Vádlott voltam
2 perc olvasás
Életemben egyszer voltam vádlott. Tizenöt évvel ezelőtt megjelent egy írásom. Azt fejtegettem benne, hogy ha a száz leggazdagabb magyar összes vagyonát, akkor hatszáz milliárd forintot szétosztanák mindenki között, akkor egy állampolgárra hatvanezer forint jutna. Ha ebből befizetnék a személyi jövedelemadót, akkor negyvennyolc ezer maradna. Vehetne rajta egy jó minőségű ruhát, felsőkabátot és egy pár cipőt. Viszont ebben az esetben ki működtetné a száz leggazdagabb magyar vállalkozásait, gyárait, kereskedelmi cégeit? A cikket a száz leggazdagabb magyar fényképével illusztrálta a szerkesztő.
Életemben egyszer voltam vádlott. Tizenöt évvel ezelőtt megjelent egy írásom. Azt fejtegettem benne, hogy ha a száz leggazdagabb magyar összes vagyonát, akkor hatszáz milliárd forintot szétosztanák mindenki között, akkor egy állampolgárra hatvanezer forint jutna. Ha ebből befizetnék a személyi jövedelemadót, akkor negyvennyolc ezer maradna. Vehetne rajta egy jó minőségű ruhát, felsőkabátot és egy pár cipőt. Viszont ebben az esetben ki működtetné a száz leggazdagabb magyar vállalkozásait, gyárait, kereskedelmi cégeit? A cikket a száz leggazdagabb magyar fényképével illusztrálta a szerkesztő.
Szerepelt egy idézetet is a cikkben. „Különbség az emberek közt foglalkozásban, tehetségben, vagyonban és életmódban mindig volt és lesz is. Enélkül megállna az élet. Ez éppen olyan természeti törvény, mint az, hogy két egyforma veréb, de két egyforma falevél sincs a világon. Természeti törvényen pedig ember nem változtathat, semmiképpen, demagóg jelszavakkal legkevésbé." Lehet, hogy meglepő, de az idézet Horthy Miklós kormányzó 1938. április 3-i rádióbeszédéből való.
Az egyik TOP 100-as beperelt a Pesti Központi Kerületi Bíróságon felperes képmásának jogosulatlan felhasználása és jó hírnevének megsértése miatt. A kereset, illetve a vádirat hét (!) oldalon keresztül fejtegeti a sérelmet.
Az írás mondani valóját felperesem teljesen félreértette. Fogalmam sincs azóta sem, hogy egy közszereplő miért sérelmezte soraimat, amikor valójában a TOP 100 tagjainak elismerésére írtam a cikket.
Felhívom szíves figyelmét mindenkinek, aki cikket, levelet ír, vagy bármit mond bárkinek, minden szövegből mindenki azt olvas ki, amit képzel, gondol, vagy akar. Ez volt számomra az ügy tanulsága.
A tárgyaláson nem kellett részt vennem, a hetilap ügyvédje képviselt megbízásom alapján. A bíróság felmentő ítéletet hozott. A pórul járt TOP 100-as nem fellebbezett.
Láng Róbert
