A Kon-Tiki expedíció

A Kon-Tiki tutaj

   Ifjú koromban Thor Heyerdahl nevét mindenki ismerte. A világháború befejeződött, a hidegháború még nem kezdődött el, volt egy pár jó évünk. Amikor a tudományos felfedezések voltak a szenzációk, nem a szemben élló nagyhatalmak acsarkodásai.

   A tudósok korábban elméleti vitákat folytattak arról, hogy Polinéziát lehetséges volt-e Dél-Amerikai felől elérni, illetve benépesíteni. Az uralkodó feltételezés szerint a tutaj tengerszinthez képest alacsony fedélzete nem nyújt elegendő védelmet a rajta lévő emberek és rakomány számára. És a tutaj faanyaga, továbbá az összeerősítéséhez használt háncs a tengervízben szétmállik, illetve a súrlódástól elkopik, aminek következtében a tutaj szétesik. Még navigálni sem lehetett akkor a 8000 kilométeres (!) távolságra lévő óceániai szigetcsoport eléréséhez. Maradt a kérdés, akkor honnan kerültek oda emberek?

   Kon-Tikiről, az inka Napistenről nevezte el tutaját Thor Heyerdahl norvég néprajzkutató és felfedező, amelyet 1947-es expedíciója során épített (rekonstruált) és használt. Az utazással  bebizonyította, hogy a történelem előtti időkben primitív eszközökkel is lehetséges volt átkelni a Csendes-óceánon, Dél-Amerikából Polinéziába.

   Az expedíció Heyerdahl vezetésével hat nemzetközi legénységből állt: Hesselberg navigátor, Danielsson szakács és spanyol tolmács, Haugland és Raaby rádiósok, valamint Watzinger mérnök-meteorológus. Az út Peruban kezdődött, ahol spanyol hódítás-korabeli képi ábrázolások és dél-amerikai őslakosok szájhagyománya alapján Heyerdahl és öt társa megépítette a balsafa tutajt. 1947. április 28-án indultak Callao kikötőjéből, és 101 napos utazás után érkeztek meg augusztus 7-én a Tuamotu-szigetcsoporthoz tartozó Raroia korallszigetre. Az út 8000 kilométere során bebizonyosodott, hogy a tutaj és az alkalmazott ősi módszerek sokkalta tengerállóbbak, mint azt a tudósok, tengerészeti szakértők hitték. Az expedíció számos megfigyeléssel, tudományos eredménnyel gazdagította ismereteinket, több addig nem ismert hal- és állatfajt azonosítottak, valamint az amerikai hadsereg számára teszteltek tengeri túlélő-felszereléseket és élelmiszereket.

 A Kon-Tiki múzeum Oslóban

 Az expedíció rávilágított a természeti népek primitív technológiáinak hatékonyságára. Népszerűvé, kalandosan vonzóvá tette a néprajzot, mint tudományt. A könyv a tudományos ismeretterjesztés egyik meghatározó műve lett, 70 nyelvre fordították le. 1951-ben film készült belőle, amely elnyerte az Oscar-díjat.

   A eredeti nagyságú „vízi jármű” sok egyéb látnivaló mellett Oslóban, a Kon-Tiki Múzeumban tekinthető meg. 1950-es megnyitása óta 20 millióan látták.

  Láng Róbert