Láng László

A Láng Gépgyár, egykor.

   Sajnos csak a vezetéknevünk azonos, pedig büszke lennék a Láng Gépgyár alapítójának rokonságára. Mindössze annyi személyes élmény köt a gyárhoz, hogy a kötelező szakmai gyakorlatot ebben a gyárban kellett eltöltenem. Ma is érzem orromban az öntöde és a szerszámgép műhely olajszagát, én szerettem.

   Az 1867-es Kiegyezés után hazánkban az ipar gyors fejlődésnek indult, és ez kedvező feltételeket teremtett a gépgyártás kialakulásához. 1868-ban Pesten, az egykori Váczi-körúton (ma: Bajcsy Zsilinszky út) egy ipari iskolát végzett mesterember, Láng László kis gépjavító műhelyt alapított. Öt évvel később, a kezdeti sikerek és az élénkülő kereslet nyomán a külső Váczi útra (ma: Váci út ) költöztetett üzem gőzgépeket kezdett gyártani a gyorsan szaporodó magyar gyáraknak. A fejlődő hazai ipart egyre inkább ez az üzem látta el erőgépekkel, kiszorítva a magyarországi piacot korábban uraló külföldi versenytársait.

   Láng László (1837-1914) időben felismerte a folyamatos műszaki fejlesztés fontosságát, és egy újfajta, szelepes gőzgép gyártási jogát megszerezve, hosszú időre biztosította cége versenyképességét. Az 1900-as párizsi világkiállításon a gyár nagydíjat és aranyérmet nyert.

   A XX. század elején a villamos energia térhódítása az iparban új, nagy teljesítményű erőgép létrehozását tette szükségessé és ez a gőzturbina volt. A gyár svájci szabadalmak  megvásárlásával, Magyarországon elsőként kezdte meg a gőzturbinák gyártását. Ez új műszaki gárda kiképzését, új gyártási módszerek meghonosítását tette szükségessé. A turbina megmunkálása ugyanis a gőzgépekénél jóval nagyobb pontosságot igényelt.

   A Láng-gyár 1910-ben kiterjesztette tevékenységét a dízelmotorok gyártására. Az ehhez szükséges szakismereteket a mérnökök és szakmunkások Svájcban sajátították el. Egy év múlva a gyár részvénytársasággá alakult, az alapító Láng László visszavonult, Gusztáv fiát nevezték ki vezérigazgatónak. A gyár továbbra is lépést tartott a műszaki haladással és megtartotta vezető szerepét a hazai gépgyártásban. Az egyre nagyobb teljesítményű, álló felépítésű, négyütemű dízelmotorok villany- és ipartelepeknek készültek, de gyártottak a vegyipar, élelmiszeripar, nyomdaipar részére is teljes berendezéseket. Az országban elsőként a Láng-gyárban állítottak elő dízelmotorokat vasúti vontatás céljára. Autóbuszba, teherautóba szerelt dízelmotorok is készültek.

   Az 1948. évi államosításkor a vezető pozíciókba „megbízható” emberek kerültek. Feltehetőleg nem irányították jól a vállalatot, egymást jelentgették fel különböző szabálytalanságokért. Aki a részletekre kíváncsi, lapozza fel Karinthy Ferenc „Hazai tudósítások” c. könyvének erre vonatkozó fejezetét. Egyébként a gyár mellett lévő Láng László utcát sebtiben elnevezték Turbina utcának. Nem lehetne „visszanevezni”?

    A korszerűtlen technológiákkal és pénzügyi nehézségekkel is terhelt vállalat privatizációja 1990-ben kezdődött. Legértékesebb termelő részlegei külföldi kézbe kerültek. A nagy múltú Láng-gyár 2000-ben megszűnt. Jogutódja először az ABB, majd az Alstom Hungária Zrt. lett. Tudomásom szerint erőművek felújításával foglalkoznak.