Egy Csontváry-kép

Az öreg halász, eredeti  Ha egy külföldi embertársunk érdeklődik a magyar festőművészet iránt, két név biztosan az eszébe jut, Munkácsy Mihály és Csontváry Kosztka Tivadar. Utóbbi az 1853-1919  között élt, autodidakta, magányos festő, akit magyar kortársai sem értettek meg, pszichopatának tartották és csak halála után ébredtek rá, hogy milyen nagy jelentőségű a művészete.

Az öreg halász, eredeti  Ha egy külföldi embertársunk érdeklődik a magyar festőművészet iránt, két név biztosan az eszébe jut, Munkácsy Mihály és Csontváry Kosztka Tivadar. Utóbbi az 1853-1919  között élt, autodidakta, magányos festő, akit magyar kortársai sem értettek meg, pszichopatának tartották és csak halála után ébredtek rá, hogy milyen nagy jelentőségű a művészete.

   Eredetileg gyógyszerész volt, de festői tehetséget érezve magában negyvenegy évesen otthagyta állását és festészetet kezdett tanulni. Rendszeresen utazott és jelentősebb képeit a Közel-Keleten festette. Mintegy száz nagyobb művet alkotott. 1907-es párizsi kiállítása Európa-szerte ismertté tette. Hol poszt-impresszionistának, hol expresszionistának tartották, egyik meghatározás sem pontos. Ő Csontváry volt, egyedi és megismételhetetlen.

   Művészi kudarcaihoz az is hozzájárult, hogy beleszeretett alkotásaiba, nem akarta képeit értékesíteni. Örökösei kocsiponyvaként akarták eladni festményeit, melyeket az utolsó pillanatban vette meg Gerlóczy Gedeon építész. (2014-ben a Virág Judit Galéria árverésén 240 millió forintért vették meg „Trau (Togir) tájképe naplemente idején" c. festményét.)

A kép bal oldala – tükrözve   Csontvárinak van egy különleges képe, a miskolci Hermann Ottó Múzeumban látható. Az öreg halász címet viseli. Első látásra nincs semmi feltűnő a képen, csak ha jobban szemügyre vesszük, akkor tűnik fel egy asszimmetria. Ha ugyanis a festmény középvonalára tükröt teszünk, két teljesen új, önmagában tökéletes képet kapunk.     

A kép jobb oldala – tükrözve Bár a kép önmagában is remekmű, teljesen más hangulatú és jelentésű lesz a két végeredmény. A bal oldalt tükrözve az öreg halász mögött nyugodt a tenger és a tűzhányó. Ő maga csónakban ül. A jobb oldalt tükrözve egy ördög mögött viharos a tenger, kitört a tűzhányó, az öreg halász koporsóban ül. Művészettörténészek szerint a kép az emberben lakozó jó és gonosz kettősségét fejezi ki. Zseniális.

Mária kútja Názáretben  Az 1958. évi Brüsszeli Világkiállítás szépen kivitelezett magyar pavilonját naponta több ezren látogatták a világ minden tájáról. Az önálló épületben több terem volt, a látogatók többsége Csontváry „Mária kútja Názáretben" című monumentális, 3,62 x 5,15 méter nagyságú festményét akarta látni. Aki meg akarná nézni, a pécsi Janus Pannonius Múzeumban megtalálja.

Láng Róbert