RICHARD WAGNER: A NÜRNBERGI MESTERDALNOKOK — (részben szerencsétlen kimenetelű vígopera)

Fischer ÁdámA történet:

Kóbor lovag, stolzingi Walter vetődik el Nürnbergbe, és zavarja fel a városka polgárainak szokványos kézműves hétköznapjait. Az ifjú a templomban meglátja és megszereti a városka leggazdagabb lányát, Évát. A helyiek nem véletlenül gyanakodnak a nem közéjük való idegenre, aki részt óhajt venni a János-napi dalnokversenyen, amiről itt pletykálnak. Kimondottan mulatságos, hogy az idetévedt lovag éppen a suszter inasánál érdeklődik a versenyfeltételekről. Dávid, az inas csinos áriában eldarálja neki a teljesíthetetlen követelményeket. Walter nem ijedős, ragaszkodik a saját stílusához és az általa folyton előadott egyetlen dallamhoz.

Fischer ÁdámA történet:

Kóbor lovag, stolzingi Walter vetődik el Nürnbergbe, és zavarja fel a városka polgárainak szokványos kézműves hétköznapjait. Az ifjú a templomban meglátja és megszereti a városka leggazdagabb lányát, Évát. A helyiek nem véletlenül gyanakodnak a nem közéjük való idegenre, aki részt óhajt venni a János-napi dalnokversenyen, amiről itt pletykálnak. Kimondottan mulatságos, hogy az idetévedt lovag éppen a suszter inasánál érdeklődik a versenyfeltételekről. Dávid, az inas csinos áriában eldarálja neki a teljesíthetetlen követelményeket. Walter nem ijedős, ragaszkodik a saját stílusához és az általa folyton előadott egyetlen dallamhoz.

   Pogner Éva kezére többen pályáznak, hiszen hozományként tetemes vagyont örököl. Az egyik pályázó a kissé koros, de bölcs suszter, Hans Sachs, a másik az ostoba hivatalnok, Sixtus Beckmesser. Utóbbi nemcsak buta és tehetségtelen, de gátlástalan is, mint a városvezetők többsége. Képtelen tisztességesen betanulni a tolvajlott dalt. Politikusként viszont ő bírálja el a versenyre jelölteket. Hatalmával visszaélve, lepontozza Walter lovag énekét. A szokványos nagy operai félreértések és bonyodalmak közepette Beckmesser tévedésből nem Évának, hanem a dajkájának, Magdalénának ad kis éji zenét. A borzalmas szerenádot Sachs mester kalapácsütései minduntalan megzavarják – a sürgős munkára hivatkozva. Beckmesser kihívja maga ellen a sorsot, azaz a dajkába szerelmes Dávidot, az nekiesik, a polgárok is beavatkoznak a balhéba, óriási verekedéssé fajul az egész. A tekintélyes 16. századi erőszakszervezet díszpéldánya, az éjjeliőr tesz rendet közöttük.

   Mester és inas öltözködése tükrözi a társadalmi rétegződést: az inasok felnőtt koruk ellenére rövidnadrágot és hózentrógert (divatból kiment nadrágtartót, ebből az eltorzított német szóból származik a megvető 'tróger' kifejezésünk) viselnek. Jó poroszos hagyomány szerint a legények nem térhetnek ki mesterük püfölése elől.

    Éva még éjszaka tudomást szerez Walter bukásáról, ezért meg akar szökni vele. Ám a minden lében kanál Sachs mester kihallgatja őket. Szökés elhalasztva.

   Másnap az egész társaság kialvatlanul, de legjobb gúnyájában lép a színre, és a legrosszabb formáját hozza – kivéve Waltert. Beckmesser mankóval, kötésekkel sántikál, versenyzőnek, kérőnek mulatságos volna, mint ilyen, testi-lelki sérüléseivel együtt megsemmisül. Walter elbűvöli az amúgy is pártján álló Sachsot és környezetét újszerű érzelmes dalával, s mi több, első helyezést ér el a dalnokversenyen. Elnyeri Éva kezét és Sachs jóvoltából a mester címmel járó aranyláncot, amit először nagyképűen visszautasít. Az idős mester némileg előremutató nacionalista szöveggel rábeszéli: „ha széthullik a szent Német-Római Birodalom, akkor is megmarad a német művészet… becsüld a német mesterséget!". Erre nincs mit mondani, az előkelő idegen kénytelen lesz a helyi kézművesek szokásaiba illeszkedni. Csak így válhat vagyonos nürnbergi polgárrá a plebejus körökbe bejutni kívánkozó idegen lovag.

A történet azért különleges, mert Wagnernek ezúttal nem bármilyen szövegíróhoz kellett alkalmazkodnia, hiszen mint mindig, maga írta. Évekig érlelte magában az 1868-as sikeres bemutatóig. A Tannhäuser középkorban játszódó operájának ellenpólusaként akart igazi német vígjátékot alkotni A nürnbergi mesterdalnokokban. Nagyban segítette őt II. Lajos, bajor király, holott a háttérben súlyos magánéleti gondjai voltak. Például: anyagi hiány, bujkálás az adósságok miatt, valamint elszerette barátjának, Hans von Bülownak a feleségét, Cosimát, Liszt Ferenc lányát. Cosima már két gyereket szült Wagnernek, amikor Bülow felfogta a kapcsolatukat. Jókora társadalmi botrányok kereszttüzében Bülow mégis hősiesen dirigálta tovább Wagner műveit – Richter Jánossal felváltva.

Hans Sachs valós személy, költő volt a 16. század elején. Dalokat, színműveket, zsoltárokat írt, akit a német irodalomtörténet máig számon tart. Luther Márton is írt róla verset. Wagner Albert Lortzing Sachsról készült operája mellett több művet felhasznált alakja megteremtéséhez. A többi nürnbergi mesterből élő közösséget formált.

Az első magyarországi színrevitelért Richter János, kora legnevesebb európai karmestere tette a legtöbbet még a szerző életében. 1872-ben híveivel létrehozta Magyar Wagner Egyletet. 1875-ben Erkel Sándor a divat miatt vállalta A norinbergai mesterdalárok vezénylését, amely 1883-ban a Nemzeti Színházban megbukott. Csak 1895-től lett nálunk igazi siker Gustav Mahler avatott tolmácsolásában.

A Művészetek Palotájának 2016-os budapesti Wagner-napok sorozatában találóan groteszk az utolsó felvonás hátterében elhelyezett Hieronymus Bosch (1450-1516) Gyönyörök kertje című felnagyított, szürrealista víziókkal átitatott festménye – Dirk Becker díszletének érdeme. A „Duna-parti Bayreuth-i ünnepi játékok" Wagner-napjainak kivitelezője, művészeti vezetője: Fischer Ádám karmester, aki a MÜPÁ-ban 2013-ban vezényelte először a nürnbergit. A külföldi Wagner-rajongók számára megfizethetőbb a magyar fővárosban élvezni a fenséges muzsikát, most is sokan érkeznek ide emiatt. Fischer Ádám remekül válogatja ki az énekeseket, rendezőket hozzá a világ minden tájáról. Ebben nagy segítségére van a szintén szakértő betanító karmester, Kovács János.

A felkért szereplők:

James Rutherford (Hans Sachs), Bretz Gábor (Veit Pogner), Bo Skovhus (Beckmesser), Jekl László (stolzingi Walter), Annette Dasch (Éva Pogner), Norbert Ernst (Dávid), Gudrun Pelker (Magdaléna), éjjeliőr (Pintér Dömötör) és sokan mások. Közreműködők: a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, a Magyar Rádió Énekkara és a Nemzeti Énekkar.

A hatás ismét szédületes. Ezzel bizonyára a zeneszerző-szövegíró Wagner (1813-1883) is elégedett lett volna. Ez az egyetlen mű, amelyik nem a germán mondavilágból veszi a témáját. Beckmesser alakjában a szerző bosszúból Eduard Hanslick kritikus pedáns és rosszindulatú személyét figurázta ki. A történelem során ugyan láttunk már jobb Beckmessert is, de Bo Skovhus sem megvetendő, színészi képességekkel is megáldott énekes. A rendezés Michael Schulz jóvoltából rendkívül ötletes.

Az idei két előadás felhőtlen szórakozást jelentett a Wagner-rajongóknak.

DOBI ILDIKÓ