A török migrációs politika az oszmán hagyományok tükrében 2. rész– Kövecsi-Oláh Péter elemzése
10 perc olvasás
A cikk első része:http://euroastra.blog.hu/2017/12/21/a_torok_migracios_politika_az_oszman_hagyomanyok_tukreben_–_kovecsi-olah_peter_elemzese
Illegális tevékenységek a határ menti régiókban
A biztonsági kockázatot mutatja, hogy a szír-török határról még 2016 őszén – tehát bőven a kerítés építésének megkezdése után – is olyan hírek láttak napvilágot, hogy 1 500 amerikai dollárért bárkit átvisznek a határon.[38] Ennek fényében nem csodálkozhatunk azon, hogy ahol az ember átjut, ott a keresett termékek is mozognak.
1. ábra: Lefoglalt üzemanyagot tartalmazó hordók Van térségében [39]
A statisztikák szerint[40] Törökországba minden évben 4 millió tonnányi csempészáru érkezik. A legnépszerűbb termék természetesen az üzemanyag, amiből a törökországi fogyasztás mintegy 20%-a érkezik illegális csatornákon keresztül. Számokban kifejezve ez hozzávetőleg 2,5 millió tonna üzemanyagot jelent. Népszerű a cigaretta és a tea, de a mobiltelefonok csempészése szintén sokak számára biztosít jó üzletet. A vámhatóságok és a telekommunikációs vállalatok által megadott statisztikákban megmutatkozó különbségek alapján az elmúlt tíz évben mintegy 30 millió mobiltelefont vihettek be a törvények betartása nélkül az országba.[41]
Úgy vélhetnénk, hogy az állam számára óriási anyagi veszteséget jelentő csempészutak felszámolása a falszakaszok 2016-ban felgyorsult építésével megoldható, ám a török-iráni és a török-szír határon felhúzott – kétségtelenül látványos – védvonal csak részben és átmenetileg lehet célravezető. Ennek elsősorban társadalmi okai vannak, hiszen különösen Şırnak és Hakkari vidékén, vagyis a szír-iraki-iráni-török határon élő helyi lakosság generációk óta csempészésből él. E vidéken némi leegyszerűsítéssel – az elvándorláson kívül – összesen három, egymással párhuzamosan is végezhető gazdasági tevékenyég közül lehet választani: az itt élő ember vagy faluőr (köj korudzsuszu), vagy pásztor, vagy csempész lesz. Egy faluőr átlagosan havi 1400 török lírás fizetését csempészettel 2-3 nap alatt meg lehet keresni. Ezért még azok is nagy számban elősegíthetik az illegális ember- és áruforgalom működtetését, akik éppen azért kapják a fizetésüket az államtól, hogy tegyenek ellene.[42] Ráadásul a vidék lakói szemében az embercsempészet és az egyéb illegális tevékenységek nem egyenértékűek a bűnözéssel: a csempészetet voltaképp egy tisztességes, adott körülmények között kimondottan vállalható szakmaként könyvelik el.[43]
Katonai műveletek
2. ábra: Az Eufrátesz Pajzsa és az idlibi hadműveletek [44]
Az Eufrátesz Pajzsa (Firat Kalkani) hadművelet után, az asztanai tárgyalásokkal összhangban indult meg az idlibi török katonai beavatkozás. Az akció török-orosz és török-szír együttműködés eredményeként valósult meg. A terület stratégiai szempontból azért jelentős, mert Idlib a törökországi Hatay tartománnyal szomszédos terület, és az utóbbi időben Aleppóból és Rakkából kiszorult fegyveres ellenzékiek, vagyis a Fetih Orduszu[45] tagjai, e térségbe vonultak vissza. Ankara számára Idlib nem önmagáért, hanem a PKK által uralt afrini térség izolálása szempontjából bír jelentőséggel. Amennyiben ugyanis a török fegyveres erőknek – és a velük együtt mozgó Szabad Szír Hadseregnek – sikerül tartósan berendezkedniük a szóban forgó területen, akkor a török-szír határon összpontosuló kurd erők komoly stratégiai hátrányba kerülhetnek, mivel egyedül dél-kelet felől érintkeznének nem török erőkkel.[46] A török köztársasági elnök 2017. október 24-én az AKP parlamenti frakciója előtti beszédében is kitért a témára, és lényegében befejezettnek, tehát sikeresnek minősítette az idlibi akciót. Erdoğan azt is kifejtette, hogy a török politikát ért kritikák – és itt az amerikai vízumügyeket konkrétan említette – megerősítik abban, hogy a kormány jó úton jár. A PKK kistestvérének nevezett PYD-nek szánt washingtoni fegyverszállítmányokra utalva pedig bírálta a stratégiai partner Egyesült Államok által folytatott politikát.[47]
3. ábra: A szíriai katonai helyzet[48]
Ankara számára az idlibi katonai beavatkozás nemcsak a PKK elleni harc szempontjából volt jelentős. A török vezetés továbbra sem bízik Damaszkuszban, hisz feltételezése szerint Aleppóban együttműködés van a kurd fegyveresek és Aszad között.[49] Ráadásul Idlib törökök általi elfoglalása a Törökországba irányuló menekülthullámot is megállíthatja, vagyis a város nagyjából 1,5-2 milliós civil lakossága helyben maradhat.[50] Ez egyébként megvalósulni látszik, hisz egyelőre nem tudunk az aleppóihoz fogható mértékű népességmozgásról. A város körüli orosz ostromgyűrű pedig azt is elősegíti, hogy a hivatalos szír hadsereg ne kerülhessen közvetlen kapcsolatba a török erőkkel.[51]
A város elfoglalása egyébként szimbolikus jelentőséggel is bír, mivel 2011-ben az Aszad elleni tüntetések és a fegyverkezés Idlibben kezdődtek. Abban a városban, amit az első világháború után elfogadott ún. Nemzeti Egyezményben (Miszák-i Millí) Ankarában és Isztambulban[52] egyaránt az új nemzeti határokon belül képzeltek el.
Idlib sorsának rendezését követően az európaiakat közvetlenül érintő legfontosabb kérdés az lesz, hogy mi fog történni az évek óta fegyveres küzdelmet folytató, a világ minden tájáról Szíriába sereglett emberek ezreivel. Szinte bizonyos, hogy a szóban forgó csoportok tagjainak nem elhanyagolható arányban több útlevele is van (lesz), ami viszont azt jelenti, hogy aligha lehet majd megakadályozni beáramlásukat Európába.
Ahogy azt a fentiekben láthattuk, a török (és az oszmán) menekültkérdés Kis-Ázsia földrajzi helyzetéből adódóan erősen összefügg a világpolitikai eseményekkel és az aktuális török nemzeti érdekekkel. A mai Törökországba az elmúlt két évszázadban sok helyről és sokan érkeztek. A szíriai válság annyiban mégis az újdonság erejével hatott, hogy a történelem során először érkezett nagy számban olyan embercsoport, amelyiknek – sem kulturálisan, sem nyelvileg – semmilyen kapcsolata nem volt a török (oszmán) állammal. Egy jelentős létszámú, birodalmi múlttal rendelkező és önmagára történelemformáló erőként tekintő közösség számára (mint amilyen a török is), ez nem identitási kérdés, hanem politikai.
[1] http://www.balkancenter.hu/pdf/fodor.pdf (letöltés: 2017. 09. 15.)
[2] Az identitás szempontjából négy tényezőt kell kiemelnünk: a közös eredettudatot (Oguz, Tuğrul, Alparslan utódai), a szokásjogot (kánun), a vallást (szunni) és a nyelvet (török). http://www.matud.iif.hu/2011/04/02.htm (2017. 09. 16.)
[3] A korban zajló török modernizációs folyamat, az ún. tanzimát időszakában a birodalomba érkező lengyel és magyar tisztek (például Bem Apó vagy Kmetty György) sokat segítettek az oszmánoknak a cári Oroszország elleni harcaikban. A katonáskodás mellett az első oszmán költőnő, Nigjár Hanim (1856-1918) felmenői között is találunk magyart.
[4] Sámil sejk (1797-1871): a kaukázusi muszlimok vezetője volt az orosz birodalom elleni függetlenségi harcok során. Kumük származású, ma a csecsenek és dagesztáni szeparatisták körében népszerű nemzeti hős. Bővebben lásd: http://www.beyaztarih.com/ansiklopedi/seyh-samil (2017. 09. 19.) Érdekes adalékinformáció lehet, hogy az orosz hatóságok kezére állítólag az a Bangya János (1817-1868) játszotta sejh Sámilt, aki ’48 után a magyar emigrációval érkezett oszmán földre. Bangya egyébként később Isztambul rendőrfőnöke lett. Bővebben lásd Hermann Róber – Joó András – Mészáros Kálmán – Seres István: Török menedékjogot kapott magyar emigránsok rövid életrajzi összefoglalója. Magyar-Török Baráti Társaság, 2010.
[5] Mehmet Ali Küçükçavuş: Ülkemiz Vatandaşı Olmayanlara Yapılan Sosyal Yardımlar: Bir Politika Önerisi Denemesi. Sosyal Yardım Uzmanlık Tezi. Ankara, Mayıs 2009. 26-31.
[6] Uo. 33-48.
[7] MNL K 63 1935-32/1. II. 199/pol. számú jelentés. dátum nélküli
[8] Erik J. Zürcher: Turkey. A modern history. I. B. Tauris, Leiden, 2003. 237.
[9] Halim Çavuşoğlu: ”Yugoslavya-Makedonya” Topraklarından Türkiye’ye Göçler ve Nedenleri. In: Bilig, Bahar/2007, sayı 41. 133.
[10] Az iráni-iraki (1980-1988) háború során, 1988. március 16-án az iraki Halepcse település ellen a bagdadi központi kormány vegyi fegyveres támadást hajtott végre. A támadást Szaddám egy nagyobb, Irán elleni hadművelet keretében hajtotta végre, melynek célja az volt, hogy az iráni csapatok és a pesmergák közötti együttműködést megakadályozza. A támadás során több mint ötezer ember vesztette életét.
http://www.bbc.com/turkce/haberler/2012/12/121203_halabja (2017. 09. 20.)
[11] Az ahiszka törökök a mai Grúzia területén, a török-grúz határ északi oldalán élő, török eredetű, muszlim kisebbség. A középkor óta jelentős számban éltek azon a területen, de a Szovjetunió létrejötte után Moszkva fennhatósága alá kerültek, s 1944. november 14-én Sztálin parancsára lakóhelyük (Ahıska, Adigön, Aspinza, Bogdanovka, Ahılkelek vidéke) elhagyására kényszerítették őket. Nagyságrendileg 100.000 embert telepítettek ki. Az ahiszka közösségek szétszóródtak Üzbegisztán, Kazahsztán, Azerbajdzsán, Oroszország és Ukrajna területén. Jelenlegi létszámuk mintegy félmillió főre tehető. Bővebben lásd: http://www.datub.eu/ahiska.html#cografya (2017. 09. 21.)
[12] Ali Osman Dizman: Geçici Koruma Politikası ve Türkiye’ye Sığınan Suriyeliler. In: Türkiye Ekonomi Politikaları Araştırma Vakfı. Ağustos, 2012.
[13] Kemal Kirişçi: Misafirliğin ötesine geçerken Türkiye’nin ‘Suriyeli Mülteciler’ sinavı. Haziran 2014. 13.
[14] Uo. 14-15.
[15] Ahmet İçduygu and Deniz Sert: Irregular Migration at two Borders: The Turkish-EU and Mexican-US Cases. In: Immigration Paper Series 2010. 7.
[16] Törökország hivatalosan 1999 óta EU-tagjelölt ország.
[17] Ahmet İçduygu and Deniz Sert: i. m.
[18] Kirişçi: i. m.
[19] https://reliefweb.int/sites/reliefweb.int/files/resources/EUR4438252016TURKISH.pdf (2017. 09. 23.)
[20] Fethullahçı Terör Örgütü (Fethullahista Terror Szervezet)
[21] https://setav.org/assets/uploads/2017/07/TDP2016.pdf (2017. 09. 22.)
[22] Králik Tamás: Az iszlámista politika a török politikai kultúrában. In: Nemzet és biztonság, 2010. június. 16-25.
[23] https://www.youtube.com/watch?v=vFGWY51_wow; http://www.cumhuriyet.com.tr/haber/turkiye/97017/CHP_tutanaklari_acikladi__O_tirlardan_onlarca_fuze_cikti.html (2017. 10. 05.)
[24] 1975-ben alakult szervezet, melynek vezetője, a libanoni örmény Hagop Hagopján volt. A szervezetnek az volt a célja, hogy merényletekkel kikényszerítse a török kormánytól az 1915-1916-os események örmény népirtásként elismerését. A szervezet számos támadást intézett és hajtott végre sikeresen török érdekeltségű célpontok ellen. Hagopjánt 1988-ban Athénban megölték, a szervezet pedig az 1990-es években megszűnt. (Utolsó merényletüket a magyar fővárosban, a budapesti török nagykövet ellen hajtották végre 1991-ben. Abban támadásban senki sem sérült meg.)
[25] https://www.youtube.com/watch?v=71wsf_rhYsY (2017. 09. 26.)
[26] MNL K 63 1937-2/36. Tahy László rendkívüli követ 6/pol. sz. jelentése. Konstantinápoly, 1926. március 21.
[27] http://www.al-monitor.com/pulse/tr/originals/2015/01/russia-kurds-turkey-syria-pkk-ocalan.html (2017. 09. 28.)
[28] http://www.hinishaber.net/11-aylik-mahabad-kurt-cumhuriyetinin-trajik-sonu-makale,1191.html (2017. 09. 29.)
[29] https://www.youtube.com/watch?v=fOqN2F3p7ys ; https://www.youtube.com/watch?v=cBI3oBF6TsU ; https://www.youtube.com/watch?v=01zFhlWf_-g (2017.10.04.)
[30] http://t24.com.tr/haber/fikret-bilanin-ideolojik-kodlariyla-kagit-ustundeki-pkk-kitabi-raflarda,364631 (2017. 10. 04.)
[31] http://www.hdp.org.tr/tr/parti/parti-tuzugu/10 (2017. 10. 02.)
[32] https://www.dunya.com/gundem/kuzey-irakta-3-yilda-300-turk-kepenk-indirdi-haberi-377198t (2017. 10. 02.)
[33] http://www.sozcu.com.tr/2017/ekonomi/turk-sirketleri-erbilden-cikiyor-1990826/ (2017. 10. 02.)
[34] https://www.youtube.com/watch?v=WsKjAt1akW0 , https://www.youtube.com/watch?v=gmskVFHCRHA (2017. 09. 25.)
[35] https://www.youtube.com/watch?v=zMwQbJsg4Uc (2017. 09. 24.)
[36] https://www.aydinlik.com.tr/genelkurmay-baskanlari-kurdistan-referandumu-nu-gorustu-turkiye-eylul-2017-4 (2017. 09. 27.)
[37] https://www.youtube.com/watch?v=35sF4DnRHSE&feature=youtu.be (2017. 10. 02.)
[38] http://asyaninsesi.com/suriyeden-turkiyeye-yeni-sektor-guvenli-kacakcilik/ (2017. 10. 02.)
[39] http://sahipkiran.org/2017/02/12/turkiyede-kacakcilik-turleri/ (2017. 10. 05.)
[40] Uo.
[41] Uo.
[42] A faluőr rendszeres jövedelemért cserében az állam nevében jár el, olyan helyben lakó, aki a PKK-val és egyéb illegális tevékenységekkel összefüggésben információt szolgáltat a megfelelő szerveknek.
[43] http://sahipkiran.org/2017/02/12/turkiyede-kacakcilik-turleri/ (2017. 10. 05.)
[44] https://www.stratejikortak.com/2017/10/idlib-operasyonu-harita.html (2017. 10. 26.)
[45] A Fetih Orduszu a szíriai kormányerők ellen harcoló különböző fegyveres csoportok összefoglaló neve. Tagjai között több terrorszervezet is jelen van.
[46] https://www.setav.org/5-soru-idlib-operasyonu/ (2017. 10. 26.)
[47] https://www.evrensel.net/haber/336046/erdogan-idlib-bitti-onumuzde-afrin-var (2017. 10. 26.)
[48] http://www.milliyet.com.tr/son-dakika-simdiye-kadar-ki-en-gundem-2543296/ (2017. 10. 26.)
[49] https://www.youtube.com/watch?v=RcaHOZcX7gU&t=34 (2017. 11. 08.)
[50] https://www.youtube.com/watch?v=54vq_RPdvWo (2017. 11. 08.)
[51] http://www.bbc.com/turkce/haberler-turkiye-41542725 (2017. 11. 08.)
[52] Ebben az időszakban a szultáni hatalom (Isztambul) mellett Ankarában körvonalazódott a későbbi politikai átalakulást lehetővé tevő ellenállási mozgalom, Musztafa Kemál vezetésével.
Kiemelt kép forrása: Huffington Post