Az étkezési utalványok gazdasági, társadalmi szerepe című kutatás fő megállapításai

A GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Szonda Ipsos Média, Vélemény és Piackutató Intézet hat éve végez évi rendszerességgel vizsgálatot az étkezési utalványok gazdasági, társadalmi hatásairól az Étkezési Utalvány Forgalmazók Egyesületének megbízásából.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Szonda Ipsos Média, Vélemény és Piackutató Intézet hat éve végez évi rendszerességgel vizsgálatot az étkezési utalványok gazdasági, társadalmi hatásairól az Étkezési Utalvány Forgalmazók Egyesületének megbízásából.

A felmérés elvégzésére és kiértékelésére meglehetősen kedvezőtlen makrogazdasági környezetben került sor. A gazdasági növekedés 2008 első félévében valamelyest gyorsult az előző évhez képest, de még mindig alacsony színvonalú. A reálkeresetek eddig a nemzetgazdaság egészében mindössze fél százalékponttal emelkedtek, noha a versenyszférában 1,6%-os volt a bővülés. Az élelmiszerek árai 12,6%-kal, az általános inflációt meghaladó mértékben növekedtek 2008 január – júliusa között. 2009-re további szerény mértékű GDP növekedés-gyorsulásra, a versenyszféra reálkeresetének lassú növekedésére lehet számítani.

A vázolt körülmények miatt az étkezési utalványok – különösen a meleg étkezési jegyek- szerepe felértékelődik. A konstrukció hozzájárul a napi meleg ebéd fogyasztásához a munkavállalók mind szélesebb táborában. A munkaadó viszonylag olcsó módon tudja támogatni dolgozói egészséges életmódját. Az étkezési utalványok forgalma ma már egy 300 milliárdos piacot jelent, amely fele-fele arányban oszlik meg a hideg és a meleg utalványok között. Ez egy fajta belföldi keresletélénkítésnek is felfogható, melynek révén különösen a kis- és középvállalkozói körbe tartozó, alacsonyabb kategóriájú vendéglátóhelyek fejlődhetnek, több ezer munkahelyet tarthatnak fenn.

Az elmúlt években a hideg utalvány használata csökkenést mutat, a versenyszférában 2003-ban 2,1 millió fő, 2008-ban pedig 1,5 millió fő kapott ilyen juttatást. A meleg utalvány juttatásban viszont jelentős növekedés valósult meg: 2003-ban 300 ezer, 2008-ban pedig már közel 1 millió fő volt az érintett létszám. Az étkezési utalványok kedvezményezettjeinek száma – némi hullámzás mellett – összességében alig változott.

Az étkezési utalványban részesülők becsült száma

 2003-2008, ezer fő

Forrás Szonda-Ipsos felmérés GKI számítás 2008

A versenyszféra munkáltatói 2008. év elején dolgozóik 49%-át részesítették hideg és 32%-át meleg étkezési utalványban. A meleg étkezési utalvány jelenleg a bruttó átlagkeresetek 6,4%-át éri el, ezzel a középmezőnyben helyezkedik el az EU-ra vonatkozó nemzetközi összehasonlításban.

A munkavállalók 65%-a fogyaszt munkanapokon meleg ebédet, s 32% teszi ezt munkahelyén vagy annak környékén található étteremben. A munkahelyen dolgozó alkalmazottak 19%-ának van módja munkahelyén meleg étel fogyasztására, 68%-ának annak környékén a munkaadók szerint.

1.	2.	3.
4.	5.	6.
7.	8.	9.
10.	11.	12.
13.	14.	15.
16.	17.	18.
19.	20.	21.

A munkavállalók bevallása szerint ennél kedvezőbb a meleg ebéd fogyasztásához szükséges az infrastrukturális ellátás (50, ill. 71%). A meleg ételt kiszállító cégek szolgáltatásai is egyre szélesebb körben elérhetőek.

22.Az étkezési utalvány fajtájának megválasztása, az érintett kör kijelölése alapvetően – 68%-ban – a munkáltató kezében van. Új, kedvező fejlemény, hogy lényegében minden olyan cégnél, ahol a vezetés döntött az utalvány fajtájáról, amellett döntöttek, hogy mindkét fajta utalványt juttatják, tehát a dolgozók választhatnak. A tulajdonosok és a menedzsment többségében a gyakorlatban a hideg étkezési utalványok biztosítását preferálja, s ebben találkozik döntésük a munkavállalók többségének kívánságával. Fontos tapasztalat, hogy az étkezési utalványokkal kapcsolatos szokásokon egyértelműen a gyakorlat képes változtatni, de más (anyagi jellegű) motivációk is lehetnek. Külön vizsgálva a hideg és a meleg utalványokat kapó foglalkoztatottakat, az látható, hogy mindkét tábor a neki juttatott fajtát tartja kívánatosabbnak és fontosabbnak. A meleg utalványban részesülők mindössze 10%-a térne vissza szívesen a hideg jegy alkalmazására. A hideg utalványban részesülők 47%-a viszont szívesen váltana melegre.

1.	2.	3.
4.	5.	6.

Az étkezési utalványt elfogadó vendéglátóhelyek 80%-a 2003-2008 között döntött az étkezési utalvány elfogadásáról. Az érintett vendéglátók közel 72%-a szerint megéri jeggyel foglalkozni. Az étkezési utalványokat elfogadó vendéglátóhelyek 31%-a hajlandó gépi beruházásokra, fejlesztésre, de az építési jellegű beruházásoktól, az étterem bővítésétől meglehetősen elzárkóznak. Leginkább új főállású munkaerő felvételére hajlandóak az érdekeltek (51%-uk).

Munkaadói vélemények az adómentes határ emeléséről:

A kutatás során a válaszoló munkáltatók számára felkínált hipotetikus étkezési jegy érték-emelkedési esetek (7.000Ft hideg utalvány és 14-15 ezer forintos meleg utalvány), továbbá a GKI által vizsgált más variáció (6.500-13.000) számszerű eredményei azt mutatták, hogy az ÁFA bevételek többlete és a bér közterhek elmaradása lényegében kiegyenlíti egymást. A nyereségadó ágon képződő kiesés annál kisebb, minél alacsonyabb az étkezési utalványok értékének tömege.

Gondolati kísérlet az étkezési utalványok értékének emeléséről a munkaadók körében

Az étkezési utalványok adómentes összeghatárainak emelése: koncepció-teszt, 2008

     Forrás Szonda-Ipsos felmérés GKI számítás 2008

A meleg utalványokra való áttérést a két utalvány adómentes értékhatára közötti távolság további széthúzásával lehet leginkább elősegíteni, a hideg utalványok értékhatárának emelése távlatilag is legfeljebb az inflációt követve lehet célszerű. A GKI Zrt a becslések eredményeit értékelve azt javasolja, hogy 2008-ban a hideg étkezési utalványok értéke maradjon változatlan, tehát 6.000 forint, (bár 7.000 ezer forintra történő emelése sem kizárható a a változatok közül) illetve a meleg esetében 13-14 ezer forintra történő emelésére kerüljön sor. A vizsgált változatok esetében maximum 3-4 milliárd forint lenne a 2008-hez képest újonnan keletkező költségvetési teher.

A költségvetésre gyakorolt hatások:

Az összes költségvetési hatás alakulása 2009-ben (millió forint)

   Forrás Szonda-Ipsos felmérés GKI számítás 2008

A 2003-2008 közötti évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a céloknak megfelelően jelentős átrendeződés zajlott le az étkezési utalványok belső struktúrájában a meleg étkezési utalványok javára. A kormányzat az adómentesség biztosításával bizonyos „áldozatot" vállalt a 2,5 millió munkavállaló érdekében, azonban ezzel párhuzamosan hozzájárult egy rugalmasan alkalmazkodó piac fennmaradásához, több ezer munkahely fenntartásához is. Több év tapasztalata alapján bizton állítható, hogy a kutatási eredmények hűen tükrözik a valóságot, és megbízható prognózissal szolgálnak a döntéshozók számára a legjelentősebb béren kívüli juttatás nemzetgazdasági terheinek becslésében.