Újra megőrülünk a hitelért?

Olyan erőteljes volt a hitelkereslet 2017 májusában, amire legutóbb 2008-ban volt példa: lakáshitelből közel 60 milliárd forint értékben, személyi kölcsönből 30 milliárd forint értékben helyeztek ki a bankok. Mindemellett a lakosság továbbra is a szükségesnél magasabb kamatot fizet, köszönhetően a nem körültekintő választásnak. Vajon bajt hozhat a hitelfelvétel erőteljes növekedése, vagy ma teljesen más a hitelpiac, mint a válságot megelőzően? Kiderül a Bankmonitor.hu alábbi gyorselemzéséből. 

Az idei év első öt hónapjában a magyar lakosság 35 százalékkal több lakáshitelt vett fel, mint 2016. ugyanezen időszakában. A májusi lakáshitel folyósítás 59 milliárd forint volt az MNB statisztikái szerint, amire legutóbb 2008-ban volt példa.  A személyi hiteleknél a hitelkihelyezés növekedése még magasabb, közel 50 százalékos volt. A májusban kimutatott 30 milliárd forintos kihelyezést szintén a pénzügyi válság előtt tapasztaltuk legutóbb.

Jól döntenek a magyar hitelfelvevők?

Úgy tűnik, hogy még mindig nagyon erős a marketing hatása: az MNB statisztikáiban szereplő átlagos THM szinteknél lényegesen olcsóbban is lehetséges hitelt felvenni. Összességében egy 10 millió forintos lakáshitelen ma az átlagos hitelfelvevő (két keresős család, átlag jövedelemmel) összesen 800 ezer forinttól 1 millió forintig veszít azzal, hogy az elérhetőnél rosszabb feltételekkel vesz fel lakáshitelt. 

Mi indokolja a hitelfelvétel növekedését?

A legfontosabb tényező a tartósan alacsony kamatszint: ma a legolcsóbb lakáshitelek (rövid távon változó kamatozás és akár átlagos jövedelem mellett) 3 százalékos THM alatt elérhetőek. Ez alig haladja meg a várható infláció mértékét. Lefordítva: gyakorlatilag nincs költsége a hitelfelvételnek.

A személyi kölcsönök esetében a legjobb termékek kamatszintje ma alacsonyabb, mint 4-5 évvel ezelőtt a lakáshiteleké volt. Azaz ingatlanfedezet (a lakásunk felajánlása nélkül) juthatunk hitelhez értelmezhető kamatszinten.

Bajt hozhat az újra erősödő hitelfelvétel?

„Ha önmagában azt nézzük, hogy újra a válság előtti szinten van a lakosság hitelfelvétele, az félrevezető lehet, ma ugyanis sok mindenben eltér mind a hitelpiac, mind a lakosság pénzügyi háttere a 2008 előtti időszakhoz viszonyítva" – mondja Sándorfi Balázs, a Bankmonitor.hu alapító ügyvezető igazgatója.

A legfőbb eltérések:

• Magyarországon egyedülálló módon a régióban (és szinte Európában is) a lakosság hitelállománya lényegesen alacsonyabb ma, mint a válság kirobbanásakor
• Megszűnt a hitelezésben a devizakockázat
• A pénzügyi kockázat ma a kamatváltozásra korlátozódik
• A hitelfelvevők fele a legalább 5 évig fix törlesztő részlettel rendelkező konstrukciókat választja lakáshitelnél (míg a személyi kölcsönöknél a végig fix törlesztésű konstrukciók dominálnak)
• 2008-hoz viszonyítva ma magasabb a lakosság pénzügyi megtakarítása és az átlagos nettó jövedelem
• A hitelpiac erősen szabályozott, a bankok átlátható hiteltermékeket kínálnak, melyek árazása előre definiált módon változtatható csak (a hitelfelvevők nincsenek kitéve a bankok kamat és költségemelési „szeszélyeinek")

www.bankmonitor.hu