Az Ericsson jelentése 2016 harmadik negyedévére vonatkozó eredményeiről
10 perc olvasás
Mind a jelentésben szereplő árbevétel, mind az összehasonlítható egységek és az árfolyamváltozások hatásával korrigált árbevétel 14%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Ennek fő oka a Hálózatok szegmens eredménye, ahol a jelentés szerint az árbevétel 19%-kal csökkent.
Mind a jelentésben szereplő árbevétel, mind az összehasonlítható egységek és az árfolyamváltozások hatásával korrigált árbevétel 14%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Ennek fő oka a Hálózatok szegmens eredménye, ahol a jelentés szerint az árbevétel 19%-kal csökkent.
A 2016 első felétől tapasztalható, kedvezőtlen iparági trendek tovább gyorsultak. Ennek elsődleges oka a mobil szélessáv iránti kereslet folytatódó mérséklődése. Különösen igaz ez a gyenge makroökonómiai környezetben található piacok esetén.
A bruttó árrés 28,3%-ra (33,9%) csökkent az előző év azonos időszakához képest. Ennek fő oka a mobil szélessávú kapacitás értékesítéséből származó árbevétel csökkenése, a szolgáltatások árbevételének nagyobb részesedése, valamint a Hálózatok szegmens alacsonyabb árbevétele.
Az üzemi árrés 0,7%-ra (8,6%) csökkent az előző év azonos időszakához képest. A csökkenés oka az alacsonyabb bruttó árrés és árbevétel, amelyet részben ellensúlyoztak az alacsonyabb működési költségek.
A jelenlegi iparági trendek a megszokottnál némileg gyengébb szezonális árbevétel-növekedést jeleznek a harmadik és a negyedév között. Ráadásul az Észak-Amerikában létrejött, a menedzselt szolgáltatásokra vonatkozó, megújított, kisebb hatáskörű megállapodás negatív hatással lesz az árbevételre. A lefedettség és a kapacitás árbevételének jelenlegi, a mobil szélessáv területére vonatkozó üzleti mixe rövid távon várhatóan nem változik.
A költségcsökkentési és hatékonysági program folyamatosan halad a megcélzott eredmény felé. További rövid távú műveleteket vezetünk be, amelyek fő célja az értékesítési költségek csökkentése. Mindez a működésnek a mobil szélessáv területén tapasztalható gyengébb kereslethez való igazítását szolgálja.
Az üzemi tevékenységekből származó pénzeszköz-változás -2,3 (1,6) milliárd svéd korona volt. A pénzeszköz-változás mind rövid, mind hosszú távú növelése érdekében működési és szerkezeti intézkedéseket vezetünk be.
|
milliárd SEK |
2016. harmadik negyedév |
2015. harmadik negyedév |
Változás az előző év azonos időszakához képest |
2016. második negyedév |
Változás az előző negyedévhez képest |
2016., első kilenc hónap |
2015., első kilenc hónap |
|
Nettó árbevétel |
51,1 |
59,2 |
-14% |
54,1 |
-6% |
157,4 |
173,4 |
|
Árbevétel-növekedés az összehasonlítható egységek és az árfolyamváltozások hatásával korrigálva |
– |
– |
-14% |
– |
-9% |
-8% |
-7% |
|
Bruttó árrés |
28,3% |
33,9% |
– |
32,3% |
– |
31,4% |
34,1% |
|
Bruttó árrés az átszervezési költségek nélkül |
29,4% |
34,5% |
– |
33,2% |
– |
32,2% |
35,3% |
|
Üzemi eredmény |
0,3 |
5,1 |
-93% |
2,8 |
-88% |
6,6 |
10,8 |
|
Üzemi eredmény az átszervezési költségek nélkül |
1,6 |
6,1 |
-73% |
3,8 |
-58% |
9,5 |
15,1 |
|
Üzemi árrés |
0,7% |
8,6% |
– |
5,1% |
– |
4,2% |
6,2% |
|
Üzemi árrés az átszervezési költségek nélkül |
3,1% |
10,2% |
– |
7,0% |
– |
6,0% |
8,7% |
|
Nettó eredmény |
-0,2 |
3,1 |
-106% |
1,6 |
-111% |
3,5 |
6,7 |
|
Részvényenkénti hozam (EPS), hígított, SEK |
-0,07 |
0,94 |
-107% |
0,48 |
-115% |
1,01 |
1,98 |
|
Részvényenkénti hozam (EPS), nem az IFRS (International Financial Reporting Standards = Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok) szerint, SEK1) |
0,34 |
1,34 |
-75% |
0,83 |
-59% |
2,04 |
3,56 |
|
Üzemi tevékenységekből származó pénzeszközváltozás |
-2,3 |
1,6 |
-249% |
-0,7 |
225% |
-5,4 |
-1,3 |
|
Nettó készpénz az időszak végén2) |
16,3 |
25,8 |
-37% |
21,0 |
-22% |
16,3 |
25,8 |
1) Részvényenkénti hozam (EPS), hígított, az amortizáció és a felvásárolt immateriális javak leírása, valamint az átszervezési költségek nélkül.
2) A Nettó készpénz kifejezés meghatározása 2016 első negyedévében módosult, és azóta nem tartalmazza az alkalmazás megszűnését követő juttatásokat, lásd a számviteli szabályzatot.
A nem az IFRS szerinti pénzügyi értékek a jelentés végén található pénzügyi kimutatásban harmonizálásra kerültek a legközvetlenebbül megfeleltethető tételekkel.
JAN FRYKHAMMAR, AZ ERICSSON ELNÖK-VEZÉRIGAZGATÓJA mindezt a következőképpen értékelte: A 2016 első felétől kezdve tapasztalható negatív iparági trendek tovább gyorsultak, ami kihatott a harmadik negyedéves árbevételre, különösen a mobil szélessávot illetően. A mind a mobil szélessávú lefedettség, mind a kapacitás árbevétele tekintetében megfigyelhető csökkenés különösen jelentős volt a gyenge makroökonómiai környezetben működő piacok esetén. Ráadásul a kapacitásértékesítés Európában is csökkent az egy évvel ezelőtti értékhez képest. A bruttó árrés az előző év azonos időszakához képest gyengült. Az utóbbi fő oka a mobil szélessávú kapacitás értékesítéséből származó árbevétel csökkenése, a szolgáltatások árbevételének nagyobb részesedése, valamint a Hálózatok szegmens alacsonyabb árbevétele.
Üzleti tevékenység
2016 első felében a gyenge makroökonómiai környezet számos fontos piacra (pl. Latin-Amerika, a Közel-Kelet és szubszaharai Afrika) volt kihatással. A negatív változások a harmadik negyedévben felgyorsultak, és mind a mobil szélessávú lefedettség, mind a kapacitás árbevétele tekintetében kedvezőtlen hatással voltak ezeken a piacokon. Ráadásul a kapacitásértékesítés Európában is csökkent az egy évvel ezelőtti értékhez képest. Az összeadódó hatások jelentős eltéréshez vezettek a vállalat által elvárt és a második negyedéves jelentéssel összhangban kommunikált eredménytől. Ez volt az oka annak, hogy már korábban, 2016. október 12-én bejelentettük a harmadik negyedéves árbevétel és árrések előzetes értékét.
Mind a jelentésben szereplő árbevétel, mind az összehasonlítható egységek és az árfolyamváltozások hatásával korrigált árbevétel 14%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az árbevétel különösen a negyedév végén volt gyenge. Ez a negatív trendek felgyorsulását mutatja a második negyedévhez képest, amikor az összehasonlítható egységek és az árfolyamváltozások hatásával korrigált árbevétel 7%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A gyengülést elsősorban a Hálózatok szegmens idézte elő, ahol a jelentésben szereplő csökkenés értéke a második negyedéves 14%-ról 19%-ra változott a harmadik negyedévben. A Kína szárazföldi területein elért árbevétel 7%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest, elsősorban a 3G-árbevétel mérséklődése miatt. A 4G-telepítések ugyanakkor magas szinten folytatódtak. Indiában a spektrumárverések elhalasztása újabb lassú negyedévhez vezetett. Folytatódott a 3G-ről 4G-re való áttérés, hozzájárulva az árbevétel növekedéséhez Délkelet-Ázsiában és Óceániában.
Az árbevétel a megcélzott növekedési területeken 3%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, elsősorban a felhőtechnológiáknak, az IP-nek, valamint az OSS-hez és a BSS-hez kapcsolódó szolgáltatásoknak köszönhetően. A megcélzott növekedési területek jelenleg a csoport árbevételének összesen 21%-át teszik ki. A Ciscoval kötött stratégiai együttműködésünk eddig több mint 60 ügylet megkötését eredményezte.
A jelenlegi iparági trendek a megszokottnál némileg gyengébb szezonális árbevétel-növekedést jeleznek a harmadik és a negyedév között. Ráadásul az Észak-Amerikában létrejött, a menedzselt szolgáltatásokra vonatkozó, megújított, kisebb hatáskörű megállapodás negatív hatással lesz az árbevételre. A lefedettség és a kapacitás árbevételének jelenlegi, a mobil szélessáv területére vonatkozó üzleti mixének változása rövid távon nem várható.
Nyereségesség
Az üzemi eredmény 0,3 (5,1) milliárd svéd koronára csökkent, a Hálózatok szegmens alacsonyabb árbevételével és a bruttó árrés csökkenésével összhangban. A költségcsökkentési és hatékonysági program pozitív hatása nem ellensúlyozta a bruttó eredmény jelentős csökkenését.
A bruttó árrés 28%-ra (34%) csökkent. Ennek fő oka a mobil szélessávú kapacitás értékesítéséből származó árbevétel csökkenése, a szolgáltatások árbevételének nagyobb részesedése, valamint a Hálózatok szegmens alacsonyabb árbevétele.
Az IPR-licencelésből származó bevételek értéke csökkent az előző év azonos időszakához képest, és enyhén csökkent az előző negyedévhez képest. Az IPR-licencelésből származó bevételek a negyedévben a jelenlegi IPR-licencelési megállapodási portfóliót tükrözik.
A rugalmasságot és a versenyképességet garantáló költségcsökkentés
A költségcsökkentési és hatékonysági program bevezetésére először 2014 novemberében került sor, majd tovább folytatódott 2016 második negyedévében is. A program összes dimenziójában teszünk lépéseket. A negyedévben végrehajtott intézkedések közé tartozik a létszámcsökkentés, amelynek bejelentésére és megkezdésére Svédországban, az Egyesült Államokban, Finnországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban került sor. Folyamatosan haladunk 2017 második felére kitűzött célunk, azaz a működési költségek éves kivetített értékének 53 milliárd svéd koronára csökkentése felé (az átszervezési költségek nélkül).
A mobil szélessáv iránti csökkenő kereslethez való alkalmazkodás érdekében további, rövid távú műveletekre is sort kerítünk, amelyek fő célja az értékesítési költségek csökkentése.
Pénzeszközváltozás
Az üzemi tevékenységekből származó pénzeszköz-változás -2,3 milliárd svéd korona volt a negyedévben. Ez főleg a kisebb kereslet előidézte alacsonyabb szállítói kötelezettségek következménye. Mivel a pénzeszközváltozás a negyedévek között ingadozó értéket mutat, ezért értékelésekor a teljes évet célszerű figyelembe venni. A pénzeszközváltozás javítása érdekében mind rövid, mind hosszútávon működési és szerkezeti intézkedéseket vezetünk be. A negyedév végén a nettó készpénzállomány 16,3 milliárd svéd korona volt.
A stratégia megvalósítása
Az Ericsson egy jelentős vállalati átalakítás közepén tart. Ezen felül a technológia gyors fejlődése, az ügyfelek eltérő és új követelményei; akárcsak az informatika, a média és a távközlés konvergálódása, kihívást és lehetőséget egyaránt megtestesít számunkra. A középpontban a megvalósítás gyorsasága és pontos kivitelezése áll. Ezt segíti elő a hatékony működést szem előtt tartva kialakított új vállalati szerkezet.
A stratégia röviden három kulcsfontosságú elemre épül: alapvető üzleti tevékenységünk hatékonysága és megfelelő méretezése, új bevételi forrásokba tett befektetések, valamint erőteljes pénzeszközváltozás megvalósítása. Ezek együtt teszik számunkra lehetővé vezető pozíciónk megerősítését a feljövőben lévő, egyre szélesedő 5G-piacon is; a technológiától egészen az új üzleti modellekig és szolgáltatásokig. Ezáltal jelentős üzleti partnerré válhatunk jelenlegi és új ügyfeleink számára.
A táblázatokat tartalmazó teljes jelentés a következő hivatkozásokra kattintva olvasható: https://www.ericsson.com/res/investors/docs/q-reports/2016/09month16-en.pdf, illetve www.ericsson.com/investors.
