Bíró Ferenc

 Bíró Ferenc professzor (1904-2006)

A múlt század ötvenes éveiben a Budapesti Műszaki Egyetem gépgyártás technológia tanszékének professzora, Kossuth-díjas, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Kitűnő előadó, a tananyag nagy részét már az előadása során el lehetett sajátítani. A közvetlen, barátságos természetű tanárok közé tartozott, előadásai szünetében lehetett vele beszélgetni, kérdezni, ha úgy adódott, ellenvéleményt is kifejteni. De volt vele kapcsolatban egy elképesztő dolog, amelytől tátva maradt a szánk. Úgy hasonlított az akkor hatalma csúcsán lévő Rákosi Mátyásra, mintha ikertestvérek lettek volna. Sokan ledermedtek az oktatók és a hallgatók közül, amikor az egyetem folyosóján szembejött velük.

   Elkezdtünk nyomozni utána. Azt tudtuk, hogy villamossal jár be az egyetemre. Ez kérdésessé tette rokonságát a bölcs tanítóval. Körülnéztünk rokonaink, barátaink, szomszédjaink között, hátha tudnak valami pletykát a professzorunkról. Végre egyikünk, akinek apja a Kohó- és Gépipari Minisztériumban dogozott, rábukkant az igazságra. Heuréka! – kiáltott másnap reggel a tanteremben. Gyerekek, Bírót 1945 előtt Rákosi Ferencnek hívták és Rákosi Mátyás édes öccse. Van némi korkülönbség köztük, de ez nem látszik. De miért hívják Bírónak, kérdezgettük egymástól, szégyelli a rokonságot?

   Aztán lassan kiderítettük pályafutását is. Kalandos élete úgy kezdődött, hogy kitanulta a műszerész szakmát, majd az első világháború kezdetekor külföldre ment. Jugoszláviában, Franciaországban, Ausztriában, végül a Szovjetunióban dolgozott..Ott szerzett gépészmérnöki oklevelet repülőgépgyártás-technológus szakon. A második világháborúban a szovjet hadseregben harcolt századosi rangban.

   A háború után hazatért Magyarországra, a Weiss Manfréd gyár műszaki igazgatója lett, később a Kohó-és Gépipari Minisztérium, majd a Külkereskedelmi Minisztérium államtitkára. De funkciói mellett állandóan oktatott is. Kiderítettük, hogy különböző magas pártfunkciókat töltött be a Magyar Kommunista Pártban, majd a jogutód Magyar Dolgozók Pártjában.

   Az 1956-os forradalom után ismét a Szovjetunióban élt, mint a moszkvai Szerszámgépipari Kísérleti Intézet tudományos munkatársa. 1958-ban visszatérhetett Magyarországra, 1964-ig a budapesti Április 4. Gépgyár (államosítás előtt Röck Gépgyár)  főtechnológusa, majd az Ipari Szerelvény- és Gépgyár tanácsadója, 1968-ban ment nyugdíjba. 2006. november 10-én halt meg, 102 éves korában

Láng Róbert