KONDOR BÉLA — gyűjteményes kiállítása a Várkert Bazár Testőrpalotájában 2017. március 31-től július 2-ig

Kondor Béla a 20. század egyik kimagasló színvonalú alakja volt festőként, grafikusként, zenészként és költőként. A fiatalabb korosztály művészei számára is fontos alkotó, mert nélküle alig érthetők a 21. század kortárs művek. Sokoldalú munkássága elementárisan hatott a kortársaira, máig stílusteremtő mesternek tartjuk. Művészete csak olyan mesterekhez mérhető, mint: Csontváry, Gulácsy Lajos, Vajda Lajos vagy Tóth Menyhért. Nem kötődött iskolákhoz, irányzatokhoz. Saját motívumrendszeren alapuló magánmitológiát teremtett.

Kondor Béla a 20. század egyik kimagasló színvonalú alakja volt festőként, grafikusként, zenészként és költőként. A fiatalabb korosztály művészei számára is fontos alkotó, mert nélküle alig érthetők a 21. század kortárs művek. Sokoldalú munkássága elementárisan hatott a kortársaira, máig stílusteremtő mesternek tartjuk. Művészete csak olyan mesterekhez mérhető, mint: Csontváry, Gulácsy Lajos, Vajda Lajos vagy Tóth Menyhért. Nem kötődött iskolákhoz, irányzatokhoz. Saját motívumrendszeren alapuló magánmitológiát teremtett.

Kodor Béla: A darázskirályFertőszögi Péter, a Kogart kuratóriumának elnöke vezetett végig az első és a második emeleti kiállítótermeken. Igazi hézagpótló tárlat, mert Kondor Béla nyomot hagyott a magyar művészettörténetben, a 20. század megkerülhetetlen alakja, akinek utoljára 11 éve volt gyűjteményes kiállítása a Kogartban. Az elnök úr közben vázolta a korszakalkotó művész életrajzát is. Ebből idézünk:

Kondor Béla (1931-1972) súlyos szívbetegsége miatt csupán 41 évet élhetett, alkotó periódusa mindössze másfél évtizedet ölel fel. „Nehéz ember" lehetett, rövid élete alatt két feleséget és egy élettársat „fogyasztott". Pestszentlőrinci tisztviselőcsalád gyerekeként elsőre nem vették fel a Képzőművészeti Főiskolára, ezért hajógyári munkás lett. Így már munkásként került a híres Főiskolára (1951-ben). Festő szakon kezdett, de különös látásmódja miatt összekülönbözött tanárával, Szőnyi Istvánnal, ezért két év múlva szakot váltott, átment a grafikai tanszékre, ahol Barcsay Jenő, Kmetty János és Koffán Károly lettek a tanárai. 

Kondor diplomamunkája 1956-ban máris nagy feltűnést keltett a hét részes Dózsa György rézkarcsorozattal. 1954-ben nyílt az első kiállítása. 1957-ben párizsi tanulmányúton vett részt. Albert Camus a tervezett és elmaradt párizsi kiállítására nyitóbeszédet szánt. 1961-ben Miamiban, 1964-ben Székesfehérvárott, 1965-ben az Ernst Múzeumban állíthatott ki. A múlt hagyományaival (Dürer, Bosch, William Blake, Shakespeare) válaszolt kora kérdéseire – mindig bravúros technikával, saját szimbólumrendszerével, álmaival és látomásaival. A kurátor megjegyezte, hogy a kommunista kultúrpolitikus, Aczél György Belgiumból hozott papíron megismételtette Kondorral a Dózsa féle sorozatot grafikus formában – itt látjuk. Az életműben nincsenek elhatárolható alkotói szakaszok, ezért e kiállítást inkább tartalmi szempontok és témák alapján építették fel. Az életműben szerepel a művészet minden ága: grafikák, festmények, pannók, üvegablakok, önarcképek, egyéb portrék, maga faragta zenei szerszámok, történelmi alakok, kortárs fényképezés, de érdekelte a repülés és az űrkutatás is, gyártott repülőgép modelleket, álmodott repülésről, angyalokról, prófétákról, készített szárnyas-oltárokat szentekkel, hősökkel, párkapcsolattal, gyógyszertartó szekrénnyel…

Kodor Béla: PléhkrisztusKondor igyekezett megfelelni a felkéréseknek. Terveket készített a pécsi Uránváros óvodájának: kisfiúk és kislányok arany ellenfényben, zene- és táncmotívumokkal, a diósgyőri és a miskolci üvegfúvócsarnokba falfestményeket – de ezeket a korabeli ízlés irányítói (a szűri élén Aradi Nórával) nem fogadta el. Textilterveit megvalósíthatatlannak tartották. Hatalmas méretű falfestményeiből csupán néhányat lehetett itt kiállítani. Műveit rendszeresen visszautasították. Ezért fordult az egyházakhoz a szentek ábrázolásával. Újra bevezette művei hátterében az aranyozást. Szép példája az 1963-ban keletkezett Darázskirály. Nem tudjuk, darázst vagy repülőt tart-e kezében a „király", ha egyáltalán király. Kondor rövid életében könyv- és folyóirat-illusztrációkból tartotta fenn magát. Költőbarátai: Juhász Ferenc, Nagy László köteteihez készített rajzokat. Természetesen érdekelték a napi események Gyilkosság az olimpián (1972), Rendkívüli hatású képe a Pléhkrisztus (1964), A szentek bevonulása a városba (1971-72-ből), az Ezékiel, a Csokonai szoknyában és mások.

Kondor Béla: Szentek bevonulása a városbaKondor megjelent verseskötetei: Boldogságtöredék (1971), Jelet hagyni (1974, 1984.). Kétszer kapott Munkácsy-díjat: 1965-ben és 1971-ben, posztumusz Kossuth-díjat 1996-ban. Pestlőrincen 1999-ben szobrot állítottak emlékére. Az életmű gondozója Kondor Mária. Kondor Bélából még ennyi sem elég! Munkái, művei további feldolgozásra szorulnak, hogy utókor tisztelni tudja igazi jelentőségét.

Kondor Béla közel kétezer festményének és grafikai művének mintegy 70 százaléka került a halála után néhány évvel állami gyűjteményekbe, kisebb része pedig magángyűjteményekbe. Ezeket a mostani tárlatra gyűjtötte össze Fertőszögi Péter és Marosvölgyi Gábor, a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány két munkatársa. Támogatói: az EMMI, a Kogart, a Szépművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és a Várkert Bazár.

A kiállítás látogatható a Várkert Bazár Testőrpalotájában (1013 Budapest, Ybl Miklós tér 2.) keddtől vasárnapig, 10-18 óráig, hétfőn zárva tartanak. Modern lift is áll az érdeklődők rendelkezésére.

DOBI ILDIKÓ