Pistike levele

Kedves doktor nénik, doktor bácsik, egészségügyi főemberek és más illetékesek!

Kedves doktor nénik, doktor bácsik, egészségügyi főemberek és más illetékesek!

   Apu felolvasott nekem egy csomó cikket a hazai egészségügy helyzetéről. Azért kértem erre, mert még nem tudok olvasni, szeptemberben leszek első osztályos. De persze véleményem azért van. Örülök, hogy akiknek ez lenne a dolguk, a nyilvánossághoz fordulnak. Biztos azt gondolják, hátha akad valaki, legalább egy ember, a nagy nyilvánosság közül, aki a zsebébe nyúl és segít a lepusztult kórházak, klinikák, rendelőintézetek bajain, megoldja az orvosok, ápolónők tisztességes bérezését, rendezi a gyógyszergyáraknál, beszállítóknál, külső munkát végzőknél a nyolcvan milliárdos kifizetetlen számlákat.

   Én úgy gondolom, hogy a kórházigazgatóknak, orvosi kamarának, az egészségügyet irányító, az egészségügy normális működéséért felelős embereknek össze kellene jönniük egy nagy-nagy teremben. Legyenek ott az érintett polgármesterek is. Beszéljék meg egymás között a probléma megoldását, hogy egy jól működő egészségügynek mennyit kellene kapnia a GDP-ből, bár ez utóbbiról fogalmam sincs, hiszen még kicsi vagyok. És addig nem hagyhatnák el a nagy-nagy termet, amíg meg nem állapodnak.

   És a megbeszélés után hagyjatok békén minket a teljesítmény volumennel, korrekciós pontrendszerrel, életpálya modellel, hálapénzzel, kórház bezárással és építéssel és minden más szalmai kérdéssel. Higgyétek el, nekünk is meg vannak a magunk gondjai. Oviba kell mennem, kora reggel egyedül felöltöznöm, a cipőmet befűzni. Anyu gyesen van a kishúgommal, apu szorgalmas, kiváló mérnök, de állása bizonytalan, a cég központját át akarják helyezni Pozsonyba, vagy hova, mert ott olcsóbb az infrastruktúra, amiről szintén nem tudom micsoda. Szóval egyezzetek meg valahogy, hiszen ez a dolgotok.

   A dolgozóknak meg a munkaadóknak pedig az a dolguk, hogy pontosan befizessék az egészségügyi járulékot. És ha beteg lennék, akkor gyógyítsanak, kapjam meg a legjobb gyógyszereket, tápszereket, fogszabályozót, védőoltásokat. Ha pedig ne adj' isten műtétre lenne szükségem, azt végezzék el pontosan szépen, ahogy csillag megy az égen. Olyan nagy kérés ez? Ugye, nem? Hát lássatok neki!

  Ezeket a sorokat persze apunak diktáltam, mert még nem ismerek minden betűt. Szeretettel üdvözlök mindenkit, aki olvassa a levelemet: Pistike.

Láng Róbert