Lassú konszolidáció zajlik a cégvilágban

Minden korábbinál több, összesen 10 722 céget törölt a cégbíróság 2014 harmadik negyedévében Magyarországon. Az előző negyedévben 10 174, egy évvel korábban ugyanebben az időszakban 8058 cég szűnt meg. Az emelkedő trend nem tört meg, de a helyzet nem rossz, mert az összkép sokkal inkább konszolidációs folyamatot, semmint csődhullámot mutat – vélik az adatokat közzétevő Optennél.

Minden korábbinál több, összesen 10 722 céget törölt a cégbíróság 2014 harmadik negyedévében Magyarországon. Az előző negyedévben 10 174, egy évvel korábban ugyanebben az időszakban 8058 cég szűnt meg. Az emelkedő trend nem tört meg, de a helyzet nem rossz, mert az összkép sokkal inkább konszolidációs folyamatot, semmint csődhullámot mutat – vélik az adatokat közzétevő Optennél.

Rekordot döntött 2014 harmadik negyedévében a megszűnő cégek száma. Három hónap alatt összesen 10 722 társaságot törölt a cégbíróság, 5 százalékkal többet, mint az előző negyedévben, és 33 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában.

„A megszűnési arány továbbra is emelkedik, ami az előzményeket is figyelembe véve azt jelenti, hogy a trend kitart még egy darabig. A cégtörléseknek ugyanakkor vannak pozitív hozadékai is" – mondja Tóth Tamás, az Opten céginformációs szolgáltató ügyvezetője. Az igazgató szerint a mostani helyzet sokkal inkább hasonlít egy lassú konszolidációs folyamatra, mint a válság idején tapasztalt felszámolási hullámra. Akkor ugyanis a megszűnő cégek zöme felszámolási eljárás végeredményeként szűnt meg, mára azonban ezeknek az eljárásoknak az aránya 40 százalék alá csökkent.

Az összevetés kissé csalóka, hiszen időközben bevezették a kényszertörlés intézményét, ám ezzel együtt is tetten érhető a javulás: a cégek egyre kisebb hányada „dől be" a szó klasszikus értelmében. Mindeközben egyre több gazdasági társaság szűnik meg úgy, hogy a tulajdonosok a piaci helyzet felmérése után beszüntetik a cég tevékenységét. „Persze ez sem lehet öröm az érintetteknek, de tudni kell, hogy a rendkívül szétaprózott tőkeszerkezet és a kényszervállalkozások miatt a folyamat elkerülhetetlen volt. A hatékonyságnak és a méretgazdaságosságnak teret kell nyernie a magyar gazdaságban, ahol közel kétszer annyi cég működik, mint Ausztriában" – mondja Tóth Tamás.

Ugyancsak a konszolidáció jele, hogy a megszűnt cégeket nem pótolják újak, ami még 2012-ben is jellemző volt a magyar cégvilágra. 2014 harmadik negyedévében már csak 6408 új vállalkozást jegyzett be a cégbíróság, azaz több mint 4300-zal kevesebbet, mint amennyi megszűnt. Vagyis némiképp háttérbe szorult a gyakorlat, miszerint a bedőlt cégek vezetői azonnal új társaságot alapítanak, hogy a korlátolt felelősség mögé bújva onnan folytassák másoknak kárt okozó tevékenységüket.

Az Opten cégfluktuációs indexe (Opten – CFI), amely egy adott időszakban törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez, 2014 harmadik negyedévében minimális növekedést mutatott az előző időszakhoz képest, ami a megszűnések és az alapítások kismértékű növekedésének tudható be. Az Opten az eddig közzétett adatok, illetve az közelmúlt trendje alapján az év végére is növekvő fluktuációs értéket vár, amit nagyobb mértékben fog befolyásolni a megszűnő cégek számának várható további emelkedése.

Az Opten – CFI megyénkénti eloszlását vizsgálva szeptemberben a legalacsonyabb értékeket Tolna, Hajdú-Bihar és Pest megye érte el. Ezzel szemben a legrosszabb mutatók Fejér, Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében születtek.

Az Opten – CFI megyénként, 2014. szeptember

*Újonnan indult eljárások