Két kérés az új évben

Ismét eltelt egy év. Ilyenkor nem fogadalmat teszek, hanem kéréseim vannak. Most kettő. Először is kettős állampolgár, magyar-magyar állampolgár akarok lenni. Régen egyszeres magyar állampolgár voltam. Identitásom megerősítésére a személyi igazolványomat féltve őrzöm. A rendszerváltáskort azt hittem olyan világ lesz, amelyben mindenki háborítatlanul teszi a dolgát. A kormány kormányoz, az ellenzék ellenez, a szakértő érti a szakot, a vállalkozó vállalkozik, én pedig dolgozom, fizetem a személyi jövedelemadót, a járulékokat és évről-évre gyarapodom.

Ismét eltelt egy év. Ilyenkor nem fogadalmat teszek, hanem kéréseim vannak. Most kettő. Először is kettős állampolgár, magyar-magyar állampolgár akarok lenni. Régen egyszeres magyar állampolgár voltam. Identitásom megerősítésére a személyi igazolványomat féltve őrzöm. A rendszerváltáskort azt hittem olyan világ lesz, amelyben mindenki háborítatlanul teszi a dolgát. A kormány kormányoz, az ellenzék ellenez, a szakértő érti a szakot, a vállalkozó vállalkozik, én pedig dolgozom, fizetem a személyi jövedelemadót, a járulékokat és évről-évre gyarapodom.

   Aztán valaki azt mondta: szeretné, ha magyarnak magyar lenne az ellenzéke. Nem is értettem pontosan miről van szó, felhívtam a Nyelvtudományi Intézetet. Közölték, hogy a mondat egyértelműen azt jelenti, hogy van egy csomó magyar, aki nem magyar. Írtam is valamelyik közembernek, de azt válaszolta, hogy forradalmat kellett volna csinálnom. Ettől ódzkodtam, mert 1514 óta minden forradalmat megtorlás követett.

   Később azt is mondta másvalaki, hogy magyarul beszélő személy vagyok. Ezt sem értettem pontosan. Ismét felhívtam a Nyelvtudományi Intézetet. Felvilágosítottak, hogy a magyarul beszélő személy egy közösségen kívül álló ember, nem tartozik a magyar állam kötelékébe. Akkor hova tartozik? – faggattam tovább a tudós társaságot. Azt nem tudjuk, felelték, csak az biztos, hogy a magyarul beszélő személy  nem magyar, csak a nyelvet beszéli. Az egyik választás után még azt is hallottam, hogy a magyarok győztek. Ezek szerint, akik vesztettek, azok a szillogizmus szabályai szerint immár nem magyarok.

   Fentiek miatt szeretném a magyar állampolgárságomat visszakapni. Mivel el sem vesztettem, szeretnék magyar-magyar állampolgár lenni. Becsületes, szorgalmas. Hajlandó lennék ezért a most divatos szokás szerint aláírást is gyűjteni, valahogy így: Akarja-e, hogy a Magyarországon élő, de magyar állampolgárságuktól verbálisan megfosztott honfitársaink kettős, magyar-magyar állampolgárságot kapjanak?

   Másik kérésem az lenne, hogy ne próbálja senki sem meghatározni, hogy ki a becsületes-becstelen, erkölcsös-erkölcstelen, igazi hazafi-idegenszívű, jó magyar-rossz magyar, mert az ilyen emberek véleményére nem vagyok kíváncsi. És azokra sem, akik Arany János ékes nyelve helyett egészen más magyar nyelvet használnak. Remélem ezt a másik nyelvet minden jóérzésű ember elutasítja.         

   Jó lenne, ha újévi kívánságaim teljesülnének, amelyeket azért mertem kérni, mert a sors, csekélységem iránt számtalanszor tanúsított kegyes jóindulata bátorított erre.

Láng Róbert