A Valentin nap káros hatásai

A szerelmesek ünnepe környezetvédelmi szempontból minden, csak nem romantikus. Valentin napon összehasonlíthatatlanul több szemetet termelünk, mint az év többi napján. A karácsony után a szerelmesek napja okozza a legnagyobb hulladékmennyiséget az évben.

A szerelmesek ünnepe környezetvédelmi szempontból minden, csak nem romantikus. Valentin napon összehasonlíthatatlanul több szemetet termelünk, mint az év többi napján. A karácsony után a szerelmesek napja okozza a legnagyobb hulladékmennyiséget az évben.

A Valentin nap romantikus hangulata után itt az ideje, hogy szembesüljünk a környezetre mért hatásaival. Az ajándékok önmagukban, illetve azoknak csomagolóanyagai jelentősen terhelik a környezetünket, ezért ebben az időszakban még fontosabb, hogy amikor csak tehetjük, szelektíven gyűjtsük a hulladékot.

Nem titok, hogy az ünnepek és nagy általánosságban az ajándékok rengeteg szemetet termelnek: műanyag dobozok, étel és italmaradékok, csomagolópapírok, masnik, stb. Nem is gondolnánk, mekkora terhet jelent ez a környezetünknek: a GD Environmental számszerűsítette a Valentin napi ajándékozást. Az angol vállalat korábbi kutatásából kiderül, hogy 180 millió rózsát dobnak ki az angolok a szemétbe a Bálint napot követően, valamint több mint 36 millió szívecske alakú doboz csokit és közel 24 millió köszöntő kártyát vásárolnak az angolok, amelyek mind a szemétben végzik.

Mi magunk azonban romantikus ünnep után a környezetünk felé is kifejezhetjük törődésünket: ha már a kapott ajándékok csomagolóanyag mennyiségére nem volt ráhatásunk, a csomagolóanyagokból, amit lehet, használjunk fel újra. Amit pedig mi magunk már nem tudunk használni, de újrahasznosítható, azt gyűjtsük szelektíven. A helyes kuka használata hozzájárul a hulladéklerakókra kerülő szemét mennyiségének csökkentéséhez, és biztosítja az értékes nyersanyagok újrahasznosítását.

Nem is gondolnánk, de a hatalmas rózsamennyiségek is rossz hatással vannak környezetünkre. A februári fagyos napok nem kedveznek a virágzásnak, éppen ezért importálni kell a rózsákat meleg helyekről, aminek szállítása nem mondható környezetkímélőnek. Azonban, hogy mégis pozitív kimenetele legyen a dolognak, az elszáradt virágokat dobjuk a zöldhulladék zsákba. Így ahelyett, hogy elégetnék, vagy lerakóra kerülne, komposztálás után újra visszakerül a természetes körforgásba.

„Magyarországon évente több mint két millió tonna lakossági hulladék keletkezik. Vállalatunk prioritásként kezeli a környezettudatos magatartást, azonban a magyarok a hulladék mindössze a 10%-át gyűjtjük szelektíven. A szelektíven gyűjthető hulladék legnagyobb részét az élelmiszer és fogyasztási cikkek csomagolóanyagai teszik ki. Kis odafigyeléssel mindenki hozzájárulhat a környezetünk kíméléséhez. Valentin nap után például a papírból készült csokis dobozokat dobjuk a szelektív kukába, így ezek a papírgyárakba alapanyagként újrahasznosításra kerülnek."- nyilatkozta a téma szakértője, a Rondo Hullámkartongyártó Kft. ügyvezető igazgatója, Miklós Zsolt.

Lantai József