Márkavédelem, cégnév választás: PEPCO név a pácban? – szólt a SCAMHUNTER – Digital Action Team / Digitális Akciócsoport) SENTINEL csapatának vezetője Dániel, amikor legutóbb találkoztunk vele és elmondta, hogy rátalált egy magyar Kft nevére aki azt sugalmazza, hogy PRÉMIUM termékeket forgalmaz a PEPCO márkanév alatt. El is ironizáltnuk ezen, hogy miközben a PEPCO célcsoportja az alacsonyabb árkategóriában keresi a piaci szegmensét és egy standard minőségben validálódik, ahhoz hogyan jöhet a PEPCO PRÉMIUM márkanév? Meg is kerestük a SCAMHUNTER – Digitális AkcióCsoport csapatának LEGAL – ( értsd jogi csapatát ) akik rögtön nekiláttak a téma szétszedésének. Ezek után jött a nagy meglepetés: valójában a PEPCO -nak nincsen PRÉMIUM nevű terméke és erre vonatkozó kereskedelmi csapata. Van viszont egy szegedi vállalkozás, aki szert tett erre a fogyasztói szemmel is kétséget ébresztő cégnévre. Hogyan lehetséges ez? Védi e a márkavédelem a cégnevet? Miként lehet ez és kik tehetnek ilyet? Jogszerű vagy jogszerűtlen?
A szegedi PEPCO PRÉMIUM illúzió: Gmail-es luxus és a nemzetközi védjegyek találkozása
A globális piacgazdaságban a márkanév nem csupán egy cégtábla, hanem a fogyasztói bizalom és a felhalmozott tőke legértékesebb hordozója.Egy-egy nemzetközileg ismert brand bevezetése mögött dollármilliók és évtizedes marketingmunka áll. Éppen ezért kelt mély döbbenetet, amikor a naiv állampolgár szembesül a ténnyel: miközben a lengyelországi központú PEPCO Poland Sp. z o.o. már 2009 decemberében benyújtotta, és 2010 novemberében lajstromoztatta az Európai Unió egész területére kiterjedő, 008734139 lajstromszámú „PEPCO” szóvédjegyét , addig a Szegedi Törvényszék Cégbírósága 2012 februárjában gond nélkül bejegyezte a Pepco Prémium Korlátolt Felelősségű Társaságot.
A helyzet iróniája és a magyar kkv-szektor sajátos bája azonnal megmutatkozik a cég hivatalos adataiban. Az elvileg „prémium” szolgáltatást sugalló szegedi vállalkozás ugyanis a hivatalos cégkapcsolati és kézbesítési címeként a mai napig a pepcopremium@gmail.com ingyenes levelezőrendszert használja. Az ember joggal gondolhatná, hogy egy közel egymilliárd forintos eszközállománnyal gazdálkodó társaságnak futja egy saját domain névre és egy professzionális e-mail szerverre, de úgy tűnik, a prémium érzéshez tökéletesen elegendő az amerikai tech-óriás ingyenes postafiókja is.
Az alábbi táblázat hűen szemlélteti, hogyan fér meg egymás mellett a globális multi és a szegedi „névrokon” a hivatalos nyilvántartások hálójában:
| Jellemző mutatók | PEPCO (Uniós Szóvédjegy és Csoport) | Pepco Prémium Kft. (Szegedi vállalkozás) |
|---|---|---|
| Jogtulajdonos / Cég elnevezése | PEPCO Poland Sp. z o.o. | Pepco Prémium Kft. |
| Oltalmi / Bejegyzési hatály kezdete | 2009. december 4. (Elsőbbség napja) | 2012. február 3. (Bejegyzés kelte) |
| Nyilvántartási szám | EUTM 008734139 | Cégjegyzékszám: 06-09-018552 |
| Székhely / Központ | Poznań, Lengyelország | 6728 Szeged, Bajai út 2. A. ép. |
| Nice-i osztályozás / Főtevékenység | 18, 21, 24, 25, 28, 35 (ruházat, háztartási cikkek) | TEÁOR 7711: Személygépjármű kölcsönzése |
| Hivatalos elektronikus elérhetőség | Nemzetközi vállalati domainek | pepcopremium@gmail.com |
A szegedi Pepco ráadásul nem egy üres névrokon vállalkozás: a pénzügyi beszámolók tanúsága szerint komoly forgalmat bonyolít le, miközben a multinacionális lánc hazai leányvállalata, a Pepco Hungary Kft. csak 2015-ben, azaz három évvel a szegedi vállalkozás alapítása után jelent meg a magyar piacon. Igen ám, de 1999. óta élő, nemzetközi és igen közismert márka vállalat!
A cégbírósági vakság mint államilag támogatott sport
Hogyan engedhette meg ezt a Cégbíróság? – teheti fel a kérdést bármely józan adófizető. Vajon a Bíró Úr elaludt a pecsétnyomó felett, vagy egyszerűen nem érdekelte a nemzetközi jog? A válasz a magyar cégbejegyzési rendszer zseniális, ám végtelenül merev bürokratikus logikájában rejlik.
Magyarországon a cégbíróságok a cégbejegyzési eljárás során kizárólag a cégnyilvántartásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) előírásait vizsgálják. E vizsgálat fókuszában a cégkizárólagosság elve áll: az új cégnevének különböznie kell a cégjegyzékben már szereplő, illetve lefoglalt cégnevektől az ország területén.A bíróság nem nyomoz védjegyek után. Nincs olyan jogszabályi kötelezettsége, de még technikai felülete sem, hogy összevesse a bejegyezni kívánt vezérszót a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) vagy az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) védjegyadatbázisával.
Ha a bejegyzés pillanatában, 2012-ben a magyar cégjegyzékben nem volt aktív „Pepco” nevű társaság, a cégbíróságnak kötelező volt bejegyeznie a nevet. Ebből a szempontból az eljárás teljesen szabályos és engedélyezett volt. Nem történt bírósági hiba, hiszen a jogalkotó szándékosan épített falat a társasági jog és az iparjogvédelem közé, magára hagyva a védjegyjogosultat a piacon.
Ez az anomália azonban oda vezet, hogy egy cég jogszerűen viselhet olyan nevet a cégjegyzék szerint, amellyel a piacon egyetlen lépést sem tehetne meg anélkül, hogy ne sértené más kizárólagos védjegyoltalmát. Az elmélet és a gyakorlat közötti szakadékot a híres európai uniós Céline-ügy (C-17/06) világította meg a legpontosabban. Az Európai Unió Bírósága ebben a döntésében kimondta, hogy a védjegyoltalom jogosultja megtilthatja az azonos vagy hasonló cégnév használatát, ha az sérti a védjegy alapvető funkcióit, különösen a termékek vagy szolgáltatások származásának azonosítását.
A magyar védjegytörvény ráadásul kiemelten védi a belföldön jóhírnevet élvező korábbi védjegyeket. Mivel a PEPCO márka az évek során országosan ismertté és rendkívül népszerűvé vált, a Pepco Prémium Kft. névhasználata még az eltérő tevékenység (gépjármű-kölcsönzés) ellenére is alkalmas arra, hogy tisztességtelenül kihasználja a globális márka hírnevét és a belé vetett fogyasztói bizalmat.
Az anyagi valóság: Pénzügyi hullámvasút és a végrehajtási rituálék PEPCO-ba burkolva
A valóságban a szegedi Pepco Prémium Kft. működése korántsem mentes az izgalmaktól. A cég pénzügyi adatai egy olyan vállalkozás képét mutatják, amely hatalmas eszközállományt halmozott fel, miközben a nyereségessége szinte a nullára olvadt.
A cég gazdasági hatékonyságának értékeléséhez érdemes kiszámítani a tőkearányos nyereséget ( 
):
E mutató, valamint a cég stabilitását jelző bonitási mutató (Eszközök összesen / Kötelezettségek) az elmúlt években az alábbiak szerint alakult:
| Pénzügyi és szerkezeti mutatók | 2020. év | 2021. év | 2022. év | 2023. év | 2024. év |
|---|---|---|---|---|---|
| Nettó értékesítési árbevétel (ezer HUF) | 277 034 | 317 799 | 261 915 | 293 539 | 302 090 |
| Összes eszközérték (ezer HUF) | 475 844 | 518 197 | 667 557 | 740 782 | 818 960 |
| Saját tőke (ezer HUF) | 184 384 | 214 254 | 220 102 | 230 928 | 231 998 |
| Kötelezettségek összesen (ezer HUF) | 270 432 | 295 316 | 439 980 | 499 331 | 579 437 |
| Adózott tárgyévi eredmény (ezer HUF) | 56 439 | 29 870 | 5 848 | 10 825 | 1 071 |
Tőkearányos nyereség ( ) |
30,61% | 13,94% | 2,66% | 4,69% | 0,46% |
| Bonitási mutató (Eszköz/Kötelezettség) | 1,76 | 1,75 | 1,52 | 1,48 | 1,41 |
A táblázat adatai alapján a vállalkozás eszközállománya dinamikusan növekedett, megközelítve a 819 millió forintot, miközben az adózott eredmény a 2020-as 56,4 millió forintról drámai módon, mindössze 1 millió forintra zsugorodott 2024-re. Ez a 
mutató szinte teljes elértéktelenedését okozta ( 
-ról 
-ra).Ezzel párhuzamosan a cég eladósodottsága is növekedett, amit a folyamatosan romló bonitási mutató is jól jelez.
A „prémium” működés hátterében meghúzódó likviditási feszültségeket kiválóan illusztrálja a cégjegyzékben szereplő végrehajtási adatok rendszere.
A bírósági végrehajtások szinte menetrendszerű rituáléként kísérik a cég életét:
- 2013. február: Az APEH Csongrád Megyei Adóigazgatósága indított végrehajtást, amelyet alig egy hónapon belül sikerült is lezárni.
- 2020. április: dr. Böröcz Helga Cecília közjegyző rendelt el végrehajtást, amely húsz napig maradt hatályban.
- 2022. január: dr. Tar Gábor közjegyző elrendelése alapján indult eljárás, amelyet szintén rekordgyorsasággal, tizenöt nap alatt zártak le.
- 2024. május: A NAV Csongrád-Csanád Vármegyei Adó- és Vámigazgatósága lépett fel követeléskezeléssel, amely egy hónapon belül megszűnt.
Ezek a visszatérő epizódok azt mutatják, hogy a cég a hatósági eljárásokat jellemzően gyorsan lezárja.
Ezek után pedig jön a kérdés: árt e egy nemzetközi márkának , ha az adott üzleti modell a márka hírnevére visszaható módon működik?
A Pepco-csapda: Hogyan lehet legálisan lemásolni egy világmárka nevét Magyarországon?
Létezik Magyarországon egy hivatalosan bejegyzett cég: a Pepco Prémium Kft. Bumm…
Amikor egy átlagember ezt meghallja, azonnal a jól ismert, sárga-kék logós PEPCO üzletláncra gondol. Azt hiszi, a diszkontlánc új, prémium üzletágáról van szó. De mi van akkor, ha ennek a cégnek az égvilágon semmi köze nincs a valódi PEPCO-hoz, és a név mögé bújva bárkit megvezethetnek? Ha ebből egyszer óriási csalás és gigantikus kár lenne, ki vinné el a balhét?
Védjegy para hipotézis a csengő név mögött: ha valaki más tollával ékeskedne, ki fizetné meg a kárt?
Egy képzeletbeli példa (Vigyázat, ez csak egy játék a gondolatokkal, de valós a PEPCO PRÉMIUM cégnév!)
Képzeljük el, hogy holnap valaki alapít egy céget Pepco Prémium néven. Azonban ennek a cégnek az égvilágon semmi köze nincs a mindenki által ismert, sárga-kék logós PEPCO üzletlánchoz.
( a gyakorlatban van ilyen cégnév )
Az ügyeskedésben pont ez a szép, hogy akik ezt teszik azok pontosan tudják, hogy az emberek megbíznak a PEPCO névben. ( jól cseng nemzetkzi viszonylatban is) Ezért elindítanak egy kamu vállalkozást ezen a néven. A gyanútlan vásárlók azt gondolják: „Ó, a PEPCO egy hatalmas, megbízható nemzetközi vállalat, utalok nekik bátran!” Elutalnak milliókat, a csalók pedig eltűnnek a pénzzel. A kár óriási lehet végül.
A jóhírű védjegy ereje — egy valós piaci érték. A PEPCO nem egy átlagos védjegy. Ha valaki holnap alapít egy Coca-Cola Prémium Kft.-t vagy Pepsi Prémium Zrt.-t, az EUIPO/EUMSZ 9. cikk szerinti kiterjesztett oltalom azonnal aktiválódik — áruosztálytól függetlenül, hiszen a jóhírű védjegynél nem kell az összetéveszthetőség, elég a tisztességtelen haszonszerzés a hírnévből.
A kulcstények időrendje
| Év | Esemény |
|---|---|
| 1999 | PEPCO alapítása Lengyelországban |
| 2004 | Első 14 üzlet megnyitása Lengyelországban |
| 2009. december | EUTM védjegybejelentés (elsőbbség napja) |
| 2010. november | EU-szintű védjegy lajstromozva |
| 2012. február | Pepco Prémium Kft. bejegyzése Szegeden |
| 2012. április | pepco.hu domain regisztrálva |
| 2013 | PEPCO belép Csehországba és Szlovákiába |
| 2015 | Pepco Hungary Kft. megjelenik Magyarországon |
A PEPCO első 14 üzlete 2004-ben nyílt Lengyelországban, és 2013-ban terjeszkedett Csehországba és Szlovákiába, majd 2015-2017 között nyitott Horvátországban, Magyarországon, Litvániában, Romániában és Szlovéniában. Pepco Group
Tehát 2012-ben, a szegedi bejegyzéskor: a PEPCO 13 éves márka volt, EU-szintű védjegyoltalma már 2 éve fennállt, Magyarországon fizikailag még nem volt jelen, de a védjegyoltalom az egész EU-ra kiterjedt. Ez döntő érv. A jóhírű védjegy kiterjesztett oltalma (Vt. 12. §) nem a fizikai jelenléthez kötött, hanem az EU-s hírnévhez — és egy 4000+ üzletet, 18 európai országot és havi 41 millió vásárlót kiszolgáló lánc esetében ez 2012-ben is evidens volt.
Ki hibázott, és ki fog fizetni?
Miért nem lehet perelni a Cégbíróságot? (A jogi fal)
A becsapott emberek joggal dühösek, és az államra, a Cégbíróságra mutogatnak: „De hát a bíróság engedte, hogy ezt a nevet leírják a papírra! Miért nem ellenőrizték? Az állam a hibás, fizessen kártérítést!”
A jog válasza erre egyértelmű és rideg: Nem.
A magyar törvények (egészen pontosan a Polgári Törvénykönyv 6:548. §-a, amely a hatóságok által okozott károkról szól) nagyon szigorúak. A Cégbíróságnak a törvény szerint nem feladata és nem is kötelessége azt vizsgálni, hogy egy név hasonlít-e egy már létező világmárkára (ezt hívják védjegyvizsgálatnak).
A cégbírónak csak azt kell ellenőriznie, hogy a benyújtott papírok formailag rendben vannak-e, és nincs-e pontosan ugyanilyen nevű cég már bejegyezve. Ha a papírok megfelelnek a szabályoknak, be kell jegyeznie a céget. Mivel a bíróság pontosan betartotta a rá vonatkozó szabályokat, nem követett el jogellenes vagy felróható hibát.
A jogi valóság: Az állam és a Cégbíróság teljesen védett. Nem lehet őket rászedni vagy perelni, és egyetlen fillér kártérítést sem fognak fizetni a becsapott embereknek.
Akkor ki viszi el a balhét?
-
A jogi felelős (Aki elviszi a balhét): Kizárólag az elkövető névazonos cég és annak valódi irányítói. Őket lehet jogilag felelősségre vonni és kártérítésért perelni.
-
Az erkölcsi felelős: Azokkal szemben kik visszaélnek más jóhírnévvel.
(A valódi PEPCO üzletlánc ebben a helyzetben maga is áldozat, hiszen az ő nevüket és a beléjük vetett bizalom sérül). -
A szomorú igazság: Ha az elkövetők köddé válnak, a gyanútlan ügyfeleknek maguknak kell viselniük a veszteséget. A jog nem pótolja a hiányzó óvatosságot.
A jogi felelősség teljes egészében a társaságra és annak vezető tisztségviselőire hárul. A törvény szerint az ügyvezetők az alábbi rezsimek szerint vonhatók felelősségre:
- Polgári jogi felelősség: Ha az ügyvezetők szándékosan okoznak kárt harmadik személyeknek a megtévesztő névhasználattal, a társasággal egyetemlegesen, saját korlátlan magánvagyonukkal is felelnek az okozott károkért.
- A felelősség áttörése: Ha a bíróság megállapítja, hogy a tagok a korlátolt felelősséggel visszaéltek, és a céget kifejezetten a hitelezők megkárosítására vagy csalásra használták fel, a korlátolt felelősség pajzsa megsemmisül, és a tagok közvetlenül, saját vagyonukkal kötelesek helytállni a tartozásokért.
- Büntetőjogi felelősség: A név-bizalommal való szándékos visszaélés és csalás természetesen büntetőjogi kategória, ahol a nyomozóhatóság már nem a jogi személyt, hanem az elkövető természetes személyeket ülteti a vádlottak padjára.
Erkölcsileg azonban a helyzet sokkal árnyaltabb.
Bár a közvetlen bűnösök a csalók lennének, a morális felelősség egy része kétségkívül az államot és a jogalkotót terheli. Egy olyan jogrendszer ugyanis, amely engedi a nyilvánvalóan védjegysértő nevek bejegyzését, majd széttárja a karját, ha a visszaélés megtörténik, közvetve maga is asszisztál a tisztességtelen piaci magatartáshoz. Az állam által fenntartott joghézagok teremtik meg azt a biztonságos hátországot, ahol a név-paraziták büntetlenül szívhatják el a jól bevezetett márkák hírnevét.
Konklúzív kérdések a jogbiztonság temetőjéből
A szegedi Pepco Prémium Kft. esete nem csupán egy vicces helyi történet egy gmail-es prémium cégről, hanem a rendszerszintű jogbizonytalanság mementója.
Az elemzés végén óhatatlanul megfogalmazódik néhány megválaszolatlan, ám annál égetőbb kérdés:
- Meddig tartható fenn az a skizofrén állapot a magyar jogrendszerben, amelyben a Cégbíróság és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala két teljesen különálló univerzumban létezik, és egymás döntéseiről tudomást sem vesznek?
- Miért nem lehet bevezetni egy kötelező, automatizált informatikai szűrőt a cégbejegyzési eljárásba, amely azonnal jelzi a bírónak, ha a választott cégnév egy globálisan vagy országosan védett, kiemelkedő hírnévnek örvendő szóvédjeggyel ütközik?
- Vajon a PEPCO Poland Sp. z o.o. jogászai miért nem indítottak még védjegybitorlási és névhasználatot eltiltó pert a szegedi vállalkozás ellen, holott a védjegyjog és a Céline-ügy precedense alapján a győzelmük borítékolható lenne?
- Ha a modern állam célja a fogyasztók és a forgalom biztonságának védelme, miért a gyanútlan károsultaknak kell viselniük a név-bizalommal való visszaélések kockázatát, miközben az állam asszisztált a megtévesztő név hivatalos bejegyzéséhez?
- Vajon az online térben szaporodó, kifinomult kiberbűnözési és BEC támadások korában nem jelent-e nemzetbiztonsági és gazdasági kockázatot minden olyan top-márkanév ami igazolt cégnév és amely összetéveszthető egy nemzetközi kritikus infrastruktúrával vagy kereskedelmi lánccal?
Hivatkozások jegyzéke
A fenti cikk elkészítéséhez és a tényállítások dokumentálásához az alábbi hivatalos források és nyilvántartások kerültek felhasználásra:
- Pepco Prémium Kft. hivatalos cégtörténeti adatai (Szegedi Törvényszék Cégbírósága, Cégjegyzékszám: 06 09 018552, Adószám: 23841176-2-06, Opten hiteles adatok alapján).
- PEPCO európai uniós szóvédjegy lajstromadatai (EUIPO eSearch, Védjegybejelentés száma: 008734139, Nemzetközi lajstromszám: 1760043, Jogosult: PEPCO Poland Sp. z o.o., Poznań).
- A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) vonatkozó névviselési és cégbírósági szabályai.
- A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) és az SZTNH Védjegymódszertani Útmutatója a jóhírű védjegyek és az összetéveszthetőség szabályairól.
- Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata, különös tekintettel a Céline SARL kontra Céline SA (C-17/06. sz. ügy) mérföldkőnek számító döntésére a védjegyek és cégnevek ütközéséről.
- A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) kártérítési felelősségre, közhatalom gyakorlásával okozott károkra, valamint a vezető tisztségviselők és tagok felelősségére vonatkozó szakaszai.
- Gazdasági és sajtóértesülések a Pepco Group magyarországi piacra lépéséről, expanziójáról és a kiskereskedelmi hálózatot ért BEC adathalász visszaélésekről.
A cikk megírásához felhasznált források:
- Védjegy – Wikipédia, hozzáférés dátuma: május 18, 2026, https://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9djegy
- Mit lehet levédetni és mit nem? – DANUBIA cégcsoport, hozzáférés dátuma: május 18, 2026, https://www.danubia.com/hu/mit-lehet-levedetni-es-mit-nem/
- A megkülönböztető képesség jelentése a védjegyjogban – Jog – Állam – Politika, hozzáférés dátuma: május 18, 2026, https://dfk-online.sze.hu/images/egyedi/monogr%C3%A1fi%C3%A1k/Szalai_Peter.pdf
- EUIPO – eSearch-PEPCO-szovedjegy.pdf
- Pepco Prémium Kft. short credit report, official company document, hozzáférés dátuma: május 18, 2026, https://www.ceginformacio.hu/cr9319019863_EN
- Megszólalt a boltbezárásokról a Pepco hazai igazgatója: ez vár a magyarországi üzleteikre, hozzáférés dátuma: május 18, 2026, https://www.penzcentrum.hu/vasarlas/20250910/megszolalt-a-boltbezarasokrol-a-pepco-hazai-igazgatoja-ez-var-a-magyarorszagi-uzleteikre-1185051
- Mi a cégnév?, hozzáférés dátuma: május 18, 2026, https://www.mie.org.hu/fuzetek/cegnev.pdf
- 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról, hozzáférés dátuma: május 18, 2026, https://birosag.hu/sites/default/files/2024-02/2006_5_tv.pdf
- 2006. évi V. törvény – Nemzeti Jogszabálytár, hozzáférés dátuma: május 18, 2026, https://njt.hu/jogszabaly/2006-5-00-00.63
- hozzáférés dátuma: május 18, 2026, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:62006CJ0017&from=SK
- A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács) 2007. szeptember 1 1 . * A C-17, hozzáférés dátuma: május 18, 2026, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:62006CJ0017
- Oltalmaz-e a cégnév? – Kereskedelmi név – cégnév és a védjegy viszonya, hozzáférés dátuma: május 18, 2026, https://www.pintz.hu/blog/oltalmaz-e-a-cegnev
- Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle – Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, hozzáférés dátuma: május 18, 2026, https://sztnh.gov.hu/sw/static/file/202412-szemle.pdf
- Így loptak el 6 milliárd forintot a Pepcotól a kiberbűnözők – blog: Single Page Layout, hozzáférés dátuma: május 18, 2026, https://emailsec.hu/blog-bejegyzes/pepco-kibertamadas-6-milliard-business-email-compromise/
- Brutális méretű adathalász támadás a magyar Pepco-nál. Történelmi rekord lehet a 6 milliárd forintos kár | FinTechZone, hozzáférés dátuma: május 18, 2026, https://fintechzone.hu/brutalis-meretu-adathalasz-tamadas-a-magyar-pepco-nal-tortenelmi-rekord-a-6-milliard-forintos-kar/
- Ügyfélszolgálat – Pepco, hozzáférés dátuma: május 18, 2026, https://pepco.hu/segitsegnyujto-kozpont
- PK 42. – Kúria, hozzáférés dátuma: május 18, 2026, https://kuria-birosag.hu/hu/koll-allasfoglalasok/pk-42
- Beperelni az államot? – avagy hogyan érvényesíthető az, amit jogi norma kifejezetten nem tesz lehetővé – arsboni, hozzáférés dátuma: május 18, 2026, https://arsboni.hu/beperelni-az-allamot/
- Kártérítés – – Pörzse Ügyvédi Iroda, hozzáférés dátuma: május 18, 2026, https://www.ppartners.hu/karteritesi-ugyved/
- Vezető tisztségviselők felelőssége az új Ptk.-ban – Villanyszerelők Lapja, hozzáférés dátuma: május 18, 2026, https://www.villanylap.hu/lapszamok/2014/aprilis/2995-2014-04-18-11-34-26
- Mikor kell kártérítést fizetnie a cégvezetőnek? – arsboni, hozzáférés dátuma: május 18, 2026, https://arsboni.hu/mikor-kell-karteritest-fizetnie-a-cegvezetonek/
- Pepco Prémium Kft. – CompanyWall Business, hozzáférés dátuma: május 18, 2026, https://www.companywall.hu/v%C3%A1llalat/pepco-premium-kft/MMKWtvK0
- MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/18197. számú törvényjavaslat a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és – Országgyűlés, hozzáférés dátuma: május 18, 2026, https://www.parlament.hu/irom37/18197/18197.pdf
- dr. Tihanyi Márk – A vezetői felelősséggel kapcsolatos megállapítási per (wrongful trading) lehetséges hatásai – Magyar Bírói Egyesület, hozzáférés dátuma: május 18, 2026, https://mabie.hu/attachments/article/130/dr.%20Tihanyi%20M%C3%A1rk%20-%20A%20vezet%C5%91i%20felel%C5%91ss%C3%A9ggel%20kapcsolatos%20meg%C3%A1llap%C3%ADt%C3%A1si.pdf
- A VÁLLALKOZÓI FELELŐSSÉG BÜNTETŐJOGI VONATKOZÁSAI – KRE ÁJK, hozzáférés dátuma: május 18, 2026, https://ajk.kre.hu/images/doc4/dokumentumok/A_vallalkozoi_felelosseg_buntetojogi_vonatkozasai_kiadvany.pdf
- A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény szövegkövető kommentárja – Adózóna, hozzáférés dátuma: május 18, 2026, https://adozona.hu/jogtar/700018_cegnyilvantartasrol_cegnyilvanossagrol
- 2006. évi V. törvény – Nemzeti Jogszabálytár, hozzáférés dátuma: május 18, 2026, https://njt.hu/jogszabaly/2006-5-00-00.64
- 2006. évi V. törvény – Nemzeti Jogszabálytár, hozzáférés dátuma: május 18, 2026, https://njt.hu/jogszabaly/2006-5-00-00.32
- 2006. évi V. törvény – Nemzeti Jogszabálytár, hozzáférés dátuma: május 18, 2026, https://njt.hu/jogszabaly/2006-5-00-00.53
- Védjegy Módszertani Útmutató – Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, hozzáférés dátuma: május 18, 2026, https://sztnh.gov.hu/sw/static/file/modszertani_utmutato_2023_12_01_v2.pdf
- Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle – Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, hozzáférés dátuma: május 18, 2026, https://sztnh.gov.hu/sw/static/file/202202-szemle.pdf
- hozzáférés dátuma: május 18, 2026, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:62006CC0017
- Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle – Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, hozzáférés dátuma: május 18, 2026, https://sztnh.gov.hu/sw/static/file/200904-szemle.pdf
- „A vezető tisztségviselők hitelezőkkel szembeni felelőssége” tárgykörben felállított joggyakorlat- elemző csoport összefoglaló vélemény – Kúria, hozzáférés dátuma: május 18, 2026, https://kuria-birosag.hu/sites/default/files/joggyak/osszefoglalo_velemeny_6.pdf
- Közigazgatási Jogkörben Okozott Kár – Közszolgálati Online Lexikon, hozzáférés dátuma: május 18, 2026, https://lexikon.uni-nke.hu/szocikk/kozigazgatasi-jogkorben-okozott-kar/
- Lerántjuk a leplet a Pepcót ért támadásról és a netflixes csalásokról: így kerülheti el, hogy áldozattá váljon – Világgazdaság, hozzáférés dátuma: május 18, 2026, https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2024/03/lerantjuk-a-leplet-a-pepcot-ert-tamadasrol-es-a-netflixes-csalasokrol-igy-kerulheti-el-hogy-aldozatta-valjon
- Letarolja a német boltlánc Magyarországot: retteghetnek a versenytársak, a Pepco és a KiK? – Pénzcentrum, hozzáférés dátuma: május 18, 2026, https://www.penzcentrum.hu/vallalkozas/20230420/letarolja-a-nemet-boltlanc-magyarorszagot-retteghetnek-a-versenytarsak-a-pepco-es-a-kik-1136197
