1945 – Török Ferenc új filmje a Titanic Filmfesztiválon
4 perc olvasás 
A most bemutatott csupa nagyszerű külföldi és magyar film versenyében máris megelőlegezném a nagydíjat Török Ferenc filmjének, az 1945-nek. Azon ritka művek közé tartozik, amelyek őszintén szembenéznek a múlttal, illetve az illendő feldolgozás hiányával.
A most bemutatott csupa nagyszerű külföldi és magyar film versenyében máris megelőlegezném a nagydíjat Török Ferenc filmjének, az 1945-nek. Azon ritka művek közé tartozik, amelyek őszintén szembenéznek a múlttal, illetve az illendő feldolgozás hiányával.
Szántó T. Gábor Hazatérés című novellájából Török Ferenc rendezővel közösen született meg a forgatókönyv, amit április 8-tól a Katapult Film forgalmaz. Akár igaz történet is lehet egy magyar falucska életéből.
A második világháború után a kis közösség esküvőre készül. Szokás szerint hajnaltól kezdve főznek-sütnek az asszonyok, kínálják a férfiakat pálinkával, hurkával, süteménnyel. Orosz katonák járőröznek, igyekeznek barátságosan viselkedni. Az elhurcolt zsidó kereskedők házaiba már egyesek beköltöztek, az üzletet, a vegyesboltot „jogosan" a maguk nevére íratták. A filmbéli két „örömapa és örömanya" egymást támogatja a maga módján, hiszen mindegyikük az elpusztítottak házában és bútorai közt lakik. A falu népe egymástól való kölcsönös függésben él, hiszen mindenkinek van a közelmúltból takargatni valója. Megbízzák a körzeti rendőrt és az állomásfőnököt, hogy bármilyen különös történést azonnal jelentsenek a vezetőségnek. Ők éppúgy a pokolba kívánják az oroszokat, mint korábban a zsidókat – ebben egyetértés van. A falu jegyzője, a vőlegény „örömapja" megjegyzi, mindenkit szívesen vendégül lát, feltéve, ha az illető magyar.
Begördül a falutól távol a ritkán közlekedő 424-es gőzös, és leszáll róla két, tévedhetetlen zsidó viseletű ember. Hatalmas ládákat hoznak magukkal. Az állomásfőnök szigorúan igazoltatja őket. A helyi bérlovas kocsijára felpakoltatják a rakományt. Az állomásfőnök azonnal feltárcsázza a jegyzőt, hogy visszatértek az elhurcoltak. Nagy a riadalom, a jegyző kéri az állomásfőnököt, hogy parancsolja meg a kocsisnak, hajtson nagyon lassan, amíg ő a hírrel bejárja a falut. A fiatal és az idős kalapos zsidó gyalog indul a fogat után. Jó néhány kilométert tesznek meg az ortodox temetőig. Az állomásfőnök kerékpáron fut a faluba a nem kívánatos vendégek hírével. Az emberek féltik újonnan szerzett javaikat. A vőlegény sejti, hogy a menyasszonynak szeretője van, de a lányt szülei kényszerítik a házasságra, hogy a jövedelmező háztartási vegyesbolt részesei legyenek. Kiújulnak az emlékek, mert mindenki nyakig bűnrészes a zsidók feljelentésében. A menyasszony apja félig részegen meggyónja iszonyú bűnét a katolikus papnak, aki tíz Miatyánkkal és Üdvözléggyel elintézi a lelkifurdalást.
A két idegen szótlanul elhalad az egykori imaház mellett, majd a temetőbe jut. Sírt ásat a fuvarossal és a segítőjével. Abba hantolják elpusztult szeretteik tárgyait, imakendőkbe csomagolják az apró gyerekcipőket, a Tórákat, a hanukai gyertyatartókat, majd ősi szokás szerint kavicsokat helyeznek a hant tetejére. Nem néznek az eltulajdonított házaikra, de egy percre betérnek a kocsmába, ahol az elöljárók izgalmukban már jól felöntöttek a garatra. A jövevények nem követelnek vissza semmit. A jegyző kezet nyújt az idősebbik zsidónak, aki némi habozás után elfogadja a békekötést. Nem beszélnek. Az idegenek a következő gőzös vonattal elutaznak. A falu elégedett lehetne, ám az ifjú vőlegény is örökre távozik a faluból…
Az alkotók fantasztikus hatású filmet készítettek! Ragályi Elemér operatőr csodálatosan fényképezett egy-egy gesztust vagy tájat, a látványtervet hozzá Rajk László készítette. Szemző Tibor zeneszerző régi és új elemekből dolgozott, amiben segítette Zányi Tamás hangmester és Barsi Béla vágó. A szereplőket remekül választotta ki a rendező. Külön is megérdemlik a felsorolást: Rudolf Péter, Tasnádi Bence, Szabó Kimmel Tamás, Sztarenki Dóra, Nagy Marcell, Szirtes Ági, Angelus Iván, Szarvas József, Znamenák István, Nagy-Kálózy Eszter.
Nem ismerhetjük előre a nemzetközi zsűri döntését, de a múlt feldolgozásához végre hozzájárul az alkotógárda. Őszintén izgulunk a közönségsikerért is! Megérdemli!
DOBI ILDIKÓ
