Jogsértő állapotok a fiatalkorúak börtöneiben és az előzetesházakban – az ombudsman megoldást sürget

Súlyos, erőszakos cselekmények, túlterhelt és alulfizetett személyzet, lerobbant zárkák, életveszélyes elektromos hálózat. Korszerű zárkák, jó ellátás, rendszeres foglalkoztatás, erőszakmentes légkör. Két véglet abból, amit az ombudman munkatársai a fiatalkorúak büntetésvégrehajtási intézeteiben tapasztaltak.

Súlyos, erőszakos cselekmények, túlterhelt és alulfizetett személyzet, lerobbant zárkák, életveszélyes elektromos hálózat. Korszerű zárkák, jó ellátás, rendszeres foglalkoztatás, erőszakmentes légkör. Két véglet abból, amit az ombudman munkatársai a fiatalkorúak büntetésvégrehajtási intézeteiben tapasztaltak.

    Szabó Máté azután rendelt el hivatalból vizsgálatot, hogy 2007 októberében a tököli büntetésvégrehajtási intézetben egy fiatalkorú elítéltet megöltek a zárkatársai. Statisztikai adatok szerint a fogvatartottak közötti – egyre növekvő számú – súlyos, erőszakos cselekményeket elsősorban Tökölön és Szirmabesenyőn követték el, a korszerű, vagy jó állapotban lévő intézetekben, Pécsen és Kecskeméten nem történt ilyen eset. A fogvatartottak ott fordulnak egymás ellen, ahol a zárkák túlzsúfoltak, lerombolt állapotban vannak, kevés és túlterhelt a személyzet. Tökölön például mindössze két pszichológus foglalkozik hétszáz fogvatartottal. Az ombudsman a helyszíni vizsgálat tapasztalatai alapján megállapította, hogy kis létszámú intézetben, egy-két-három fős zárkában biztosítható a fiatalkorú fogvatartottak speciális jogainak érvényesülése. A büntetés végrehajtásához nem tartozik hozzá a fogvatartottak egymással szembeni agressziója, azt az államnak minden lehetséges eszközzel meg kell akadályoznia – figyelmeztetett a biztos.

    Az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy Tökölön és Szirmabesenyőn a fiatalkorú fogvatartottak elhelyezése közvetlenül veszélyezteti az élethez és az emberi méltósághoz, az állami védelemhez és gondoskodáshoz való, a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődésükhöz szükséges alkotmányos jogaikat. A biztos ezért az igazságügyi és rendészeti minisztertől konkrét intézkedési tervet kért.

    A megyei úgynevezett előzetesházakban még rosszabb a helyzet. Az előzetes letartóztatás végrehajtására szolgáló intézetekben nagy a zsúfoltság, a vizsgált háromban – Kecskeméten, Pécsen és Debrecenben – elképesztően rosszak az állapotok. Kecskeméten egy kétszemélyes zárkában öt, Pécsen egy egyszemélyes zárkában, két háromemeletes ágyon hat személyt helyeztek el. A napi egy órás sétán kívül szinte csak a könyvtár ad némi programlehetőséget. Az ombudsman megállapította, hogy az előzetesházak átlagosan 200 százalékos kihasználtsága embertelen, megalázó bánásmódot jelent. Az előzetes letartóztatás nem lehet előrehozott büntetés – szögezte le a biztos, aki ezügyben is a minisztertől kért megoldást.

  Sokkal kedvezőbbek az állapotok az előzetes letartóztatásban lévő fiatalokat is fogadó javítóintézetekben, bár a Legfőbb Ügyészség egy tavalyi megállapítása szerint a létszámproblémák miatt szükség volna egy újabb ilyen intézet megnyitására. Az ombudsman álláspontja szerint csak a legsúlyosabb esetekben indokolt, hogy előzetes letartóztatásra büntetésvégrehajtási intézetet jelöljenek ki, ezért a szociális és munkaügyi miniszternek újabb javítóintézet létrehozását ajánlotta, és arra kérte a Legfelsőbb Bíróság vezetőjét, valamint a legfőbb ügyészt, hogy a vizsgálat megállapításairól tájékoztassák a fiatalkorúak ellen büntetőeljárást folytató bírákat és ügyészeket.