Változatlan erőviszonyok szeptemberben
2 perc olvasás
Nem változott jelentősen a nagyobb politikai pártok támogatottsága a legutóbbi, nyári felmérések óta – derül ki a Századvég legfrissebb közvélemény-kutatásából. Továbbra is magabiztosan vezetnek a kormánypártok mind a teljes népesség, mind a biztos szavazó pártválasztók körében, második helyen a Jobbik, harmadikon pedig az MSZP áll.
Nem változott jelentősen a nagyobb politikai pártok támogatottsága a legutóbbi, nyári felmérések óta – derül ki a Századvég legfrissebb közvélemény-kutatásából. Továbbra is magabiztosan vezetnek a kormánypártok mind a teljes népesség, mind a biztos szavazó pártválasztók körében, második helyen a Jobbik, harmadikon pedig az MSZP áll.
A közvélemény-kutatás eredményei szerint a Fidesz-KDNP stabilan őrzi vezető pozícióját, 2014. szeptemberben is a választókorúak 35 százaléka voksolna a pártszövetségre. A második legerősebb párt továbbra is a Jobbik, 13 százalékkal, a szocialista pártra pedig a teljes népesség 10 százaléka szavazna egy most vasárnap rendezett választáson. A DK támogatottsága 5 százalékos, az LMP-re és az Együtt 2014-PM-re egyaránt 3-3 százalék voksolna, míg más pártokat 2 százalék választana.
A legutóbbi, júliusi felméréshez képest kismértékben nőtt a pártpreferenciájukban bizonytalanok aránya, jelenleg a választókorúak 29 százaléka tartozik ebbe a csoportba.
A kormánypártok előnye a biztos szavazó pártválasztók körében is egyértelmű, ebben a közegben 54 százalék szavazna a Fidesz-KDNP-re. A biztos szavazók körében 17 százalék támogatja a Jobbikot, 15 százalék az MSZP-t. A kisebb ellenzéki pártok közül a Demokratikus Koalíció a biztos szavazó pártválasztók 6 százalékának szavazataira számíthat, az LMP és az Együtt 2014-PM támogatottsága 3-3 százalék, egyéb pártoké pedig 2 százalék ebben a közegben.
A kutatás módszertana:
A Századvég telefonos kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 2014. szeptember 22-25. között, amelynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőttkorú személyt kérdezett meg CATI-módszerrel. Az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.
