Köszönöm azoknak, akik akadályoztak

Az idehaza mellőzött, külföldön világhírűvé vált magyar tudósok – sajnos eddig sem rövid – névsora 2020-ban újabb taggal bővült. Az Amerikai Egyesült Államokban 1985 óta élő kutatóbiológus szinte egyik percről a másikra került a figyelem középpontjába, vált híressé. A Kínában 2019-ben tapasztalt első megbetegedések után kitört járványt a WHO már 2020. március 11-én világjárvánnyá nyilvánította. Megfékezése eleinte reménytelennek tűnt, mígnem a nagy lendülettel folyó kutatások során felbukkant egy magyar név: dr. Karikó Katalin. Az ő szabadalma alapján készült el 2020-ban, a világon elsőként, a klinikailag is bizonyítottan hatásos oltóanyag a SARS-CoV-2 koronavírus-fertőzés ellen!

 Munkásságáért a Semmelweis Egyetem nagy presztízsű nemzetközi díját, a Semmelweis Budapest Awardot az egyetem rektora ünnepélyes körülmények között nyújtotta át neki 2022. december 15-én. A kitüntetést olyan természettudományos területen dolgozó, világszerte elismert eredményeket elérő tudósoknak ítéli oda az egyetem szenátusa, akiknek munkássága új utat mutat és az emberiség fejlődését szolgálja. Dr. Merkely Béla rektor a kitüntetés átadásakor kiemelte: Magyar emberként példát mutatott nemcsak honfitársainknak, de mindenkinek! Felfedezésével emberek millióinak életét menthette meg, és neki köszönhető az is, hogy ma már egy biztonságosabb világban élhetünk, hiszen van fegyverünk a pandémiát okozó COVID-19 vírussal szemben. Képzettségét Magyarországon, a Szegedi Tudományegyetemen szerezte és itt kezdett el foglalkozni azzal a témával, amely nemcsak világhírűvé, de napjaink legismertebb magyar kutatójává tette. Karikó Katalin már akkor az mRNS-technológiában látta a gyógyítás egyik új, hatékony módszerét, amikor erre még szinte senki sem gondolt. Kitartott az igazsága mellett, amikor senki nem hitt neki. Akkor is elszántan dolgozott tovább, amikor nehézségekbe és falakba ütközött. Csak úgy, ahogy Semmelweis Ignác tette. Méltó örököse minden idők egyik legismertebb orvosának, akinek felfedezésére, a fertőtlenítő kézmosásra ugyancsak a koronavírus-járvány irányította rá ismét a figyelmet. Munkája végül az újkori történelem legnagyobb járványának leküzdésével nyert teljes igazolást. Az ő felfedezése nélkül nem sikerült volna ilyen nagy hatékonysággal legyőzni a COVID-járványt, bizonyosan sokkal tovább tartott volna, és jóval több áldozatot követelt volna a pandémia. Az új tudás annál értékesebb, minél gyorsabban hasznosul. Professzor asszony kutatásának eredménye pedig páratlanul rövid idő alatt, páratlanul sokaknak adta a legtöbbet: a védekezés képességét, az egészség, az élet védelmét. Védekezésre tanítani az emberi szervezetet – ez az orvoslás egyik legősibb tudása. Magukat az immunsejteket úgy alakítani, hogy megvédjék, és ha lehet, meggyógyítsák a testet – ez a legmodernebb tudományos irányzatok egyik legnagyszerűbb vívmánya. Karikó Katalin munkássága számomra ezek szintézise. Az ő és kollegái által kidolgozott technológiával pedig nemcsak a vírusok ellen, hanem egy sor más betegség (onkológiai vagy szívbetegség) esetében is hatékonyan küzdhetünk. Ez pedig beláthatatlan távlatokat nyithat a jövőben a gyógyításban – zárta beszédét Dr. Merkely Béla rektor. Karikó Katalin évtizedeken keresztüli kitartása, a tudományos munka iránti alázata és elkötelezettsége példaértékű valamennyiünk, különösen a fiatalok számára – hangsúlyozta a díj átadásakor a Semmelweis Egyetem Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézetének igazgatója, az Egyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese, dr. Ferdinandy Péter. A biológus diploma megszerzését követően az MTA Szegedi Biológiai Központjában kezdett el dolgozni, már ekkor az RNS terápiás alkalmazásának lehetősége foglalkoztatta. Az Egyesült Államokba kerülve továbbra is erre fókuszált, míg 2005-ben Drew Weissmannal együtt jelentős áttörést sikerült elérnie a Pennsylvaniai Egyetemen. Kísérleteivel megteremtette a mRNS terápiás alkalmazásának alapját. Az ő eredményei tették lehetővé az új típusú koronavírus elleni mRNS alapú vakcinák széles körű felhasználását.

A rangos díjat „Egy biológus gondolatai a kutatásról” címmel megtartott – humoros elemeket sem nélkülöző előadásával köszönte meg dr. Karikó Katalin. Először arról szólt, miként jutott az mRNS 1961-től, fölfedezésétől – odáig, hogy hatvan évvel később bevezetett gyógyszer lett. Elmondta: 1961-ben megtudtuk, hogy az információ a DNS-től a (hírvivő) messenger RNS (mRNS) segítségével jut el a fehérjeszintézis helyére. Nehéz volt kutatni, nagyon gyorsan lebomlik. Utána az egyik legfontosabb állomás volt, hogy 1978-ban, izolált mRNS-sel bemutatták, ha bevisszük egy emlős sejtjébe, ott fehérje keletkezik. Azt viszont csak 1984-ben sikerült elérni, hogy kémcsőben tudjunk úgy mRNS-t csinálni, amelyik olyan fehérjét kódol, amilyet szeretnénk. Majd sokáig nem voltak eredmények, sokan abba is hagyták a téma kutatását. Kevés volt a keletkezett fehérje, a mRNS csak rövid ideig létezett, ráadásul gyulladásképző volt. Különféle módosítások révén jutottak el odáig, hogy 1990-ben már hosszabb ideig működött és több fehérje jött létre. Munkatársaimmal – 2017-ben – először Zika-vírus ellen, további kutatások során HIV-re, influenzára készítettünk állatkísérletekben hatásos ellenanyagot és ez adta a bátorságot, hogy amikor kitört a világjárvány a koronavírus ellen próbáljunk vakcinát találni. Virológusok negyven éven át tanulmányozták a koronavírust, húsz évvel ezelőtt már gént lehetett rendelni, ha ez a pandémia akkor tör ki, senki addig nem tudott volna vakcinát fejleszteni, amíg egy csomagban meg nem érkezik Vuhanból a vírus. Most elég volt az információ, lehetett szekvenciát rendelni! Sok-sok ember munkája fekszik a mi eredményünkben, az egy év alatt előállított vakcinában. Előadásának második felében azt mutatta be, hogy Kisújszállás – Szeged – Philadelphia – Németország – mentén mi volt az ő útja. Szüleimmel nagyon egyszerű körülmények között, de szerető családban éltünk Kisújszálláson – emlékezett vissza a kezdetekre. Élővilág tárgyból nyolcadikban harmadik lettem országos versenyen. A Móricz Zsigmond Gimnáziumban kiváló tanáraink voltak, bíztattak, írjunk levelet magyar kutatóknak, Szent-Györgyi Albert, Selye János válaszolt is! Ha nem olvastam volna Selye könyvét, ma nem lennék itt! Magtanultam tőle, hogyan kell a negatív stresszből pozitívat csinálni! Ha nem bocsátottak volna el többször a munkahelyemről, nem tartanék itt. Fontos, hogy mások döntése után a mi döntésünk legyen – hogyan tovább! Mindegy, évekig mi volt, hogy küldtek el, miként akadályoztak. Egy kanadai előadásban már köszönetet mondtam mindazoknak, akik próbálták az életemet megnehezíteni! Az egyetem után Szegeden előbb a Biológiai Központban, RNS laborban kezdtem dolgozni – sokat tanultam, de elfogyott a pénzünk – így mentem Amerikába. Ott AIDS betegeket duplaszálú RNS-sel próbáltunk kezelni – nem sok eredménnyel. A mRNS-sel 1989-ben, Philadelphiában az egyetemen kezdtem el foglalkozni. Kardiológiához kapcsolódó kísérletekben jöttünk rá, hogy a mRNS sejtterápiában hasznos lehet. Innen megint elküldtek, így kerültem az Agysebészeti Klinikára, ahol 17 évig dolgoztam molekuláris biológusként – a sztrók kezelése volt a célom. Ott sem kellettem tovább, ezért mentem el a BioNTech-hez. A többit már mindenki ismeri. Most a fiatalokat próbálom inspirálni, gyerekkönyveket is írtam, elmondom, mi a szépsége annak, hogy kutatók lehetünk, hogy jót cselekedhetünk!