A kutatások szerint a legsikeresebb középvállalatok az átlagosnál többet fektetnek be az informatikai integrációba
6 perc olvasás
Az Economist Intelligence Unit és az Oracle közétette ?A növekedés elõsegítése a középvállalatoknál: a következõ tíz év" (Enabling growth at mid-sized companies: The next ten years) címû piackutató tanulmányát.
Az Economist Intelligence Unit és az Oracle közétette ?A növekedés elõsegítése a középvállalatoknál: a következõ tíz év" (Enabling growth at mid-sized companies: The next ten years) címû piackutató tanulmányát.
Ennek fõ megállapításai, hogy a gyengébben szereplõ versenytársakkal szemben a sikeres középvállalatok több integrált technológiai platformot üzemeltetnek, nagyobb hajlandóságot mutatnak arra, hogy beruházzanak az informatikai integrációba, és hisznek abban, hogy az informatika a vállalat más területein eszközölt beruházásoknál magasabb megtérüléssel jár. A tanulmány a technológiát nemzetközi szinten vizsgálja mint a kis- és középvállalatok növekedésének eszközét, mind a helyi technológiai infrastruktúra, mind az adott technológiai beruházások hatásainak szempontjából.
?Egyre kedvezõbb hozzáállást tapasztalunk az informatikai integrációt illetõen azon cégeknél, amelyek az átlagosnál magasabb bevételt és nyereséget produkáltak" – mondta Dan Armstrong, az Economist Intelligense Unit fõszerkesztõje, majd így folytatta: ?Ez persze így logikus, hiszen az újabb igények kielégítése szorosabb kapcsolatot feltételez az ügyfélszolgálati, az értékesítési, a gyártási és a pénzügyi folyamatok terén."
Tony Kender, az Oracle nemzetközi kkv-egységekért felelõs alelnöke így fogalmazott: ?A tanulmány világosan rávilágít arra a tényre, hogy a technológia alapvetõ szerepet játszik a kis- és középvállalatok üzleti növekedésének serkentésében. A legsikeresebb cégeknél nem csupán a magas fokú integráció emelhetõ ki; a felmérés szerint a kis- és középvállalatok különbözõ kihívásokkal találják magukat szemben ágazattól függõen. Az ágazat speciális igényeihez illeszkedõ funkcionalitással pedig a cégek hathatósabb válaszokat adhatnak ezekre a kihívásokra."
Az összesen 615 válaszadóval végzett felmérés fõbb megállapításai:
- ¨ Az informatika fokozza a versenyképességet. A felmérés válaszadóinak 78%-a egyetértett azzal a kijelentéssel, hogy informatikai képességeiknek köszönhetõen versenyképesebbé váltak, kétharmaduk pedig úgy véli, hogy az informatika révén szervezetük kellõen rugalmasan képes válaszolni a piac kihívásaira. Ezek az eredmények nemzetközi szinten is megmutatkoznak.
- ¨ A szoftverek és a tudás ára jelentõsen visszafogja a növekedést. A válaszadók szerint a mai összetett szervezetek mûködéséhez szükséges szoftveralkalmazások költsége számottevõen korlátozza a növekedési lehetõségeket. Ehhez hasonló kerékkötõ a tehetség magas ára és szûkössége (mind az informatikai személyzet, mind a végfelhasználók szintjén), illetve a végfelhasználók idegenkedése az új technológiával szemben. A megkérdezettek több mint fele úgy vélte, hogy vállalatuknál nincs elegendõ informatikai szakember, aki ki tudná elégíteni a növekvõ igényeket.
- ¨ A szoftverekben rejlõ lehetõségeket még mindig nem használják ki kellõen a növekedés serkentésére. A fenti kijelentés után arra a kérdésre, hogy mit tartanak a legjobb beruházásnak informatikai vagy egyéb szempontból a fõ üzleti célkitûzések megvalósításához, a megkérdezett középvállalatok több mint kétharmada a szoftveralkalmazásokat hozta fel példaként. A vezetõk tisztában vannak azzal, milyen jelentõs szerepet játszhatnak a szoftveralkalmazások az üzleti célok megvalósításában, azonban azt is elismerték, hogy eddig még nem tudták teljesen kihasználni az ezekben rejlõ lehetõségeket.
- ¨ Ügyfélkapcsolat-kezelés a technológiai beruházások középpontjában. A felmérésbõl az is kiderült, hogy a középvállalatok felsõvezetõi szerint a technológiai beruházások manapság az ügyfélkapcsolat-kezelés terén lehetnek a leginkább jótékony hatással a középvállalatok mûködésére. Ez az a terület, ahol a nagyvállalatok egy ideje már komoly erõfeszítéseket tesznek az ?ügyfélközpontúbb" arculat kialakítása érdekében.
- ¨ A jól teljesítõ cégek sok szempontból hasonlítanak egymásra. Ezek a cégek gyakrabban alkalmazzák a kiszervezést; egyetértenek abban, hogy az informatika versenyképesebbé teszi vállalatukat, és hogy az informatikai beruházások várakozáson felüli megtérülést eredményeznek; nagy fokú informatikai integrációval rendelkeznek; úgy vélik, hogy az informatikai beruházások más területekhez képest nagyobb megtérülést eredményeznek; véleményük szerint az informatika kellõ rugalmasságot biztosít a piac változásaira való megfelelõ reagáláshoz; és jellemzõen integrált informatikai megoldásokat vásárolnak különálló rendszerelemek helyett.
- ¨ A beruházási prioritások ágazatonként változnak. A felmérés hat ágazatban tevékenykedõ felsõvezetõkre terjedt ki: pénzügyi szolgáltatások; fogyasztási cikkek; egészségügy, gyógyszeripar és biotechnológia; professzionális szolgáltatások; gyáripar és végül a közszféra. Ezek között jelentõs eltérések voltak tapasztalhatók. A közszférában például a tudáskezelésre és az adattárházak kialakítására jut a legtöbb pénz; a pénzügyi szolgáltatások és az egészségügy/gyógyszergyártás területén a jogszabályi megfelelõség élvez elsõbbséget; a gyáriparban pedig az ipari létesítményeket és a berendezéseket célozza meg a beruházások zöme.
- ¨ A fejlõdõ piacokon a technológiai infrastruktúra fejlesztése van a legnagyobb hatással a GDP növekedésére. Az infokommunikációs technológia (ICT) fejlõdése a gyorsan növekvõ, bõvülõ piacokon (pl. India, Kína és Lengyelország) érezteti leginkább a hatását. Ezekben az országokban az ICT-fejlesztések nagyon korai szakaszában is jelentõs elõnyre tesznek szert azon vállalatok, amelyek korán ki tudják építeni nemzetközi szállítói és ügyfélhálózatukat.
A felmérésrõl
A felmérést 615 informatikai, pénzügyi és menedzsmenttel foglalkozó felsõvezetõ körében végezték, 10 és 500 millió USD bevételt produkáló vállalatoknál. Az utólagos interjúk Európa, Ázsia és Észak-Amerika húsz kis- és középvállalatának vezetõ döntéshozóival készültek. A 2007 májusában végzett felmérés hat ágazatra terjedt ki: pénzügyi szolgáltatások, fogyasztási cikkek, egészségügy és gyógyszeripar, professzionális szolgáltatások, gyáripar és a közszféra.
