Új csúcsműszer állt üzembe a világ legnagyobb távcsőrendszerénél, magyar közreműködéssel

Először észleltek csillagfényt az Európai Déli Obszervatórium új berendezésével az észak-chilei Paranal Obszervatóriumban. A MATISSE a világ legnagyobb teljesítményű, közép-infravörös hullámhosszakon működő interferometrikus berendezése, amely az obszervatórium négy távcsövének fényét kombinálja. Az alkalmazott nagy felbontású képalkotással és színképelemzéssel a galaxisok középpontjában lévő szupernagy tömegű fekete lyukak vidékét és a fiatal csillagok körül található bolygókeletkezési területeket lehet majd vizsgálni. A legelső MATISSE mérések a Szíriusz, a Rigel és a Betelgeuse irányában azt mutatták, hogy az eszköz kifogástalanul működik. A műszer megvalósításában az MTA CSFK Csillagászati Intézete műszaki tervezéssel, szoftverfejlesztéssel és a berendezés tesztelésével működött közre. Munkájukért cserébe a magyar csillagászok megfigyelési lehetőséget kapnak a csúcsműszeren.

A nagy létszámú, mérnökökből és csillagászokból álló fejlesztőcsoport 12 évig dolgozott a műszeren Franciaországban, Németországban, Ausztriában, Hollandiában és az ESO-ban. Az elmúlt héten a hosszadalmas beüzemelést és tesztelést követő első próbamérések megerősítették, hogy a MATISSE a várakozásoknak megfelelően működik.

A legelső mérések újabb titkokat fedtek fel a vörös szuperóriás Betelgeuse-ről, melyről feltételezik, hogy belátható időn belül szupernóvaként fog felrobbanni. Az új adatok szerint a csillagnak a különböző hullámhossztartományokban mérve más és más a mérete. Az ilyen adatok lehetővé teszik majd a csillagászok számára, hogy mélyrehatóan tanulmányozzák az óriási csillag környezetét és anyagkibocsátási folyamatait.

Egy kétszáz méter átmérőjű távcső képességei

A MATISSE a jövőben számos alapvető csillagászati kutatáshoz járulhat hozzá, mint például a bolygókeletkezés, azaz a fiatal csillagok körül található korongok belső tartományainak felderítése, a különböző fejlődési állapotban lévő csillagok vizsgálata vagy a galaxisok középpontjában lévő szupernagy tömegű fekete lyukak és környezetük tanulmányozása. A bolygókeletkezési korongok vizsgálata elvezethet a bennük található ásványi anyagok eredetének megértéséhez is.

A MATISSE négy távcsőből jövő fényt kombinál, amelyek lehetnek a főteleszkópok (Unit Telescopes, UT) vagy a segédtávcsövek (Auxiliary Telescopes, AT), és amelyek együtt alkotják a színképelemzésre és képalkotásra egyaránt alkalmas VLTI rendszert. A több távcsőből, de ugyanarról az objektumról jövő fény interferencia-mintázatot hoz létre, amely információt hordoz az égi objektum megjelenéséről, ebből pedig rekonstruálható az objektum képe.

A MATISSE és a VLTI együtt egy 200 méter átmérőjű távcső képességeivel bír, és a közép-infravörös hullámhosszakon a valaha kapott legrészletdúsabb képeket szolgáltatja.

A magyar hozzájárulás

Az MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetben 2003-ig visszanyúló hagyományai vannak az infravörös interferometriának, lehetővé téve a legnagyobb térbeli felbontást igénylő kutatási irányok hazai művelését. Ez az aktivitás 2011-ben bővült ki az akkor már tervezési fázisban lévő MATISSE műszerprojektben való magyar műszaki részvétellel.

A magyar hozzájárulás elismeréseként a Csillagászati Intézet garantált megfigyelési lehetőséget kapott a MATISSE műszeren, amelynek keretében a kutatók egy időnként heves kitöréseket mutató fiatal csillag, az FU Orionis korongjának legbelső területeiről fognak képet alkotni.

A hír az ESO 1808 számú közleménye alapján készült.