MÉRGES BUDDHA a Szemrevaló Filmfesztiválon
5 perc olvasás
A magyarhangya következő filmjének premierje október 6-án, Miskolcon lesz, országos, de limitált moziforgalmazásba október 13-án kerül! A MÉRGES BUDDHÁT először a Szemrevaló Filmfesztiválon láthatja a közönség szeptember 28-án. A Szemrevaló filmfesztivál vendége lesz a dokumentumfilm rendezője, Stefan Ludwig, valamint a dr. Ambédkár iskola két vezetője, Orsós János és Derdák Tibor is.
A magyarhangya következő filmjének premierje október 6-án, Miskolcon lesz, országos, de limitált moziforgalmazásba október 13-án kerül! A MÉRGES BUDDHÁT először a Szemrevaló Filmfesztiválon láthatja a közönség szeptember 28-án. A Szemrevaló filmfesztivál vendége lesz a dokumentumfilm rendezője, Stefan Ludwig, valamint a dr. Ambédkár iskola két vezetője, Orsós János és Derdák Tibor is.
Egy kis kelet-magyarországi faluban, Sajókazán alapította meg Orsós János roma származású tanár a buddhista Dr. Ámbédkar gimnáziumot, hogy a hátrányos helyzetű roma fiatalok számára perspektívát nyújtson. A Mérges Buddha a romák társadalomból való kizárását dokumentálja, és azt a kísérletet, hogy hogyan lehetne változtatni ezen a képzés és a spiritualitás segítségével. Az alapító és az iskolaigazgató, Derdák Tibor szeretnék egy maguk választotta élet felé vezetni a fiatalokat, s megerősíteni őket a társadalom ellenséges reakcióival szemben. A német-osztrák koprodukcióban készült film rendezője, Stefan Ludwig ritkán látható közelségbe kerül filmje szereplőivel és azok mindennapjaival, anélkül, hogy elveszítené a szociális viszonyok objektív szemléletét.
https://www.youtube.com/watch?time_continue=2&v=WSfpbrEFXOk
A film háttere
Sajókaza 3000 lakosú község Kelet-Magyarországon, otthona az egyre növekvő lélekszámú, de elképesztő szegénységben élő roma kisebbségnek és egy előítéletekkel teli, elöregedő magyar populációnak. A két csoport között tapintható a feszültség. Azonban néhány évvel ezelőtt két, egymástól nagyon különböző háttérből érkező buddhista reményt hozott a község életébe – az ott élők nem kis megrökönyödésére.
Orsós János roma származású Waldorf-tanár és a szociológus és a politikusi pályát otthagyó Derdák Tibor megalapították a buddhista Ámbédkar Iskolát a község és a roma gettó határán. Ez a tanintézmény lehetőséget teremtett a legszegényebb roma családok gyerekei számára is, hogy eljuthassanak az érettségi vizsgáig. Orsóst és Derdákot az indiai kirekesztettek kasztja, az érinthetetlenek története inspirálta. Az ortodox hindu hagyomány szerint aki Indiában az érinthetetlen kasztba született, nem juthatott oktatáshoz, nem szerezhetett tulajdont, csak a legalantasabb munkákat vállalhatta el, és nem léphetett fizikai érintkezésbe a magasabb kasztbéliekkel. 1956-ban egyikük, Bhimrao Ámbédkar hivatalosan áttért a buddhista hitre, ezzel áthágta a hindu kasztrendszer szigorú szabályait. Ámbédkar később ügyvédként és polgárjogi harcosként vált ismertté, mielőtt miniszter lett Indiában. Példáját milliók követték, akik néhány éven belül wc-pucolókból orvosok, mikrobiológusok vagy köztisztviselők lettek. Orsós és Derdák feltette a kérdést: miért ne lenne ugyanez lehetséges Európa érinthetetlenjei, a romák esetében?
A film a két férfi elszánt küzdelmét mutatja be az egyre növekvő hatalommal bíró szélsőjobboldali párt, a Jobbik előítéletei és agressziója ellen, és a romák rezignáltsága ellen, akik nem látják egy jobb jövő lehetőségét a napi roboton és a guberáláson túl.
A film emellett bemutatja az Ámbédkar Iskolába járó roma gyerekek világát is. Amál egy soktagú család tagja. Kezdetben nem akar iskolába járni, de végül mégis elmegy, és önbizalomtól duzzadó fiatal lánnyá válik. Ferenc 17 évesen már apa, aki végül otthagyja az iskolát, hogy „élő szoborként" mutatványoskodjon német nagyvárosok sétálóutcáin. Mónika eminens tanuló, aki ügyvéd szeretne lenni, de megbukik a vizsgán és szégyenkezve tér haza. Andrásnak nincs apja, szimbiózisban él anyjával. Arról álmodozik, hogy egyszer lesz egy tengerparti háza.
Ezek a történetek nem kiglancolt sikersztorik, inkább személyes sorsok, amelyek bemutatják, milyen hosszú az út a romatelepről az egyetemig. Orsós János maga is folyamatosan megkérdőjelezi munkája hasznosságát. A film végén Indiába utazik inspirációért. Ismét megtapasztalja, hogy találták meg India érinthetetlenjei politikai és spirituális szabadságukat, és egy tömeggyűlésen felszólalva megígéri, hogy nem adja fel. Visszatér Magyarországra és folytatja küzdelmét, bár tudja, hogy akár többszáz évbe is telhet, míg pártfogoltjainak helyzete tartósan megváltozhat.
A Mérges Buddha a német Fünf Seen Filmfesztiválon elnyerte a legjobb dokumentumfilmnek járó díjat.
MÉRGES BUDDHA
osztrák-német dokumentumfilm
írta és rendezte: Stefan Ludwig
fényképezte: Thomas Beckmann, Stefan Ludwig
hang: Stefan Ludiwg, Dénes Zoltán
vágó: Alexandra Schneider, zene: Martina Eisenreich
producer: Peter Drössler
executive producerek: Michael Cencig, Martin Choroba, Johanna Teichmann
TV producerek: Burkard Althoff (ZDF), Christian Riehs (ORF)
Szereplők:
Orsós János, Derdák Tibor, Galyos Ferenc, Beri Amál,
Lázi Mónika, Lázi András, Kohut István.
„A magyarhangya folyamatosan keresi azokat a radikális dokumentumfilmeket, amelyek elgondolkodtatnak, segítik a társadalmi szembenézést és példával szolgálnak közösségek túléléséhez. A Mérges Buddha egyike azon dokumentumfilmeknek, amelyek nem hazai produkcióban készültek, mégis hazai társadalmi kérdéseket feszegetnek és csaknem teljes egészében magyarul beszélnek. Tapasztalataink azt mutatják, hogy itthon anyagilag nagy kockázatot jelent ilyen filmeket moziban bemutatni, mégis úgy döntöttünk, hogy a film producereivel (Filmdelights) összefogva megpróbáljuk a Mérges Buddhát gerilla forgalmazásban a lehető legtöbb nézőhöz eljuttatni, hírét a lehető legtöbb csatornán elvinni azokhoz, akik felelősséget éreznek hazánk egyre égetőbb társadalmi ellentmondásai iránt."
(magyarhangya)
https://www.facebook.com/Szemrevalo
Lantai József
