Az étkezési utalványok gazdasági, társadalmi szerepe című kutatás fő megállapításai

 

A GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Szonda Ipsos Média, Vélemény és Piackutató Intézet hat éve végez évi rendszerességgel vizsgálatot az étkezési utalványok gazdasági, társadalmi hatásairól az Étkezési Utalvány Forgalmazók Egyesületének megbízásából.

 

A GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Szonda Ipsos Média, Vélemény és Piackutató Intézet hat éve végez évi rendszerességgel vizsgálatot az étkezési utalványok gazdasági, társadalmi hatásairól az Étkezési Utalvány Forgalmazók Egyesületének megbízásából.

A felmérés elvégzésére és kiértékelésére meglehetősen kedvezőtlen makrogazdasági környezetben került sor. A gazdasági növekedés 2008 első félévében valamelyest gyorsult az előző évhez képest, de még mindig alacsony színvonalú. A reálkeresetek eddig a nemzetgazdaság egészében mindössze fél százalékponttal emelkedtek, noha a versenyszférában 1,6%-os volt a bővülés. Az élelmiszerek árai 12,6%-kal, az általános inflációt meghaladó mértékben növekedtek 2008 január – júliusa között. 2009-re további szerény mértékű GDP növekedés-gyorsulásra, a versenyszféra reálkeresetének lassú növekedésére lehet számítani.

A vázolt körülmények miatt az étkezési utalványok – különösen a meleg étkezési jegyek- szerepe felértékelődik. A konstrukció hozzájárul a napi meleg ebéd fogyasztásához a munkavállalók mind szélesebb táborában. A munkaadó viszonylag olcsó módon tudja támogatni dolgozói egészséges életmódját. Az étkezési utalványok forgalma ma már egy 300 milliárdos piacot jelent, amely fele-fele arányban oszlik meg a hideg és a meleg utalványok között. Ez egy fajta belföldi keresletélénkítésnek is felfogható, melynek révén különösen a kis- és középvállalkozói körbe tartozó, alacsonyabb kategóriájú vendéglátóhelyek fejlődhetnek, több ezer munkahelyet tarthatnak fenn.

Az elmúlt években a hideg utalvány használata csökkenést mutat, a versenyszférában 2003-ban 2,1 millió fő, 2008-ban pedig 1,5 millió fő kapott ilyen juttatást. A meleg utalvány juttatásban viszont jelentős növekedés valósult meg: 2003-ban 300 ezer, 2008-ban pedig már közel 1 millió fő volt az érintett létszám. Az étkezési utalványok kedvezményezettjeinek száma – némi hullámzás mellett – összességében alig változott.

Az étkezési utalványban részesülők becsült száma

 2003-2008, ezer fő

Év	hideg	Meleg
2003	2100	300
2004	2000	330
2005	1800	340
2006	1600	430
2007	1830	570
2008	1500	980

Forrás Szonda-Ipsos felmérés GKI számítás 2008

A versenyszféra munkáltatói 2008. év elején dolgozóik 49%-át részesítették hideg és 32%-át meleg étkezési utalványban. A meleg étkezési utalvány jelenleg a bruttó átlagkeresetek 6,4%-át éri el, ezzel a középmezőnyben helyezkedik el az EU-ra vonatkozó nemzetközi összehasonlításban.

A munkavállalók 65%-a fogyaszt munkanapokon meleg ebédet, s 32% teszi ezt munkahelyén vagy annak környékén található étteremben. A munkahelyen dolgozó alkalmazottak 19%-ának van módja munkahelyén meleg étel fogyasztására, 68%-ának annak környékén a munkaadók szerint.

1.	2.	3.
4.	5.	6.
7.	8.	9.
10.	11.	12.
13.	14.	15.
16.	17.	18.
19.	20.	21.

A munkavállalók bevallása szerint ennél kedvezőbb a meleg ebéd fogyasztásához szükséges az infrastrukturális ellátás (50, ill. 71%). A meleg ételt kiszállító cégek szolgáltatásai is egyre szélesebb körben elérhetőek.

22.Az étkezési utalvány fajtájának megválasztása, az érintett kör kijelölése alapvetően – 68%-ban – a munkáltató kezében van. Új, kedvező fejlemény, hogy lényegében minden olyan cégnél, ahol a vezetés döntött az utalvány fajtájáról, amellett döntöttek, hogy mindkét fajta utalványt juttatják, tehát a dolgozók választhatnak. A tulajdonosok és a menedzsment többségében a gyakorlatban a hideg étkezési utalványok biztosítását preferálja, s ebben találkozik döntésük a munkavállalók többségének kívánságával. Fontos tapasztalat, hogy az étkezési utalványokkal kapcsolatos szokásokon egyértelműen a gyakorlat képes változtatni, de más (anyagi jellegű) motivációk is lehetnek. Külön vizsgálva a hideg és a meleg utalványokat kapó foglalkoztatottakat, az látható, hogy mindkét tábor a neki juttatott fajtát tartja kívánatosabbnak és fontosabbnak. A meleg utalványban részesülők mindössze 10%-a térne vissza szívesen a hideg jegy alkalmazására. A hideg utalványban részesülők 47%-a viszont szívesen váltana melegre.

 

1.	2.	3.
4.	5.	6.

Az étkezési utalványt elfogadó vendéglátóhelyek 80%-a 2003-2008 között döntött az étkezési utalvány elfogadásáról. Az érintett vendéglátók közel 72%-a szerint megéri jeggyel foglalkozni. Az étkezési utalványokat elfogadó vendéglátóhelyek 31%-a hajlandó gépi beruházásokra, fejlesztésre, de az építési jellegű beruházásoktól, az étterem bővítésétől meglehetősen elzárkóznak. Leginkább új főállású munkaerő felvételére hajlandóak az érdekeltek (51%-uk).

Munkaadói vélemények az adómentes határ emeléséről:

A kutatás során a válaszoló munkáltatók számára felkínált hipotetikus étkezési jegy érték-emelkedési esetek (7.000Ft hideg utalvány és 14-15 ezer forintos meleg utalvány), továbbá a GKI által vizsgált más variáció (6.500-13.000) számszerű eredményei azt mutatták, hogy az ÁFA bevételek többlete és a bér közterhek elmaradása lényegében kiegyenlíti egymást. A nyereségadó ágon képződő kiesés annál kisebb, minél alacsonyabb az étkezési utalványok értékének tömege.

Gondolati kísérlet az étkezési utalványok értékének emeléséről a munkaadók körében

Az étkezési utalványok adómentes összeghatárainak emelése: koncepció-teszt, 2008

     Forrás Szonda-Ipsos felmérés GKI számítás 2008

A meleg utalványokra való áttérést a két utalvány adómentes értékhatára közötti távolság további széthúzásával lehet leginkább elősegíteni, a hideg utalványok értékhatárának emelése távlatilag is legfeljebb az inflációt követve lehet célszerű. A GKI Zrt a becslések eredményeit értékelve azt javasolja, hogy 2008-ban a hideg étkezési utalványok értéke maradjon változatlan, tehát 6.000 forint, (bár 7.000 ezer forintra történő emelése sem kizárható a a változatok közül) illetve a meleg esetében 13-14 ezer forintra történő emelésére kerüljön sor. A vizsgált változatok esetében maximum 3-4 milliárd forint lenne a 2008-hez képest újonnan keletkező költségvetési teher.

A költségvetésre gyakorolt hatások:

Az összes költségvetési hatás alakulása 2009-ben (millió forint)

változatok	Összes kiesés	Romlás 2008-hoz képest
A felmérés alapján
Meleg 14.000, Hideg 7000, felmérés szerinti részvételi arány	17.875	4.114
GKI becslések alapján
Meleg 13.000, Hideg 6.500 felmérés szerinti részvételi arány	17.146	3.385
Meleg 14.000, Hideg 7.000 változatlan részvételi arány	16.595	2.834

   Forrás Szonda-Ipsos felmérés GKI számítás 2008

A 2003-2008 közötti évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a céloknak megfelelően jelentős átrendeződés zajlott le az étkezési utalványok belső struktúrájában a meleg étkezési utalványok javára. A kormányzat az adómentesség biztosításával bizonyos „áldozatot" vállalt a 2,5 millió munkavállaló érdekében, azonban ezzel párhuzamosan hozzájárult egy rugalmasan alkalmazkodó piac fennmaradásához, több ezer munkahely fenntartásához is. Több év tapasztalata alapján bizton állítható, hogy a kutatási eredmények hűen tükrözik a valóságot, és megbízható prognózissal szolgálnak a döntéshozók számára a legjelentősebb béren kívüli juttatás nemzetgazdasági terheinek becslésében.