Élet a Holdon

Sci-fi vígjáték 1777-ből, Carlo Goldoni tollából, Joseph Haydn zenéjére. Gödöllőn látható a Magyar Állami Operaház idei szezonjának kilencedik bemutatója, Haydn: Élet a Holdon című operája, november 20-án. A darabot Toronykőy Attila állítja színpadra.

Sci-fi vígjáték 1777-ből, Carlo Goldoni tollából, Joseph Haydn zenéjére. Gödöllőn látható a Magyar Állami Operaház idei szezonjának kilencedik bemutatója, Haydn: Élet a Holdon című operája, november 20-án. A darabot Toronykőy Attila állítja színpadra.

A sziporkázó vígoperát a Gödöllői Királyi Kastély Barokk Színházában mutatja be az Operaház. Az Il mondo della Luna, vagyis az Élet a Holdon című operát egyes zenetörténészek Haydn legsikerültebb műveként említik a műfajban. A librettót Carlo Goldoni, korának sikeres szövegkönyvírója alkotta, ami a darab népszerűségéhez jelentősen hozzájárult, sőt a komédiát ma is fogyaszthatóvá teszi.

A barokk és korunk közötti „szakadékot" Juhász Katalin jelmezeivel és Csákovics Lajos friss fordításával hidalja át a produkció. „A vígoperát muszáj magyarul játszani, az események olyan gyorsan pörögnek, hogy a feliratot olvasva lemaradna a néző a poénokról" – nyilatkozta az Opera Magazinnak Toronykőy Attila.  Az operát rövidített változatban adják, hogy élvezetes, fordulatos legyen. A történet szerint a makacs vénember két lányát gazdag kérőkhöz adná, ám a házába csöppent két ágrólszakadt fiatalembernek (meg persze gyerekeinek) egészen más elképzelése van a helyes felállásról.

Az öreg megleckéztetését Goldoni holdbéli utazással bolondította meg: a kábult álmából eszmélő atyával a gazfickók elhitetik, hogy a Holdon van, ahol próbatételek után sikerül meggyőzni arról is, hogy a szeretők egymásnak valók. A rendező szerint a darab fő kérdése, hogy milyennek képzeljük a holdbéli tájat. „A barokk embernek nem voltak erről közvetlen ismeretei. Mi viszont már tudjuk, hogy néz ki ez a vidék, éppen ezért nem érdekes egy, a Holdat lemásoló tér kialakítása."

A Gödöllői Kastély Barokk Színházának nagyon intim terében hangsúlyossá válnak az emberi viszonyok, a gesztusok és az arckifejezések. „Sokan még mindig azt hiszik, hogy az operisták főleg énekesek, és csak másodsorban színészek, de ez tévedés: a mai harmincas-negyvenes generáció olyan tanároktól tanult, akik számára a színjátszás és az éneklés azonos jelentőségű. Ráadásul ők már minden őrültségre rávehetőek a színpadon" – mondja az alkotó.

A darabban az Opera legifjabb énekes generációja – Daragó Zoltán, Ducza Nóra, Haris Nadin, Kiss András, Kiss Tivadar, Ujvári Gergely, Zavaros Eszter – tűnik fel, vezényel: Bartal László. Előadások november 20-án, 22-én, 27-én és 28-án.