Növekvő Tudatosság és óvatos Optimizmus – Ez Jellemzi A Hazai Kisvállalkozásokat

Több területen is erősödni látszik a hazai kisvállalkozások vezetőinek tudatossága: az üzleti és beruházási döntések, valamint a finanszírozási források kiválasztása során is egyre tudatosabban terveznek és támaszkodnak szakértő segítségre. Az UniCredit Bank saját ügyfelei körében végzett, 820 kisvállalkozásra kiterjedő kutatása szerint a cégek többsége elégedett tavalyi eredményeivel, és jövőbeli várakozásaik is optimisták.

A nem reprezentatív felmérés szerint a jelenlegi cégvezetők több mint 80 százalékának saját üzleti tapasztalatai a legfontosabbak döntései meghozatalakor. Nem meglepő, hogy ez az attitűd a több mint 20 éve működő vállalkozásokat jellemzi leginkább. Piackutatási eredményekre a megkérdezett cégvezetők valamivel több mint egyharmada támaszkodik – főképp a fiatal cégek vezetői és a női vezetők végeztetnek piackutatást, mielőtt belevágnak egy új üzletbe. A több szempontra támaszkodó tudatosabb döntéshozatali stílus különösen jellemző az informatikai és a kommunikáció területén tevékenykedő cégekre, valamint a nagyobb (400-700 millió forintos) árbevételű vállalkozásokra.

A kutatás üzleti várakozásaikról és konkrét terveikről is megkérdezte a vállalkozásokat, amelyek jórészt optimistának bizonyultak. A cégvezetők több mint háromnegyede kedvezően nyilatkozott saját cége elmúlt évi eredményeiről, egynegyedük pedig egyenesen nagyon jónak értékelte azt. Közel kétharmaduk abban is bízik, hogy az elkövetkező évben még tovább erősödhet vállalkozásuk. A megkérdezettek nemcsak saját cégükkel, hanem ágazatuk helyzetével kapcsolatban is bizakodók: leginkább az informatika és a feldolgozóipar területén tevékenykedők látják dinamikusan fejlődőnek ágazatukat.

A pozitív várakozásokból kiindulva nem meglepő, hogy a cégek közel kétharmadánál – főképp a tavaly jó évet záró feldolgozóipari ágazatban – terveznek beruházást az elkövetkező 1-2 évben. A beruházási célok között még mindig sláger a tárgyi eszközök, berendezések vásárlása, cseréje és az ingatlan beruházás, ám eközben a cégek a beruházási célok és az uniós pályázati lehetőségek összehangolásában is egyre tudatosabbak. Az idei uniós pályázatok kiemelt területei a foglakoztatás bővítése, az energetikai fejlesztés és az innováció. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy ezzel összhangban a konkrét beruházási célokkal rendelkezők több mint 30 százaléka foglalkoztatottjainak létszámát szeretné bővíteni. A cégek közel 10 százaléka felismerte az energetikai fejlesztés fontosságát is.

A válaszadó cégek tőkeellátottsága kifejezetten jónak mondható, a beruházni szándékozók valamivel több mint 80 százaléka saját forrással is rendelkezik tervei megvalósításához. Ezen túl csaknem fele-fele arányban támaszkodnának banki hitelre és pályázati forrásokra. A megkérdezett kkv-k nyitottak az uniós források igénybevételére, hiszen csaknem 60 százalékuk tervezi, hogy lehetőség szerint indul uniós pályázatokon, ám jelentős részük ezt is célirányosan teszi. A tudatosságot jelzi az is, hogy többségük csak akkor pályázna, ha a kiírt tender feltételei elfogadhatóak számukra. A pályázni szándékozók több mint kétharmada úgy véli, hogy a sikeres pályázathoz érdemes külső segítséget igénybe venni.

„Meggyőződésem, hogy akkor tudunk a vállalkozások szakértő partnere lenni, ha nemcsak a finanszírozásra koncentrálunk. A kutatás is megerősítette, hogy bankon túlmutató szolgáltatások is fontosak, a partnereinkkel együtt biztosított pályázati tanácsadással és a profilhoz igazított uniós e-hírlevelünkkel a vállalkozók valós igényeire kínálunk megoldásokat." – hangsúlyozta Tátrai Bernadett, az UniCredit Bank lakossági és kisvállalati divíziójának vezetője.

Az UniCredit kkv-kutatása szerint a cégek bizakodóak, optimista jövőképpel rendelkeznek, nyitottak a pályázati lehetőségekre, ám a felkészülésben és a lebonyolításban segítségükre lehet szükségük, ami tovább növeli a finanszírozást segítő intézmények és a banki termékeken túli szolgáltatások szerepét.

Az UniCredit Bank kutatása 820 cégvezetőt kérdezett meg a bank ügyfelei közül, a maximum éves nettó 700 millió forint árbevételű vállalkozások köréből. A válaszadók fele a UniCredit régi partnere, vagyis több mint öt éve állnak a bankkal szerződéses kapcsolatban. Bár a felmérés nem reprezentatív, de a megkérdezés kiterjedt az egész országra. A válaszadó cégek 45 százaléka rendelkezett budapesti székhellyel, 55 százaléka működött vidéken. A válaszadók közel háromnegyede férfi volt, egynegyede nő. Tevékenység szerint sikerült minden jelentősebb ágazatból cégeket bevonni a felmérésbe.

1. Döntéshozatal, tudatosság:

Míg a férfi vezetőknek 87 százaléka, a nőknek csak 77 százaléka támaszkodik saját üzleti megérzéseire, tapasztalataira.
Sajtóhírekre, a sajtóban közzétett felmérésekre a válaszadók 17 százaléka alapoz üzleti döntést, és nagyjából ennyien (16 százalék) tartják a szakmai intézmények felméréseit, a rendezvényeiken szerzett információkat is hasznosnak.

2. Az eredmények értékelése, jövőbeli várakozások:

Elsősorban a dunántúli régióban működő cégek vezetői voltak elégedettek vállalkozásuk teljesítményével.
A stagnálást jelző cégek aránya a budapesti régióban volt a legmagasabb.
Összefüggésben az árbevétellel, iparága dinamikus fejlődését jelezte a részvénytársasági formában működő cégek vezetőinek kétharmada, míg a betéti társaságok vezetői még csak feltételezik, hogy beindulhat a fejlődés ágazatukban, de jelenleg még nem tapasztalták ezt.
A női vezetők jellemzően rosszabbnak értékelik iparáguk jelenlegi helyzetét (csak 20 százalék szerint fejlődik dinamikusan, míg a férfiak 26 százaléka szerint), és vállalkozásuk tavalyi eredményeit is a nők 20 százaléka, a férfiak 30 százaléka értékelte nagyon jónak).

3. Beruházási tervek, finanszírozás:

Dél-Dunántúlon a legnagyobb a beruházási szándék. A feldolgozóipari cégek négyötöde tervez beruházást.
Energetikai jellegű beruházást főleg a mezőgazdasági cégek terveznek, a kelet-magyarországi régióban különösen nagy számban.
Sokan keresnek új üzleti megoldásokat is: a válaszadók egyharmada informatikai fejlesztések formájában, 10 százalékuk pedig új piacokat megcélozva, exporttevékenysége beindítása vagy felfuttatása érdekében tervez fejlesztéseket.
Banki hitel felvételét átlag feletti arányban a szállítással, raktározással foglalkozó cégek tervezik.

4. Pályázati hajlandóság, pályázati tervek:

Az uniós pályázatokon indulást nem tervezők többsége nem utasítják el a jövőben történő pályázást, csupán 18 százalékuk zárkózik el ettől.
A válaszadóknak egytizede nyilatkozott úgy, hogy akár üzleti terveit is hajlandó a kiírt pályázatokhoz igazítani. A borsodi és a somogyi cégek vezetői közül az átlagnál többen vállalnák, hogy beruházási terveiket az uniós pályázatokhoz igazítsák.
A feldolgozóipari és a mezőgazdasági cégeknél, illetve az egyéni vállalkozóknál az átlagnál többen remélik az uniós pályázatoktól a támogatások megszerzését. Az Észak- és Dél-Alföldön működő cégek számítanak főképp az uniós forrásokra beruházásukhoz.
A pályázást tervezők 69 százaléka gondolja úgy, hogy külső segítséget vesz majd igénybe; közülük:

– 25 százaléka pályázatfigyelést saját munkatársaira bízza, és csak a megíráshoz veszi igénybe pályázatíró szakember vagy külső tanácsadó közreműködését,

– 44 százalék mind a pályázatok figyelését, mind a pályázati anyagok összeállítását előreláthatólag külső partnerekre bízza.