A Munka Változó Arca

Voltak idők, amikor a munkába álló fiatalok még számíthattak arra, hogy szüleiknél jobban teljesítenek, jobb állást találnak, feljebb léphetnek a társadalmi ranglétrán. Egy munkahely egy életre szólt, és az aktív évek végétől stabil nyugdíjra lehetett számítani.

Mindez már a múlté. Az emberek egyre idősebb korukig dolgoznak, a stabilitást felváltotta a bizonytalanság, a munkahelyek olcsóbb piacokra költöznek, az emberek külföldön keresnek jobb munkalehetőséget. A kiszámíthatatlan, az instabil, és az állandó változás lett az új „normális” globalizált világunkban. Az emberek – különösen a fiatalok – időnként munkanélküliséggel szembesülnek.

Lengyelország jó példája ennek az új valóságnak. A fiatalok munkanélküliségének aránya átlagosan 27,81% volt 1997 és 2017 között, 2002 novemberében pedig elérte minden idők legmagasabb arányát (44,20%). Nem meglepő, hogy Lengyelország egyike azon országoknak, ahol a legnagyobb arányú az elvándorlás – 2015-ben például majdnem 260 000 főről beszélünk.

„Egyszerűen nem volt munkalehetőség” – mondja Gosia, aki a lengyelországi Radomban lakott. „A munkanélküliségi ráta 20%-os volt, mikor megláttam egy hirdetést, amelyben gondozót kerestek az Egyesült Királyságba, ahol azóta is dolgozom”. Gosia története szerepel abban a lengyel bevándorló munkavállalók szerepét bemutató videóban is, amely a ChangingEmployment projekt során készült. A projekt az EU Marie Skłodowska-Curie Programja által támogatott Innovatív Képzési Hálózat.

A csaknem 4 éven át, 2016 novemberéig tartó projektben 8 ország (az Egyesült Királyság, Lengyelország, Magyarország, Svédország, Belgium, Franciaország, Spanyolország és Kanada) 15 fiatal kutatója dolgozott együtt.

Vezető akadémiai szakemberek irányításával, az Európai Szakszervezeti Intézet (European Trade Union Institute = ETUI) és további partnerek támogatásával a fiatal kutatók azon dolgoztak, hogy feltárják az európai munkaerőpiac működését, azon belül is 3 fő területet: a vezetői és munkavállalói kapcsolatokat, a munkahelyi beilleszkedés és a kirekesztés kérdését, valamint az alkalmazottak jólétét, a munka és magánélet minőségének alakulását.

„Azzal kapcsolatban is felmerültek kutatási témák, hogy miként változik a foglalkoztatás módja Európában” – mondta el Paul Stewart, a glasgowi University of Strathclyde projekt koordinátora. „Azt nem állítanám, hogy teljesen szakítottunk a múlttal, de olyan változások zajlanak, amelyek nehezebbé teszik azt, hogy az emberek úgy éljenek és dolgozzanak, ahogy azelőtt – a hosszabbra nyúló munkanapok és munka intenzívebbé válása miatt”.

Dr. Adam Mrozowicki, aki a lengyel University of Wroclaw részéről koordinálta a projektet hozzátette, hogy „számunkra a projekt új kapcsolatépítési lehetőségeket biztosított az európai kutatóintézeti, egyetemi és üzleti világgal, valamint az európai munkaerőpiaccal, ami alapvető fontosságú volt a munkaerőpiacon és az iparágakban végbemenő változások tanulmányozása szempontjából”.

Mateusz Karolak egyike volt a projektben résztvevő fiatal wroclawi kutatóknak, akik az Egyesült Királyságból visszatérő lengyel bevándorlók befogadását és foglalkoztatását vizsgálták. Számára a projekt nagyszerű lehetőséget biztosított arra, hogy európai kollégákkal találkozhasson és megoszthassák kutatási céljaikat és eredményeiket.

Pontosan ezt akarta a projekt elérni: hogy kialakuljon egy társadalomtudósokból álló, Európát átfogó, interdiszciplináris hálózat, amely képes megérteni és elemezni a munka világának változásait, és képes azokra stratégiai válaszokat adni – hiszen a következő évek Európájának legnagyobb társadalmi, politikai és gazdasági kihívásainak jó részét ezek a változások jelentik.

A projekt eddigi működése felülmúlta Paul Stewart várakozásait: „Általában 10-15 éven át kell jelen lenni az akadémiai világban ahhoz, hogy valaki létrehozzon egy nemzetközi hálózatot, és még ez sem garancia a sikerre. Fiatal kutatóink már most olyan szintű gyakorlatot szereztek a különböző területeken dolgozó kollégákkal a nemzetközi szintű együttműködésben, aminek a megszerzéséhez általában sokkal több idő kell. És olyan szinergiák egész sora alakult ki az együttműködők között, amelyekre senki sem számított – ez egészen rendkívüli eredmény.”

A MARIE SKŁODOWSKA-CURIE PROGRAM

A Marie Skłodowska-Curie Program — 20 év az európai kutatók támogatásában

1996 óta a Marie Skłodowska-Curie Program már számos kiváló kutatónak nyújtott képzési támogatást pályafutásuk minden szakaszában – legyen szó akár doktoranduszokról vagy magasan kvalifikált kutatókról -, továbbá a program ösztönzi a transznacionális, ágazatokon átívelő, interdiszciplináris mobilitást is. A támogatott kutatók különféle szakterületeken dolgoznak, kezdve a régészettől az életmentő egészségügyi ellátáson át az úgynevezett „felfedező” típusú kutatásig. A program azért kapta a kétszeres Nobel-díjas Marie Skłodowska-Curie-ről a nevét,
hogy tisztelegjen előtte és terjesszea Marie Skłodowska-Curie számára fontos értékeket. A mai napig több mint 110 000 kutató vett részt a programban, köztük kilenc Nobel-díjas és egy Oscar-díjas.

Az MSCA az idei év elején jelentette be a 100 000-ik kutató támogatását . Ennek a jelentős mérföldkőnek a megünneplésére az Európai Bizottság 30 példaértékű kutatót (köztük 18 nőt) mutat be, valamint a kiválasztott kutatók MSCA által finanszírozott projektjeit, kiemelve a program elkötelezettségét a kiválóság és a nemzetközi mobilitás terén.

Az Európai Kutatók Éjszakája (NIGHT) egy egész Európára kiterjedő évente megrendezett esemény, amelyre szeptember utolsó péntekén kerül sor. Az Európai Unió által a Marie Skłodowska-Curie Program keretében finanszírozott program célja, hogy az európai tudományos kutatást szórakoztató és mindenki számára hozzáférhetővé tegye. A 2005-ben elindított esemény minden évben egymilliónál is több látogató számára kínál ezerféle szórakozási lehetőséget, többek között kísérleteket, bemutatókat, demókat, kvízjátékokat, laboratóriumi látogatásokat és lehetőséget arra is, hogy a nagyközönség kutatókkal is találkozhasson. Keresse meg az Önhöz legközelebbi eseményt ezen a linken: NIGHT.

A 2014-2020-as finanszírozási időszakban, 6,2 milliárd eurós költségvetéssel, az MSCA mintegy 65.000 kutatót támogat, köztük 25.000 PhD-jelöltet.