Europarlament 2007. szeptember 3-6., Strasbourg
27 perc olvasásA nyári szünet utáni elsõ plenáris ülését tartja az Európai Parlament szeptember 3. és 6. között Strasbourgban. Szó lesz a görögországi erdõtüzekrõl, a terrorizmus elleni harcról, a repülõkre felvihetõ folyadékokról, valamint a túlzott alkoholfogyasztás elleni küzdelemrõl is. Ezen kívül felszólal a portugál elnök, és szavaznak Lévai Katalin jelentésérõl, amely az uniós jogalkotás javításáról szól.
A nyári szünet utáni elsõ plenáris ülését tartja az Európai Parlament szeptember 3. és 6. között Strasbourgban. Szó lesz a görögországi erdõtüzekrõl, a terrorizmus elleni harcról, a repülõkre felvihetõ folyadékokról, valamint a túlzott alkoholfogyasztás elleni küzdelemrõl is. Ezen kívül felszólal a portugál elnök, és szavaznak Lévai Katalin jelentésérõl, amely az uniós jogalkotás javításáról szól.
A képviselõk kedden az ülés megnyitása utána az európai – mindenekelõtt görögországi – természeti katasztrófákkal foglalkoznak. Ebben a témában kedden fogadnak el állásfoglalást.
Hétfõ este a jobb uniós jogalkotásról lesz szó négy jelentésben, melyek egyikét a szocialista Lévai Katalin írta.
Kedd reggel az egységes piac mûködésének javításáról (Toubon-jelentés), a veszélyes anyagok közúti szállításáról (Liberadzki), valamint az alkoholfogyasztásból eredõ károk elleni küzdelem stratégiájáról (Foglietta) lesz szó.
Délben a portugál államfõ, Aníbal Cavaco Silva tart beszédet.
Szerda délelõtt a terrorizmus elleni harcról tartanak közel háromórás plenáris vitát. Délután többek között a pénzpiaci instabilitásról vitáznak a képviselõk.
Csütörtökön lesz szó a fogyasztóvédelmi szabályozás felülvizsgálatáról (Patrie) és a drogfogyasztás megelõzésérõl (Segerström).
A görögországi erdõtüzekrõl az EP-ben
Az európai – különösen a görögországi – erdõtüzekrõl és azok következményeirõl, tanulságairól fogad el állásfoglalást az Európai Parlament.
Az Európai Bizottság képviselõje részvételével tartandó plenáris vita hétfõn lesz, az állásfoglalásról kedden szavaznak.
A portugál elnök az EP-ben
Kedden délben szólal fel az Európai Parlamentben Aníbal Cavaco Silva, a 2007 második felében az unió soros elnökségét adó Portugália államfõje.
Aníbal Cavaco Silva 1939-ben született. 1985 és 1995 között portugál miniszterelnök volt. Államfõi hivatalába 2006 márciusában iktatták be, miután független jelöltként nyert a januári elnökválasztáson.
A portugál államfõ honlapja:
http://www.presidencia.pt/index.php?idl=2
Vita a terrorizmus elleni küzdelemrõl
Az EP a Tanács és az Európai Bizottság képviselõinek részvételével vitázik a terrorizmus elleni küzdelemrõl.
A vitát szerda reggel tartják.
Folyadékok a repülõgépeken: felülvizsgálná a tiltást az EP
Egy 2006-os uniós rendelet biztonsági okokból – bizonyos kivételekkel – megtiltotta, hogy a légi utasok folyadékot vigyenek fel a repülõgépek fedélzetére. Az Európai Parlament állásfoglalás-tervezete támogatja a terrorellenes intézkedéseket, de valószínûsíti, hogy a bevezetett intézkedések aránytalan hátrányokkal járnak.
A folyadékok légi jármûvekre történõ felvitelérõl szóló 1546/2006/EK rendeletbõl eredõ költségek valószínûleg nincsenek arányban az elõírt biztonsági intézkedések hozzáadott értékével, ezért az Európai Bizottság ?sürgõsen és folyamatosan" vizsgálja felül a jogszabályt – ezt kéri az EP, már amennyiben a képviselõk szerdán megszavazzák az errõl szóló állásfoglalást.
A szöveg tervezete szerint a parlament ?támogat a légi közlekedés terén minden olyan terrorveszély elleni biztonsági intézkedést, amelyet realisztikusan a kockázat minimálisra csökkentése érdekében hoztak, és amely nem aránytalan mértékû".
A képviselõk arra szólítják fel a tagállamokat, támogassák ?a folyékony robbanóanyagok kimutatására alkalmas hatékony eszközök kifejlesztésére irányuló kutatásokat".
Az EP elismeri, hogy a repülõterek és az üzemeltetõk költségei megnövekedtek, és az utasoknak – fõleg az átszállóknak – kellemetlenséget okoz a szigorítás. A szöveg ugyanakkor megjegyzi: a rendelkezéseket ?nem hajtották végre egységesen és következetesen az Európai Unió összes repülõterén". A tervezet szerint ezt orvosolni kell.
Állásfoglalási indítványok – Az utasok által a repülõgépek fedélzetére felvihetõ folyadékokra vonatkozó EU általi korlátozások
Vita: 2007. február 12.
Az állásfoglalás-tervezet szövege:
http://www.europarl.europa.eusides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+MOTION+B6-2007-0267+0+DOC+XML+V0//HU
Hadat üzenne a túlzott alkoholfogyasztásnak az EP
Évente 17 ezren halnak meg ittas vezetés okozta közúti balesetben, és az alkoholfogyasztás ezen túl is óriási egészségügyi és gazdasági károkat okoz – áll az EP jelentéstervezetében. A képviselõk különösen a fiatalok körében egyre népszerûbb ivászat ellen harcolnának.
A veszélyes és káros alkoholfogyasztás által okozott problémák aggasztó méreteket öltenek az Európai Unió valamennyi tagállamában, az ittas vezetés miatti közúti balesetek például évente 17 ezer uniós polgár életét követelik – kongatja a vészharangot Alessandro Foglietta (UEN, olasz), abban a jelentésben, amely a tagállamokat az alkohollal kapcsolatos károk csökkentésében támogató uniós stratégiáról szól.
A jelentéstevõ indokolásában megemlíti: bár hagyományosan a déli államokra tartják jellemzõnek az ?engedékenyebb" hozzáállást, a mindennapi étkezést kísérõ, de mértékletes borfogyasztást, az északiakra pedig az alkohol étkezéseken kívül, különösen hétvégeken és nagy mennyiségben történõ fogyasztását, néhány évtizede új szokások jelentek meg az egész kontinensen. ?E fejlõdés az italokhoz kapcsolódó viselkedési formák egységesebbé válása felé mutat, elsõsorban a fiatalabb korosztály körében, ahol egyértelmûen megfigyelhetõ a megnövekedett alkoholfogyasztás" – fogalmaz a jelentéstevõ.
A jelentés szerint ?az alkohol a hozzá kapcsolódó betegségek és balesetek révén jelentõs károkat okoz az emberi szervezetben, illetve társadalmi problémákat és bûnözést von maga után, ugyanakkor óriási gazdasági kárt is okoz az európai gazdaság számára".
A képviselõk szerint ?kívánatos, hogy az EU általános célkitûzéseket fogalmazzon meg a tagállamokban a veszélyes és káros alkoholfogyasztás káros hatásainak csökkentésére, és képesnek kell lennie arra, hogy a tagállamokkal szoros együttmûködésben intézkedéseket tegyen a fogyasztókat és környezetüket érõ, az alkohollal kapcsolatos károk megelõzésére".
A szöveg ?elismeri, hogy a kis mértékû alkoholfogyasztás, ami a WHO európai regionális irodájának 2000-2005 közötti idõszakra szóló, alkohollal kapcsolatos cselekvési terve szerint napi 10 gramm, segít egyes középkorúak szív- és érrendszeri betegségeinek és helyi vértelenségének megelõzésében".
?A fiatal serdülõk alkoholfogyasztása általában akkor nõ, ha bekerülnek az egyetemi életbe" – így a képviselõk, akik szerint az egyetemek és – megelõzõ programokkal – a tagállamok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az alkoholt nagy mértékben fogyasztók száma a jövõben alacsonyabb legyen. A képviselõk a gyermekeket és a serdülõket célzó, iskolai alapon megszervezett nevelési kampányokat szeretnének látni a túlzott mértékû alkoholfogyasztás kockázatairól.
A jelentés szerint korlátozni kell a fiatalok hozzáférését az alkoholtartalmú italokhoz, így szigorúbban kellene ellenõrizni az egyes helyeken meglévõ tilalom ellenére gyerekeknek szeszesitalt eladó éttermeket, bárokat, szupermarketeket, kiskereskedõket is.
A kezdõ gépjármûvezetõknél a megengedett véralkoholszintet egész Európában ?a nulla százalékhoz a lehetõ legközelebb esõ" értékben határoznák meg a képviselõk. (Számos tagállamban szabad vezetni kis mennyiségû alkohol fogyasztása után – a szerk.) A tagállamoktól az EP azt várja, hogy szigorítsák az ittas vezetés szankcionálását, ?például azzal, hogy meghosszabbítják a vezetõi engedély bevonását és a jármû lefoglalásának idõtartamát".
A jelentés szerint ?a nõket és a férfiakat egyaránt megfelelõbben kell tájékoztatni a terhesség ideje alatt történõ alkoholfogyasztással járó kockázatokról", a férfiakat pedig az alkoholfogyasztás és az impotencia közötti kapcsolatról kellene felvilágosítani.
Jelentéstevõ: Alessandro Foglietta (UEN, IT)
Jelentés: (A6- /2007) – A tagállamokat az alkohollal kapcsolatos károk csökkentésében támogató uniós stratégia
Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
2007. szeptember 6., csütörtök
A jelentés szövege:
http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0303&L=HU
Jogalkotási figyelõ:
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2005
Alessandro Foglietta
EP-vita a pénzügyi instabilitásról
A világ pénzpiaci problémáiról vitáznak szerda délután a Tanács, az Európai Bizottság és az EP képviselõi Strasbourgban. Az Európai Központi Bank másnap dönt a kamatláb mértékérõl.
Az EKB elnöke, Jean-Claude Trichet szeptember 11-én az EP gazdasági és monetáris szakbizottságában vitatja meg a helyzetet az EP-képviselõkkel.
Lévai Katalin jelentése a jobb uniós jogalkotásról
A jogalkotás minõségének javítása az Európai Unióban: ezzel a címmel írt jelentést Lévai Katalin. Az EP támogatja az Európai Bizottság erõfeszítéseit ezen a téren, és az uniós intézmények egyenrangú részvételét sürgeti a folyamatban. A szövegrõl várhatóan kedden szavaz az EP.
Négy, az Európai Unió jogalkotásának javításával foglalkozó, saját kezdeményezésû jelentés szerepel az EP szeptemberi napirendjén.
A Lévai Katalin (szocialista) által jegyzett dokumentum emlékeztet: az Európai Bizottság az utóbbi években ?jobb szabályozás", illetve ?jobb jogalkotás" címszó alatt igyekszik javítani a közösségi jogalkotás minõségét, értelmezhetõségét, hatékonyságát.
A jelentéstevõ szerint ?a jobb szabályozás a költségek alacsonyan tartása mellett a modern, racionális és hatékony jogalkotásból származó elõnyök maximális kiaknázására törekszik azért, hogy a termelékenységet, a növekedést és mindezek révén a foglalkoztatottságot az egész Európai Unió területén magas színvonalon biztosítani lehessen".
Az Európai Bizottság 2006. november 14-én kiadott, ?Az Európai Unión belüli jobb szabályozás stratégiai felülvizsgálata" címû közleményére reagál most az EP elé kerülõ szöveg.
A jelentéstervezetben az EP jogi szakbizottsága ?határozottan támogatja az EU joga eredményességének, hatékonyságának, koherenciájának, számonkérhetõségének és átláthatóságának megerõsítését szolgáló, jobb szabályozásra irányuló folyamatot".
Ennek során a képviselõk a következõket várják el:
- ?a Tanács, a Bizottság és az Európai Parlament teljes és együttes részvétele;
- valamennyi érintett résztvevõvel folytatott széles körû és átlátható konzultáció, ideértve a nem kormányzati szervezeteket is;
- a közösségi szervek szabályozási folyamattal kapcsolatos felelõsségre vonhatóságának és e folyamat általános átláthatóságának fokozása, különösen a Tanács üléseinek nyilvános ellenõrzés alá vonása révén akkor, amikor a Tanács jogalkotói minõségében jár el;
- bármely, az egyszerûsítés céljából végzett vizsgálatnak azonos mértékben kell figyelembe vennie a gazdasági, társadalmi, környezetvédelmi és egészségügyi szempontokat, és nem szabad csupán rövid távú megfontolásokra korlátozódnia;
- az egyszerûsítési eljárásnak semmilyen körülmények között sem szabad magával vonnia a jelenlegi jogalkotás színvonalának csökkenését."
A parlament a jobb jogalkotásról három további jelentést is megvitat. Bert Doorn (néppárti, holland) a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról, Giuseppe Gargani (néppárti, olasz) a szabályozási környezet egyszerûsítésének stratégiájáról, Manuel Medina Ortega (szocialista, spanyol) pedig a nem kötelezõ erejû jogi eszközök (soft law) alkalmazásának jogi és intézményi következményeirõl írt.
Jelentéstevõ: Lévai Katalin (PES, HU)
Jelentés: A6-0273/2007 – A jogalkotás minõségének javítása az Európai Unióban
A jogalkotás minõségének javítása az Európai Unióban – a program stratégiai vizsgálata
Jogi Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2007. szeptember 4., kedd
A jelentés szövege:
http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0273&L=HU
Jogalkotási figyelõ:
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2095
Lévai Katalin
http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=L%C3%A9vai&partNumber=1&language=HU&id=28200
Jelentéstevõ: Bert Doorn (EPP-ED, NL)
Jelentés: (A6-0280/2007) – A jogalkotás minõségének javítása (2005): a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazása – 13. éves jelentés
A jogalkotás minõségének javítása (2005): a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazása – 13. éves jelentés
Jogi Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2007. szeptember 4., kedd
A jelentés szövege:
http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0280&L=HU
Jogalkotási figyelõ:
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2006/2279
Bert Doorn
Jelentéstevõ: Giuseppe Gargani (EPP-ED, IT)
Jelentés: (A6-0271/2007) – A szabályozási környezet egyszerûsítésére vonatkozó stratégia
a Bizottság munkadokumentumáról: "Elsõ jelentés a szabályozási környezet egyszerûsítésére vonatkozó stratégiáról"
Jogi Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2007. szeptember 4., kedd
A jelentés szövege:
http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0271&L=HU
Jogalkotási figyelõ:
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2096
Giuseppe Gargani
Jelentéstevõ: Manuel Medina Ortega (PES, ES)
Jelentés: (A6-0259/2007) – A nem kötelezõ erejû jogi eszközök (ún. soft law) alkalmazásának jogi és intézményi következményei
A nem kötelezû erejû jogi eszközök (ún. soft law) alkalmazásának jogi és intézményi következményei
Jogi Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2007. szeptember 4., kedd
A jelentés szövege:
http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0259&L=HU
Jogalkotási figyelõ:
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2028
Manuel Medina Ortega
Európai harmonizáció a fogyasztók védelméért
Az uniós fogyasztóvédelem erõsítését, a jogszabályok összehangolását, pontosítását várja az EP az Európai Bizottságtól.
Az Európai Bizottság zöld könyvet adott ki a fogyasztóvédelmi joganyag átvilágításáról (COM(2006)0744). Eszerint ?a felülvizsgálat elsõdleges célja a fogyasztók valódi belsõ piacának létrehozása, egyidejûleg az egyensúly biztosítása a fogyasztók magas szintû védelme és a vállalkozások versenyképessége között". Az EP most saját kezdeményezésû jelentésben mond véleményt.
Ugyan a kiskereskedõk 48 százaléka felkészült a határokon átnyúló ügyletekre, ennél jóval kevesebben kereskednek így. Ennek egyik oka a jogszabályi rendelkezések különbözõsége az egyes országokban. Ugyanakkor az európai polgárok fele is kevésbé bízik a határokon átnyúló vásárlásokban. Kétharmaduk úgy véli, ezeknél nehezebb rendezni az esetleges problémákat: a panaszokat, az áru visszaküldését, az árleszállítást vagy a jótállást.
A képviselõk üdvözlik a bizottság terveit, és a nyolc fogyasztóvédelmi irányelv frissítését és összehangolását várják.
A jelentés szerint ?a harmonizáció nem vezethet az egyes nemzeti jogszabályok által a fogyasztóknak biztosított fogyasztóvédelmi szint csökkenéséhez, hanem éppen valamennyi tagállamban hasonló szintû fogyasztóvédelmet kellene eredményeznie".
A képviselõk pontosan definiálnák a ?fogyasztó" és a ?szakmai szereplõ" fogalmát, európai szinten szabályoznák a jóhiszemûségre, a tisztességes magatartásra, az elállás jogára vonatkozó elõírásokat,
A jelentés szerint nagyobb figyelmet kellene fordítani a fogyasztók képzésére, tájékoztatására is.
A parlamenti témafelelõs Béatrice Patrie (szocialista, francia).
Jelentéstevõ: Béatrice Patrie (PES, FR)
Jelentés: (A6-0281/2007) – Zöld könyv a fogyasztóvédelmi vívmányok felülvizsgálatáról
Belsõ Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
2007. szeptember 6., csütörtök
A jelentés szövege:
http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0281&L=HU
Jogalkotási figyelõ:
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2010
Béatrice Patrie
Kérdés az európai munkavállalók mobilitásáról
Az EURES ?Európai Foglalkoztatási Mobilitási Portál" fejlesztésérõl, a munkavállalók mozgását gátló akadályok lebontásáról kérdezi az Európai Bizottságot Jan Andersson (szocialista, svéd).
A képviselõ által benyújtott szöveg szerint ?az új Integrált gazdasági és foglalkoztatási iránymutatások 2005-2008 szerint a mobilitás a felülvizsgált lisszaboni stratégia sikeres megvalósításának fõ eszköze. A 20. iránymutatás kimondja, hogy a mobilitás központi szerepet játszik abban, hogy többen találjanak minél megfelelõbb munkahelyet, és felszólít arra, hogy a szerzõdések keretében Európa-szerte számolják fel a munkavállalók mobilitásának akadályait".
A szöveg emlékeztet: ?az EURES-hálózat bevezetését és mûködését támogatandó, az Európai Parlament 2 millió euróval emelte az Európai Foglalkoztatási Szolgálat 2007-es költségvetési elõirányzatát. A munkavállalók mobilitásának 2006-os európai éve sikeres lebonyolításának köszönhetõen az EURES Európai Foglalkoztatási Mobilitási Portál látogatottsága jelentõsen nõtt". A képviselõ szerint ?az EURES portálnak az európai munkaerõ-piaci kommunikáció fontos színterévé kell válnia – ahol a munkavállalók földrajzi és szakmai mobilitását egy úgynevezett egy megállásos rendszer segíti, amelynek célja a meglévõ korlátok felszámolása".
Andersson a következõket kérdezi:
?Szándékában áll-e a Bizottságnak az EURES portál tartalmának bõvítése, tekintettel a harmadik országokból érkezõ állampolgárok igényeire, hiszen az Európai Unión belül zajló demográfiai változások miatt várható, hogy egyre inkább szükség lesz a folyamatos bevándorlásra ahhoz, hogy az uniós munkaerõ-piaci igényeket ki lehessen elégíteni?
Mivel az európai év összefüggésében az EURES nagyobb nyilvánosságra tett szert, szándékában áll-e a Bizottságnak, hogy elérhetõvé tegye a megüresedett állásokat és a munkaajánlatokról szóló információkat az idénymunkások vagy rövid idõtartamra alkalmazott munkavállalók számára, hiszen a költségvetés növelése a származási tagállamuktól eltérõ tagállamban dolgozó idénymunkásokat érintõ tájékoztatási és felvilágosító intézkedések finanszírozására is szolgált.
Hogyan kívánja a Bizottság a továbbiakban támogatni és elõsegíteni a munkavállalók földrajzi és szakmai mobilitását, az európai munkaerõpiac mûködésének javítása érdekében?
Szándékában áll-e a Bizottságnak, hogy felhasználja az EURES projektek – mint például az EURES a határmenti régiókban – során nyert kutatási eredményeket és bevált gyakorlatokat annak érdekében, hogy elõsegítse minden európai állampolgár szabad mozgását, és hogy a tagállamokat a munkaerõ szabad áramlására vonatkozó átmeneti intézkedések megszüntetésére ösztönözze?"
A kérdésrõl hétfõ este vitáznak.
Szóbeli kérdés Jan Andersson (PES, SE) – Az EURES 2004-2005-ös mûködésérõl szóló jelentés: egységes munkaerõpiac felé
Dokumentum: (O-0038/2007 – B6-0136/2007)
Bizottság
EURES tevékenységi jelentés, 2004-2005: Útban az egységes európai munkaerõpiac felé
Foglalkoztatási és Szociális Bizottság
A szóbeli kérdés szövege:
http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=OQ&reference=O-2007-0038&language=HU
Jan Andersson
Kérdés az európai magánvállalatok jogállásáról
Giuseppe Gargani (néppárti, olasz) azt kérdezi az Európai Bizottságtól, ?hol tart jelenleg az európai magánvállalatok jogállásával és a társasági jogról szóló tizennegyedik irányelvvel kapcsolatos jogalkotási munka.
A benyújtott szövegben megfogalmazott kérdések így hangoznak:
?Hol tart jelenleg az európai magánvállalatok jogállásával és a társasági jogról szóló tizennegyedik irányelvvel kapcsolatos jogalkotási munka?
Milyen lényegi problémák indokolják e két kérdésben azt, hogy a Bizottság késlekedik az eljárásokban?
A lényegi problémákon kívül milyen egyéb problémák miatt habozik a Bizottság?
A Bizottság továbbra is eleget tesz-e a vállalatok belsõ piacának kiteljesítésével kapcsolatos feladatainak, illetve komolyan veszi-e ezt a felelõsségét?"
A kérdés a keddi ülés napirendjén szerepel.
Szóbeli kérdés : Giuseppe Gargani (EPP-ED, IT) – Az európai magántársaság statútuma, társasági jog
Doukumentum: (O-0042/2007 – B6-0137/2007)
Bizottság
Az "európai magánvállalatok jogállásával" és "a társasági jogról szóló tizennegyedik irányelvvel" kapcsolatos jogalkotási munka állása
Jogi Bizottság
A szóbeli kérdés szövege:
http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=OQ&reference=O-2007-0042&language=HU
Giuseppe Gargani
Felszámolná az EP az egységes piacon meglévõ akadályokat
Az európai egységes piacot elemzi az EP elé kerülõ jelentéstervezet. A képviselõk innovatívabbá, hatékonyabbá és mindenki számára elõnyössé tennék az unió belsõ piacát.
?Az egységes piac felülvizsgálata: az akadályok és elégtelenségek kiküszöbölése jobb végrehajtás és alkalmazás révén" – ezzel a címmel készített saját kezdeményezésû jelentést Jacques Toubon (néppárti, francia).
A szöveg szerint az uniós egységes piac ?olyan példa nélküli vívmány, amely a fogyasztók részére szélesebb választékot és alacsonyabb árakat nyújt, az üzleti szféra részére versenyképes és dinamikus környezetet teremt, és lehetõvé teszi az európai kultúrák közötti eszme- és tapasztalatcserét".
A képviselõk úgy vélik, ?a belsõ piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv jelentõs elõrehaladást tett lehetõvé a szolgáltatások piacának megvalósítása felé", az euró bevezetése pedig ?meghozta az átláthatóságot, a hatékonyságot és az egységes piachoz való könnyû hozzáférést".
A parlamenti szakbizottság ?hangsúlyozza annak fontosságát, hogy minden polgár egységesen részesüljön az egységes piac elõnyeibõl". A képviselõk szerint ?csak egy következetes fogyasztóvédelemmel párosuló társadalmi kohézió vezethet arra, hogy a polgárokban jobban tudatosuljanak az egységes piac vívmányai által nyújtott elõnyök". A szakbizottság ösztönözné a munkavállalók szabad mozgását az egységes piacon belül, és az Európai Bizottságtól a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó átfogó stratégia megalkotását várja.
A szöveg kitér az adminisztratív terhek csökkentésére, a környezetvédelem fontosságára is. A jelentéstervezetben az áll, hogy ?a fenntartható és versenyképes energiahasználatot ösztönzõ egységes piaci politika létfontosságú e célok eléréséhez". A szövegben a szakbizottság üdvözli az uniós állam- és kormányfõk ezirányú lépéseit, ?sajnálja azonban, hogy nem hangsúlyozták kellõképpen az atomenergia lehetséges szerepét".
A képviselõk szerint ?az EU csak akkor fog jól fejlõdni egy globális gazdaságban, ha eléri vagy akár felülmúlja kereskedelmi partnerei innovációs kapacitását", ezért – teszik hozzá – ?az EU-nak külön intézkedésekre van szüksége az egységes piac innovatívabbá tétele érdekében".
Jelentéstevõ: Jacques Toubon (EPP-ED, FR)
Jelentés: (A6- /2007) – Az egységes piac felülvizsgálata: az akadályok és elégtelenségek kiküszöbölése jobb végrehajtás és alkalmazás révén
Belsõ Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2007. szeptember 4., kedd
A jelentés szövege:
http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0295&L=HU
Jogalkotási figyelõ:
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2024
Jacques Toubon
Veszélyes áruk szárazföldi szállítása
Együttdöntési eljárásban, elsõ olvasatban szavazaz EP a veszélyes áruk szárazföldi szállításáról szóló irányelvrõl.
Bogus³aw Liberadzki (szocialista, lengyel) jelentéstevõ indokolása szerint a beterjesztett irányelvjavaslattal ?teljesülnek az európai szabályozás egyszerûsítésével és egységesítésével kapcsolatosan megfogalmazódott elvárások".
A szövegben az áll, hogy ?az árucsere és a szolgáltatások felgyorsítása érdekében szükség van a veszélyes áruk gyorsabb és biztonságos szállítására. A veszélyes áruk vasúti, közúti és belvízi szállításának egy irányelv keretében történõ szabályozása megkönnyíti a multimodális megközelítést".
Az indokolás szerint ?ezeket a kihívásokat átfogóan felismerte az ENSZ is, és az egyes szállítási módokra vonatkozóan egyedi ajánlásokat fogadott el (a közúti szállítással kapcsolatos ADR, a vasúti szállítással kapcsolatos RID, illetve a belvízi szállítással kapcsolatos ADN)".
Jelenleg négy irányelv szabályozza a veszélyes áruk EU-n belüli szállítását (94/55/EK (ADR); 96/49/EK (RID); valamint a biztonsági tanácsadókról szóló 96/35/EK és 2000/18/EK irányelvek). További négy bizottsági határozat pedig a keretirányelvektõl való nemzeti eltéréseket biztosít (2005/263/EK, 2005/903/EK, 2005/180/EK és 2005/777/EK). Az európai uniós szabályozás csak a veszélyes áruk közúti és vasúti szállítására irányul, a belvízi szállításról még nem született európai szabályozás.
A most az EP elé kerülõ irányelv célja, ?hogy az ADR, a RID és az ADN nemzetközi célkitûzéseit bevezesse a tagállamok nemzeti szállítási szabályozásaiba. A ENSZ ajánlásaira épülõ megoldások egy részét a javaslat naprakésszé teszi. Ezen túlmenõen mindhárom szállítási módot (vasúti, közúti, belvízi szállítás) egyetlen jogi aktus szabályozza majd." A jelentéstevõ szerint ?ez jobban szolgálja majd a szállítást, a veszélyes anyagok szállításában részt vevõket, valamint a környezet és a társadalom védelme révén az össze európai polgárt is".
Az EP közlekedési szakbizottsága alapvetõen támogatta a javaslatot, amelyhez ugyanakkor bizonyos, pontosító módosításokat fogadott el.
Jelentéstevõ: Bogus³aw Liberadzki (PES, PL)
Jelentés: (A6-0253/2007) – A veszélyes áruk szárazföldi szállítása
Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság
Eljárás: együttdöntés, elsõ olvasat
Vita: 2007. szeptember 4., kedd
A jelentés szövege:
http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0253&L=HU
Jogalkotási figyelõ:
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2006/0278
Bogus³aw Liberadzki
Kérdés az egységes európai égboltról
?Az egységes európai égbolt megteremtése funkcionális légtérblokkokon keresztül" címmel nyújtott be szóbeli kérdést Paolo Costa (liberális, olasz).
A szöveg így hangzik:
?A Bizottság közleményében egyértelmûvé teszi, hogy az egységes európai égbolt funkcionális légtérblokkokon keresztül történõ megteremtésének elmaradása egymilliárd euróba kerül. Elégedett-e a Bizottság az egységes európai égbolt megteremtésének elõrehaladásával a légtér szervezésérõl szóló (EK) sz. 551/2004 rendelet 2004. áprilisi hatálybalépése óta?
A Bizottság szerint miért nem helyeztek mûködésbe új funkcionális légtérblokkokat az (EK) sz. 551/2004 rendelet hatálybalépése óta?
A légtér szervezésérõl szóló (EK) sz. 551/2004 rendelet 10. cikke a légtér szervezésének az alacsony légtérre való kiterjesztésérõl rendelkezik, és megköveteli a Bizottságtól, hogy határozza meg ?az elért elõrehaladás fényében" szükséges egyéb lépéseket. Ennek figyelembevételével hogyan kell megváltoztatni a jelenleg hatályos jogszabályt az egységes európai égbolt megteremtésének felgyorsítására? Egyetért-e a Bizottság azzal, hogy nincs értelme 2008 végéig várni, és hogy most jött el egy ilyen irányú javaslat elõterjesztésének ideje?
Egyetért-e a Bizottság azzal, hogy az ?alulról felfelé" történõ megközelítés, mely szerint a funkcionális légtérblokkok megteremtését a tagállamokra hagyják, kudarcot vallott, és hogy új, kezdeményezõbb, uniós szintû megközelítésre van szükség?"
Paolo Costa (ALDE, IT)
Dolumentum: (O-0035/2007 – B6-0135/2007)
Bizottság
Az egységes európai égbolt megteremtése funkcionális légtérblokkokon keresztül
Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság
A szóbeli kérdés szövege:
http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=OQ&reference=O-2007-0035&language=HU
Paolo Costa
Drogmegelõzési programról szavaz az EP
A ?Drogprevenció és felvilágosítás" elnevezésû 2007-2013-as programról szavaz második olvasatban az EP.
Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága hétfõi, strasbourgi ülésén fogadhatja el második olvasatban Inger Segelström (szocialista, svéd) jelentését, aztán csütörtökön a plenáris ülés is megszavazhatja a szöveget.
A határozat az emberi egészség magas szintû védelméhez és a kábítószerekkel kapcsolatos egészségkárosodás csökkentéséhez való hozzájárulás céljából, az ?Alapvetõ jogok és jogérvényesülés" általános program keretében létrehozná a ?Drogprevenció és felvilágosítás" programot.
Az elsõ olvasatban megszavazott szöveg szerint a 2007-2013-as program általános célkitûzései:
- a kábítószer-használat és -függõség, valamint a kábítószerekkel kapcsolatos ártalmak megelõzése és csökkentése
- a kábítószer-használattal kapcsolatos felvilágosítás javításához való hozzájárulás
- az Európai Unió kábítószerekkel kapcsolatos stratégiája végrehajtásának támogatása.
A program konkrét célkitûzései a következõk:
- több tudományágat átfogó hálózatok kiépítése
- a tudásbázis bõvítésének, az információcserének, valamint a helyes gyakorlat meghatározásának és terjesztésének biztosítása, többek között képzés, tanulmányutak és személyzeti csere segítségével
- a figyelem felkeltése a kábítószer-használat okozta egészségügyi és szociális problémákra, valamint nyílt párbeszéd kezdeményezése a kábítószerrel kapcsolatos jelenségek jobb megértése érdekében
- a kábítószer-használat – többek között a kábítószerekkel kapcsolatos ártalmak csökkentése és a legújabb tudományos ismereteket figyelembe vevõ kezelési módszerek révén történõ – megelõzésére irányuló intézkedések támogatása
- A civil társadalom bevonása az Európai Unió kábítószerekkel kapcsolatos stratégiájának és cselekvési terveinek kidolgozásába és megvalósításába.
- A 2005 és 2008 közötti, valamint a 2009 és 2012 közötti idõszakra szóló, kábítószerekkel kapcsolatos cselekvési tervek konkrét intézkedései megvalósulásának felügyelete, végrehajtása és értékelése.
Jelentéstevõ: Inger Segelström (PES, SV)
Jelentés: ?Drogprevenció és felvilágosítás" program
Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Eljárás: együttdöntés, második olvasat
Inger Segelström
Perger István/EU Parlament Sajtószolgálat
