Október 20-án megnyílt a Magyar Képzőművészeti Egyetem eddig zárt kapuja
4 perc olvasás 
Ezentúl élettel telik meg a mostanáig üresen rejtőzködő Dávid téri agora az Andrássy úti épületben. A Forradalom előtt kiállítást Marosi Ernő művészettörténész nyitotta meg. A kiállításmegnyitó előtt az 1956-os harcok során meggyilkolt képzős hallgatók emléktábláját is megkoszorúzták.
Ezentúl élettel telik meg a mostanáig üresen rejtőzködő Dávid téri agora az Andrássy úti épületben. A Forradalom előtt kiállítást Marosi Ernő művészettörténész nyitotta meg. A kiállításmegnyitó előtt az 1956-os harcok során meggyilkolt képzős hallgatók emléktábláját is megkoszorúzták.
„Minden igazi egyetemen van táborhely (campus), ahol találkozni lehet" – mondta a Dávid téri agorát megnyitó beszédében Spiró György. Csanádi Judit rektor hangsúlyozta: az egyetem számára fontos, hogy megnyissa kapuit a város felé. A nyitás egyszerre jelenti az intézményen belüli, a tanszékek közötti szellemi, illetve a tér fizikai megnyitását.
Budapest ezután bejöhet a Képzőre, és a Képző kiléphet a városba: az egyetemnek a jövőben a környezetével szervesen együtt élő közösségként kell működnie.
A máig rejtélyes okokból évtizedek óta zárva tartott Andrássy út 71. szám alatti kapu mögött megbújó impozáns csarnokot maguk a hallgatók nevezték el az itt található óriási Dávid-mellszoborról. A felújított Dávid tér az Egyetem új közösségi tere lesz. A Dávid térben a hallgatók együtt alkothatnak, kávézhatnak, illetve munkáikat is kiállíthatják, esténként pedig beszélgetéseket, koncerteket és kiállításokat szervezhetnek.
A megnyitó alkalmából a rektor asszony által életre hívott OPEN ART alkotóhét keretében készült művek legizgalmasabb darabjait állították ki az új közösségi térben.
A megnyitóra több száz érdeklődő jött el, akik Spiró György beszéde után átvonultak az 1956-os harcok során életüket vesztett hallgatók emléktáblájához, és megemlékeztek a négy fiatal képzősről, akiket az épületbe menekülő négy kiskatonával együtt gyilkoltak meg az egyetem pincéjében 1956. november 7-én.
A Forradalom előtt ‒ A Magyar Képzőművészeti Főiskola 1945-1956 között című kiállítás az intézmény 1945 és 1956 közötti történetét dolgozza fel. A kiállítást, amely 2016. december 4-ig lesz látható, B. Majkó Katalin és Révész Emese művészettörténész jegyzi.
A kiállítás szenzációs felfedezéseket is hozott: a kutatás során előkerültek évtizedekig lappangó alkotások is: többek között Csernus Tibor, Lakner László, vagy Kondor Béla munkája, amelyekkel most először találkozhat a nagyközönség.
A tárlatot Marosi Ernő művészettörténész nyitotta meg.
A kiállítást az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatja.
Dokumentumfilm az 1956-os és a mai képzősökről
Képzősök 1956-2016 címmel forgatott riport-dokumentumfilmet Sólyom András az Open Art 2016 projekt kiegészítéseként. A film főszereplői, az akkori Képzőművészeti Főiskola egykori hallgatói huszonévesek voltak 1956-ban. A ma már idős művészeket kérdező egyetemi hallgatók most huszonévesek; azonosságot keresnek a történeti múlt és az általuk ismert jelen között. A film a Forradalom előtt A Magyar Képzőművészeti Főiskola története 1945-1956 között című kiállítás részeként megtekinthető a kiállítás nyitvatartási idejében.
A film hivatalos bemutatója október 22-én volt az Egyetem vetítőjében a közreműködő művészek jelenlétében.
A kiállításhoz több kísérőprogram is kapcsolódik, a Képzőművészeti Egyetem tárlatvezetésekkel, szakmai konferenciával, beszélgetéssel, filmvetítésekkel és egy korabeli diplomavédések jegyzőkönyvei nyomán írt dokumentumszínházzal várja a látogatókat a nyitvatartás másfél hónapja alatt.
Lantai József
