Érettségi tétel

Niels BohrHúzzon egy tételt, mormogta a New-York-i High School fizika tanára a diáknak. Olvassa fel! Persze, mosolygott a fiatalember. „Hogy mérné meg egy felhőkarcoló magasságát? Lehetőleg több változatban ismertesse."  Az eset 1903. tavaszán történt. A diák válaszolt.

Niels BohrHúzzon egy tételt, mormogta a New-York-i High School fizika tanára a diáknak. Olvassa fel! Persze, mosolygott a fiatalember. „Hogy mérné meg egy felhőkarcoló magasságát? Lehetőleg több változatban ismertesse."  Az eset 1903. tavaszán történt. A diák válaszolt.

   Első módszerem. Vennék egy gombolyag jó erős spárgát, felmennék a legfelső emelet erkélyére és a korláthoz rögzíteném a spárga egyik végét. Aztán elengedném, lemennék az utcára, elvágnám a kötelet, majd megmérném a hosszát. Ez megegyezne a felhőkarcoló magasságával.

   Második módszerem. Egy épületszint 3 méter. A felvonó sebessége másodpercenként 6 méter. Megnézem hány másodperc alatt érek fel a legfelsőbb emeletre, megszorzom kettővel, így megkapom az épület magasságát.

   Harmadik módszerem. A geotermikus gradiens törvény szerint a földtől távolodva a hőmérséklet méterenként 0,01 Fahrenheit fokkal csökken. Pontos hőmérővel megmérem a felhőkarcoló bejárata előtt a hőmérsékletet, majd ugyanezt teszem a tetején. Az eredményt elosztom 0,01 mérőszámmal, ez lesz a felhőkarcoló magassága.

   Negyedik módszerem. Barométerrel, vagy barográffal megmérem a légnyomást a földszinten és a legfelső emeleten. A légnyomás különbözetéből pontosan meghatározható az épület magassága.

   Ötödik módszerem. Az épület legfelső szintjéről leejtek egy kavicsot. Lehetőleg akkor, amikor senki sem tartózkodik az utcán, ahová a kő esik. Mérem az időt. Ennek pontos ismeretében a nehézségi gyorsulás figyelme vételével egyszerű szorzással kiszámítom az épület magasságát.

   Hatodik módszerem. Az épület bejáratával párhuzamosan lemérek 100 métert. Ezen a ponton egy szögmérővel meghatározom az épület teteje és az utcaszint közötti szöget. Majd ugyanezt teszem a bejárattól 1 méterre. Ekkor hasonló háromszöget kapok, mint távolabbi. Az aránypárral kiszámítom pontosan az épület magasságát.

   Hetedik módszerem. Felmegyek a legfelső szint erkélyére éjjel, amikor teljes csend van. Kiáltok egyet és megmérem, mikor hallom vissza hangot. A hang terjedése másodpercenként 333 méter, ebből egyszerűen meghatározható a felhőkarcoló magassága.

   Nyolcadik módszerem, a tízdolláros szisztéma. Adok a portásnak 10 dollárt és megkérem, mondja meg, hány méter magas az épület, amelyben dolgozik.

Az érettségi elnök nyelt egyet. Hát ez szép előadás volt, ugye ön dán? Igen, professzor úr. Előadása hatásos volt, kicsit zavaros, szemtelen, tiszteletlen, néhány esetlen pontatlan. A bizottság a feleletre „elégséges" minősítést ad. Az érettségi tételt húzó diák Niels Bohr volt, aki visszautazott Dániába, 1911-ben doktorált a Koppenhágai Egyetemen fizikából, majd az angliai Victoria University of Manchesteren is diplomát szerzett. Kutatásaiért 1922-ben megkapta a fizikai Nobel-díjat.

Láng Róbert