„Együtt A Biztonságos Internetért – Te Mit Teszel érte?”

A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat felkérésére informatikai vállalatok, civil szervezetek és gyerekek fogtak össze, hogy a Biztonságos Internet Nap alkalmából felhívják a figyelmet a biztonságosabb és jobb internetezés fontosságára és alapvető szabályaira.

A Biztonságos Internet Napot (Safer Internet Day – SID) az Európai Unió Safer Internet Program akciótervének keretein belül ma már a világ több mint 100 országában – köztük az Európai Unió mind a 28 tagállamában – minden év februárjának második keddjén, ugyanazon a napon rendezik meg.

A SID része annak a globális kampánynak, amelynek célja, hogy az online technológiák és mobil eszközök felelős és biztonságosabb használatára ösztönözzön. Ezen a napon a szakemberek világszerte felhívják a figyelmet az internet lehetséges veszélyeire, így a zaklatásra, a gyermekpornográfiára és egyéb illegális és káros tartalmakra, ugyanakkor tájékoztatják a gyermekeket, szülőket, pedagógusokat és döntéshozókat a problémákról és azok lehetséges kezeléséről. A Gyermekmentő Szolgálat ugyanakkor felhívja a figyelmet arra is, hogy az internet korunk egyik nagy és hasznos találmánya, ami szinte mindenkinek megkönnyíti, érdekesebbé teszi az életét. Az internethasználók csak 1-2 %-ával van probléma, akik viszont rendszeresen visszaélnek az internet által adott lehetőségekkel.

Az utóbbi években a „biztonságosabb" helyett a „jobb" internet létrehozására került a hangsúly. Ezért idén a SID közös felelősségünkre fókuszál: mindannyiunk dolga, hogy az internetet egy jobb hellyé tegyük egymás számára. Ezért is lett 2016-ben a SID szlogenje: „Együtt a Biztonságos Internetért – Te mit teszel érte?"

A Safer Internet Day (SID) – Biztonságosabb Internet Nap hazai programjai:

A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ), az Európai Unió Safer Internet Programjának (SIP) hazai konzorciumvezetője a Hewlett Packard Enterprise támogatásával figyelemfelkeltő eseményt szervezett erre a napra, amelyen szakemberek, döntéshozók, pedagógusok, gyerekek, a sajtó, illetve a téma iránt érdeklődők vettek részt. A rendezők hazai intézményeket, játékszakértőket, gyermekvédelmi szakembereket, webes biztonsági szakembereket, úgynevezett stakeholdereket (távközlők, internetszolgáltatók, non-profit szövetségek, multinacionális cégek képviselői, tanárok stb.) is meghívtak az eseményre.

A SID budapesti sajtótájékoztatóján Gonda Gábor, a Hewlett Packard Enterprise ügyvezetője, a Gyermekmentő Szolgálat tagja köszöntötte a résztvevőket, és elmondta, hogy mára tradícióvá vált a Safer Internet Day. Kiemelte, a nap célja, hogy felhívják a figyelmet az internet helyes használatának elsajátításának fontosságára. Kiemelte, hogy a szülőknek nagy felelősség, hogy gyermekeik elsajátítsák ezeket a képességeket. Fontos, hogy az ilyen alkalmakkor megbeszéljük tapasztalatainkat. A nap fénypontjaként értékelte a videóversenyt, ahol a gyerekek és fiatalok megmutathatják, hogy nekik mi a véleményük a témával kapcsolatban.

Molnár Ágnes, a Safer Internet Program koordinátora bemutatta a „Lájkvadász" című társasjátékot. Elmondta, céljuk az volt, hogy új ingyenes társasjátékuk, a Lájkvadász minél több iskolába eljusson az ország egész területén, és a diákokat az online technológiák biztonságos használatára ösztönözze. A játékot eddig több mint 75 iskolába juttatták el, és folyamatosan érkeznek az újabb igénylések. A tanárok számára segítséget nyújthat a Biztonságos Internet Nap alkalmából az Európai Unió összes országában megjelent a, „Web we want" munkafüzethez tartozó tanári kézikönyv is, melynek magyar változata letölthető a saferinternet.hu oldalról.

Beleznay Péter a Pannon Egyetem Információbiztonsági Kutató-Fejlesztő Központjának külső szakértője, a HTTP Alapítvány képviseletében élő demonstrációjában bemutatta, hogy mennyi veszély leselkedik a nem körültekintő módon internetező felhasználókra. A rendezvény hallgatósága előtt egy nyílt hozzáférési pontra (AP) felcsatlakozó "áldozat" levelezését lehallgatva és azt visszafejtve szemléltette, mennyire könnyű érzékeny adatokat – a felhasználó nevét, jelszavát vagy akár a komplett levél tartalmát – eltulajdonítani és azzal a későbbiek során visszaélni.

A téma szakértői kerekasztal beszélgetés formájában értekeztek arról, hogy a fiatalok online tevékenységében mi példaértékű, és mi nagyon káros. A kerekasztal beszélgetés címe: "Aktuális trendek a fiatalok internethasználati tevékenységében" volt, résztvevői: Gonda Gábor, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat tagja, Hewlett Packard Enterprise ügyvezetője, Beleznay Péter, a Pannon Egyetem Információbiztonsági Kutató-Fejlesztő Központjának külső szakértője/HTTP Alapítvány, Sipőcz Csaba a Ustream fejlesztési igazgatója, Sterner Zoltán, Safer Internet oktató, az NGYSZ Pápai Oktatási Központjának vezetője és Táler Orsolya, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány vezetője. A beszélgetést moderálta: Csizmazia-Darab István, internetbiztonsági szakértő, újságíró.

A kerekasztal-beszélgetésen a résztvevők megállapították, hogy aggasztó a zaklatás, a gyermekbántalmazásról készült fotók számának radikális növekedése az interneten. Kiemelték a szülők felelősségét: az oktatást a szülőkkel kell kezdeni, hogy ők továbbadhassák a gyerekeknek, ugyanakkor a szülők is tanulhatnak a gyerekektől, mert bizonyos szempontból előttük járnak. Míg a felnőtteknek eszköz az internet, addig a fiataloknak élettér. Szó esett a 20 és 30 év közötti szülőkről, akik digitális bennszülöttként internethasználati szokásaik tekintetében is példaként szolgálnak gyermekeiknek. Kiemelték, fontos a digitális technológiák fejlesztése, és hogy minél több fiatalhoz eljussanak a modern eszközök, ám fontos azok felelős használata. Szó esett az identitásproblémákról, illetve az egészséges identitás kialakításának fontosságáról, ami által komoly problémák válnak megelőzhetővé. Fontos, hogy – mint minden közösségben – az interneten is kialakuljanak, megszilárduljanak a viselkedés normái. A résztvevők megtörtént esetekkel illusztrálták az elmondottakat.

2016-ban a szervezők egy pályázatot is kiírtak a Biztonságosabb Internet Nap alkalmából

A videópályázatra idén újra jelentkezhettek a magukban tehetséget érző fiatalok háromperces kisfilmekkel animáció, rövidfilm vagy riportfilm műfajban. A kisfilmek megadott tematikája az internetbiztonság és az internetben rejlő lehetőségek bemutatása volt. A pályázatra 17 pályamű érkezett be, amelyek közül az 8 fős szakmai zsűri választotta ki a nyertes munkákat.

A zsűri tagjai:

A zsűri tagjai Auth Zsófia, az NGYSZ, pszichológusa, Beleznay Péter, a Pannon Egyetem Információbiztonsági Kutató-Fejlesztő Központjának külső szakértője/HTTP Alapítvány, Birkás Bence a NISZ, Biztonságosinternet hotline vezetője, Nagy István, Safer Internet oktató, Péterfalvi Attila a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, Ránki Sára nyelvész, NGYSZ , Sipőcz Csaba a Ustream fejlesztési igazgatója, Sterner Zoltán, Safer Internet oktató, és Táler Orsolya, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány vezetője.

A díjazottak értékes elektronikai eszközöket kaptak.

A zsűri döntése alapján 2016-ban az alábbi pályaműveket díjazták:

Általános iskola kategóriában:

Az elérhető maximális pontszám: 90 pont.

1. Kódfejtők (Halász Bence, Antal László, Komócsin Sára, Debreceni Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Debrecen), 83 pont

2. Penészlek Team (Varga Boglárka, Küzmös Mariann Beáta, Stefán Krisztofer, Szőnyi Krisztián, Penészleki Általános Iskola, Penészlek), 59 pont

3. Enter (Pintér Lilla, Horváth Eszter, Katona Máté, Szent Imre Általános Iskola, Kisnána), 55 pont

Középiskolai kategóriában:

1. Andrassy Films (Munkácsi Péter, Kállai Béla, Szendi Mátyás, Miskolci SZC Andrássy Gyula Szakközépiskolája, Miskolc), 77,5 pont

2. ImakeUsee (Szakáll Mátyás, Bibó István Gimnázium, Kiskunhalas), 72,5 pont

3. Eördegh-Gál Dávid (Petrik Lajos Szakközépiskola, Budapest), 66 pont

Különdíj: Gamernerds (Farkas Kristóf, Franer Vivien, Báthori Cserne, Közgazdasági Politechnikum, Budapest)

Felsőoktatási kategóriában:

1. Rózsa Gábor (Debreceni Egyetem, GTK – Kereskedelem és Marketing, Debrecen) 79,5 pont

2. Horváth Eszter (Szabad Bölcsészet szak) 59,5 pont

A zsűri döntését szakmai és filmes szempontokra alapozta (tartalom, technikai megoldások, kreativitás, tudatosság megjelenítése, tájékozottság növelése, pozitív alternatívák hangsúlyozása stb.), emellett figyelembe vette, hogy a pályamunka egyéni vagy csoportos alkotás-e, és hogy mennyi munkát fektettek az alkotók az elkészítésébe.