hajtja végre a feladatot, és a meglévő státuszprobléma milyen jellegű beavatkozást igényel. A feladatok jellege megkívánja, hogy új és differenciált feladatokat és módszereket alkalmazzon, ezzel késztetve elvont gondolkodásra a tanulókat. Az egyéni feladatot pedig úgy kell meghatározni, hogy a diáknak szüksége legyen a csoportfeladat eredményére, vagyis máris jelentkezik annak igénye, hogy a közös csoportfeladat végrehajtása megfelelő színvonalú legyen az egyéni továbbhaladás érdekében. Az elvek betartása tudatos, logikus munkaszervezést kíván.

A Komplex instrukciós programban a csoporttevékenység az osztálytermi munka magja, de alkalmazása nem kizárólagos. A csoporttevékenység beépül a tananyagba. A tanárok a módszert akkor alkalmazzák, amikor a cél a konceptuális tanulás, a magasabb rendű gondolkodás és a tartalom mély megértése. Továbbra is a módszer alkotóelemei közé tartozik az ismeretek tényszerű közlése, a frontális osztálytanítás. A Komplex instrukciós program alkalmazására lehetőség van többek között egy anyagrész összefoglalásánál, egy új tananyagrész előkészítésénél, de új ismeret szerzésére és feldolgozására is alkalmat adhat. Ezt a módszert a tanítási órák körülbelül egyötödében alkalmazzák.

A csoportmunka elemei a csoport-feladatlapok, a háttér információt nyújtó adatlapok, az egyéni feladatlapok, illetve a munkához szükséges eszközök, anyagok. Bár az órai munka legfontosabb része a csoportfeladat, a munka minden esetben egyéni feladatmegoldással zárul.

Langerné Victor Katalin helyettes államtitkár (Szociális ügyekért és Társadalmi felzárkózásért Felelős Államtitkárság, Emberi Erőforrások Minisztérium) előadásában a társadalmi felzárkóztatás alapvető feladatairól, stratégiai célokról és konkrét intézkedésekről szólt, különös tekintettel az oktatásra. Elmondta, nem egy-egy program megvalósításáról van szó, hanem ágazatközi megoldásokról, minden szakágazatra érvényes módon.

Kovácsné dr.Nagy Emese a hejőkeresztúri általános iskola igazgatója, a KIP oktatási módszertan magyarországi kidolgozója, a Miskolci egyetem docense, a Komplex Instrukciós Program szakmai vezetője elmondta, a KIP módszertan hejőkeresztúri modellje a Stenfordi Egyetem megoldásának alkalmazott változata.

Többszörös kiegészítéssel egy innovációt hoztak létre, amelybe bevonták a szülőkkel való együttműködést, a generációk közötti párbeszédet és a szabadidő hasznos eltöltésének programját, valamint a gondolkodás fejlesztésének külön programját. Jelenleg az olvasás tanításának innovációs munkája zajlik Hejőkeresztúron.

A 14 évvel ezelőtt elkezdett munka során, 4-5 év elteltével vált egyértelművé, hogy a program hasznos, eredményes szocializáció érhető el a gyerekek viselkedésében. A program egyértelművé tette, a tehetséggondozás és a felzárkóztatás egyidejűleg valósítható meg.

Nagyon fontos lépésekkel egészítették ki az eredeti stanfordi modellt, mondhatni, egy teljesen magyar oktatási modell jött létre. A Gábor Dénes díjazottak 10 év után karolták fel a kezdeményezést, őket követte a Kürt Zrt., és további alapítványok. A Miskolci Egyetem is jelentős szerepet játszik a programban, s a legutóbbi napokban fejeződött be a Tokiói Egyetem vonatkozó országos projektje, melyben video-előadásokkal adták át a magyar módszert pedagógusoknak.

A módszer magyarosított változata online megoldásokkal operál. Az ELTE pedagógia kara a végző pedagógusoknak egy média kittet tesz elérhetővé, így kész, vonatkozó tananyagokat, óravázlatokat tud kínálni.

A KIP módszertan a Kürt Zrt., a Tabello, a Vodafon alapítvány, a Zwack és mások támogatását élvezi.

Jelenleg 300 pedagógus dolgozik a programban, és kb. 3.500 diák ismeri. Tizennégy iskola tudja biztosan alkalmazni a módszert.

A KIP program további sorsa attól függ, a pedagógus elhiszi-e; hogy a program jó, s a gyerekeket tudja-e úgy irányítani, hogy annak előnyei érvényre jussanak. A megfelelő alkalmazást a gyerekek viselkedésében bekövetkező javulás jelzi. Ilyenkor a viselkedési problémák már fél éven belül csökkennek, ill. egy idő után meg is szűnnek.

A kompetencia-javulás 3-4 év után látható, de az eredményekért a pedagógusnak és gyereknek egyaránt meg kell küzdenie, bár a gyerekek mintegy játszva tanulnak, majdnem minden órán előadásokat tartanak, sokat beszéltetik őket, s megtanulják magát a tanulást. Az innovatív gondolkodásra való neveléssel együtt a bukások száma csökken, nincsenek iskola-elhagyók, az érettségit adó középiskolákban nagy számban tanulnak tovább az ilyen tanulók. A módszertan finanszírozási hátterén még munkálkodnak…

A KIP módszer játékos megoldásához kapcsolódik a GEOMATECH projekt, a matematika újszerű, látványos, hatékony oktatása. Erről szólt dr. Juhos István szakmai vezető (BKF Kommunikációs Alapítvány) előadása.

http://www.geomatech.hu

http://www.budapestedu.hu/innovativ_modszertan/geomatech.html

http://www.epresso.hu/posts/5645-geomatech-uj-modszer-az-eredmenyek-javitasara

http://en.wikipedia.org/wiki/GeoGebra

https://chrome.google.com/webstore/detail/geogebra/bnbaboaihhkjoaolfnfoablhllahjnee?hl=hu

dr. Beck György elnök, Vodafone Magyarország Zrt., a KIP egyik fő támogatója képviseletében tableteket adományozott KIP-es iskoláknak.

További előadók:

dr. habil. Gyarmathy Éva tudományos főmunkatárs – MTA Természettudományi Kutatóközpont, Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet

dr. Horváth Zita rektorhelyettes – Miskolci Egyetem

Megjelent még: Prof. dr. Lavicza Zsolt – tanár, Cambridge-i Egyetem

http://www.stanford.edu – Stanford University

http://cgi.stanford.edu/group/pci/cgi-bin/site.cgi – Program for Complex Instruction (Komplex Instrukciós Program)