Katonadolog
3 perc olvasás
2004. november 3.-án megszűnt a kötelező sorkatonai szolgálat Magyarországon. A mai húszéveseknek ez nem mond semmit. A harminc-negyven év közöttiek nagyobbik része, tisztelet a kivételnek, azzal dicsekszik, hogy milyen módos bújt ki a katonaság alól. Az ötven éven felüliek már bizonyos távolságból tekintenek egy vagy két éves katonaidejükre. Már nem tűnik olyan félelmetesnek, teljesen felesleges időtöltésnek húsz év körüli korban bizonyos mértékű fegyelmezettség, rendszeretet, közösségbe való beilleszkedés, állóképesség és hasonlók elsajátítása. Persze szívatás is akadt rendesen, de az élet más területein ez nem fordulhat elő? Ne siessünk a válasszal.
2004. november 3.-án megszűnt a kötelező sorkatonai szolgálat Magyarországon. A mai húszéveseknek ez nem mond semmit. A harminc-negyven év közöttiek nagyobbik része, tisztelet a kivételnek, azzal dicsekszik, hogy milyen módos bújt ki a katonaság alól. Az ötven éven felüliek már bizonyos távolságból tekintenek egy vagy két éves katonaidejükre. Már nem tűnik olyan félelmetesnek, teljesen felesleges időtöltésnek húsz év körüli korban bizonyos mértékű fegyelmezettség, rendszeretet, közösségbe való beilleszkedés, állóképesség és hasonlók elsajátítása. Persze szívatás is akadt rendesen, de az élet más területein ez nem fordulhat elő? Ne siessünk a válasszal.
Elmondanék egy katonaidőm alatt történt esetet, amelynek tanúja voltam. A laktanya ügyeletét egy százados tartotta, négy tiszthelyettessel. Este tizenegy volt, a portán beszélgettünk, rádiót hallgattunk, olvastunk. Csengettek. Kimentem, egy főhadnagy állt a kapu előtt. Engedjen be, TÜK-ellenőrzés!
A helyzet megértéséhez néhány dolgot el kell magyaráznom. Minden laktanyában volt egy jól őrzött TÜK-szoba. Ott őrizték a titkosnak minősített anyagokat, parancsokat, leveleket, jelentéseket, személyekre vonatkozó feljegyzéseket. A zárakon kívül egy viaszpecséthez hasonló biztonsági jel, e nélkül bármilyen álkulccsal sem lehetett bemenni, csak a pecsét megsértésével. Az iratokat többféle módon tárolták. Voltak „Titkos" és „Szigorúan titkos" anyagok, amelyeknél a szabályos kezelés megsértése büntetőjogi következményekkel járt. Volt a „Bizalmas", „Belsői használatra", „Nem publikus" minősítésű tanulmányok, amelyeknél az előírás megsértésének következménye a laktanyaparancsnok döntésétől függött.
A TÜK-ellenőrzés megtörtént. A főhadnagy átnézte a könyveket, kért néhány bizalmas iratot, összehasonlította a nyilvántartással. Majd így szólt. Mindent rendben találtam, alá is írom az jegyzőkönyvet. De nem árulok zsákbamacskát, feljelentést teszek ön ellen. Beengedett a laktanyába, nem kérte az igazolványomat, nem vizsgálta, van-e jogom a TÜK-szobába belépni és iratokat ellenőrizni. Ebből hadbírósági ügy lesz.
Igen, értem. De egy apró körülményt elfelejtett figyelembe venni. Ahhoz, hogy intézkedjen a városparancsnokságnál, a hadbíróságon, egy dolog még szükséges. Hogy mi? El kell hagynia a laktanyánkat. Már pedig addig innen ki nem engedem, amíg be nem mutatja az érvényes katonai igazolványát és a Honvédelmi Minisztérium ellenőrzési csoportfőnökségének nyílt parancsát arra vonatkozóan, hogy laktanyánk titkos ügykezelését a mai napon személyesen ellenőrizheti. Kérem adja át, mert ha ezek közül bármelyik hibádzik, ön megy a hadbírósághoz. Azt hiszem világosan beszéltem. Egyébként örülök annak, hogy mindent rendben talált.
Láng Róbert
