Tégy a szmog ellen!
Lássuk be, a szmogriadó kiadásával nem lehet sokat javítani a tényeken, ha a szabályokat az autósok többsége nem veszi figyelembe. Hiába magas a légszennyeződés foka, a gépjárművek továbbra is pöfögnek, köhögnek, fújtatnak, döntik magukból a káros anyagokat.
Lássuk be, a szmogriadó kiadásával nem lehet sokat javítani a tényeken, ha a szabályokat az autósok többsége nem veszi figyelembe. Hiába magas a légszennyeződés foka, a gépjárművek továbbra is pöfögnek, köhögnek, fújtatnak, döntik magukból a káros anyagokat.
Súlyosbítja a helyzetet, ha a levegő még a pormentesebb időszakokban sem tiszta, egészséges. Másra van szükség. Ki kell tiltani a gépjárműveket Magyarország területéről. Helyette a környezetbarát lóvontatást kell alkalmazni. Ezt az intézkedést is gond nélkül lenyomnánk az EU torkán. Megpróbáltam elgondolni, milyen következményekkel járhat ez a megoldás.
Egy darabig mindenki örülne. Aztán a lakosság panaszkodna, hogy a lovak hangosan nyerítenek, patáik csattognak az úttesten, a szekerek nyikorognak és zörögnek, a kocsisok káromkodnak, veszélyeztetve a kiskorúak vallásos nevelését.
A környezetvédők kifogásolnák az utak, utcák rendszeres takarításának hiányát, a lócitromra legyek szállnának, emiatt járványveszély lenne. Még az influenza vírus okozta járványokat is a lovaknak tulajdonítanák.
A közterület fenntartó cégek létszámhiányra, apadó anyagi forrásokra hivatkoznának és nem tennének semmit.
Előbb-utóbb bevezetnék a lóadót, kantáradót, ostorjárulékot és patkószög illetéket. Végtére is a gépjárműadót és más költségvetési bevételeket pótolni kell valahonnan. Sokan csalnának. A húsz lovat foglalkoztató fuvaros csak két lovat szerepeltetne az adóbevallásában.
Állandóan emelkedne a teher- és utasszállítás tarifája, hivatkozva az egyre dráguló zab- és zablaárakra, rakodási költségekre, nem beszélve a szekérárakról. Arcátlan Uber-kocsisok, akik csézáikkal és bricskáikkal szállítva az utast, megkerülve az adóhatóságot, olcsóbban szállítanák az utasokat, veszélyeztetve a becsületes hajtók egzisztenciáját.
Rohamosan növekedne a szekér- és lótolvajok száma. A rendőrség szekerei gyakran lassabban futnának, mint a száguldó lótolvajok. A felderített és szankcionált bűnesetek száma negyven százalék alá esne.
Az állatvédő civil szervezetek feljelentenék a kocsisokat, hogy a lófogatolás során a hámba szorosan fogják be a szerencsétlen állatokat és gyakran durván rángatják a gyeplőt.
Mindezeket átgondolva, visszavonom a javaslatomat. Helyette inkább szigorúbban kellene ellenőrizni és alkalmazni a jogszabályokat szmogriadó esetén. Igaz, ezt akadályozná a lakosság jogkövető magatartásának hiányosságai, de erről már gondolkodjanak a szociálpszichológusok.
Láng Róbert