Nem vagyok babonás III.

Nem vagyok babonás, nem hiszek a Földön kívüli élőlényekben. Még akkor sem, ha ez a hit már az ókori Egyiptomban is jelen volt. Az első európai tudós, aki felvetette más lakott világok ötletét, Thalész volt a Krisztus előtti VII. században Úgy vélte, hogy egy végtelen Univerzumban lakott világok is léteznek. Amikor a kereszténység elterjedt a nyugati világban, a Földön kívüli élet létezéséről szóló elméletet eretnekséggé nyilvánították. Ezt természetesnek gondolom, mivel ellentmondott a Bibliának. A Földön kívüli élet elképzelésének legismertebb középkori pártolója Giordano Bruno volt. Történetét ismerjük, ezért és más nézeteiért 1600-ban máglyán megégettek.

Nem vagyok babonás, nem hiszek a Földön kívüli élőlényekben. Legalábbis abban nem hiszek, hogy ha vannak is ilyenek a világűr valamelyik bolygóján, kapcsolatba kerülhetünk velük. Gondolom, abban egyetérthetünk azokkal az embertársainkkal, akik hisznek az űrlényekben, hogy a Jupiteren, Vénuszon, Marson, Uránuszon, Neptunuszon, Szaturnuszon és a Merkúron nincsenek űrlények, legfeljebb azon kívül. A kisbolygók szóba sem jöhetnek.

Nem vagyok babonás, nem hiszek a Földön kívüli élőlényekben. Viszont hiszek a matematikában, amely nem hazudik. A Naprendszerhez legközelebb lévő csillag a Proxima Centauri, népszerű nevén Vörös Törpe, a Földtől 4,24 fényév távolságra helyezkedik el. Leírom számmal is: 40 billió, azaz 40.000.000 millió kilométerre van tőlünk.

És az is tény, hogy az ember által épített leggyorsabb eszköz a Helios-2 űrszonda, sebességi rekordja 253.000 km/óra. Tegyük fel, hogy a technika olyan gyorsan fejlődik, hogy valamikor ennek a sebességnek a százszorosával száguldó rakétát megépítik, sebessége 25,3 millió km/óra lesz. Egy évben 8760 óra van (365 x 24). Rakéta indul 25,3 millió km/óra sebességgel, mikor éri el a Proxima Centaurit? 1 millió 580 ezer év múlva.

Tessék nyugodtan utánaszámolni!