A Bizottság felmérése 321 európai város „egészségi állapotáról”
6 perc olvasás
Danuta Hübner, a Bizottság regionális politikájáért felelős tagja a mai napon bemutatja az EUROSTAT-tal közösen végzett, 321 európai város általános állapotát vizsgáló városstatisztikai adatgyűjtés (urban audit) eredményeit. Az adatgyűjtés 420 000 statisztikai adatra épül, amelyek a manapság legfontosabb kérdésekre – úgymint a népesség elöregedése, a bevándorlás, a lakóhely és a környezet – összpontosít.
Danuta Hübner, a Bizottság regionális politikájáért felelős tagja a mai napon bemutatja az EUROSTAT-tal közösen végzett, 321 európai város általános állapotát vizsgáló városstatisztikai adatgyűjtés (urban audit) eredményeit. Az adatgyűjtés 420 000 statisztikai adatra épül, amelyek a manapság legfontosabb kérdésekre – úgymint a népesség elöregedése, a bevándorlás, a lakóhely és a környezet – összpontosít.
A városi életkörülményeket vizsgáló nagyarányú adatgyűjtés jelentős eszköz a kohéziós politika, valamint az európai foglalkoztatási és növekedési stratégia szolgálatában. Az új adatok segítségével az intézkedések és a beruházások az adatgyűjtés során megfigyelt igényekhez igazíthatók. Az adatgyűjtés azt is lehetővé teszi, hogy az egyes városok összehasonlítsák magukat más városokkal, és bizonyos előre megállapított területeken előrehaladást érjenek el.
Danuta Hübner európai biztos a következőket nyilatkozta: „Akkor tudunk megfelelő politikát kidolgozni, ha megfelelő információkkal rendelkezünk. A városstatisztikai adatgyűjtés nem csupán az európai kohéziós politika eszköze: valamennyi – nemzeti, regionális és helyi – döntéshozatali szinten is hasznosítani kell, és az összes olyan politikának is ki kell aknáznia, amely hatással lehet a városokra. Hasznos lesz emellett a magánvállalkozások, illetve azon polgárok számára is, akik többet szeretnének tudni környezetükről és városukról."
Demográfia: Számos európai városban (különösen a közép- és kelet-európai városokban) a népesség csökkenésének lehetünk tanúi. Romániában például a lakosság száma a vizsgált 14 nagy városból 13-ban a nemzeti átlaghoz képest csökkent, ez utóbbi pedig 1996 és 2004 között szintén negatív tendenciát mutatott. Ez egyaránt magyarázható a kivándorlással, valamint azzal a jelenséggel, hogy a lakosság a városközpontokból a külvárosokba áramlik.
A városstatisztikai adatgyűjtés tanúságai szerint vannak viszont olyan európai városok – Palma de Mallorca (Spanyolország), Galway (Írország), Kalamata (Görögország) és Oulu (Finnország) – amelyek népessége az elmúlt években jelentősen megnövekedett. Ennek egyik magyarázata az uniós és Unión kívüli országokból történő bevándorlás. A kohéziós politika éppen abban segít a városoknak, hogy gyorsan alkalmazkodjanak ezekhez az új kihívásokhoz. A Velence által vezetett és az URBACT program részét képező MILE-projekt (Managing migration and integration at the local level) 24 európai városnak teszi lehetővé, hogy a bevándorlás témájában tapasztalatokat cseréljen.
Foglalkoztatás: Az ugyanazon város különböző kerületei közötti különbség a munkanélküliségi rátát tekintve gyakran nagyobb, mint az Európai Unió városai és régiói közötti különbség. Az európai biztos Hamburg, Athén, és Pozsony példáját említette: a munkanélküliségi arány e városok bizonyos kerületeiben igen nagy. A kohéziós politika célja európai szinten az, hogy elkerülje a nagy városokra jellemző „gettósódás" jelenségét. Ennek keretében integrált megközelítést kell alkalmazni, azaz a kerület életének fontos kérdéseiben több párhuzamos stratégiát kell kialakítani: középületek felújítása, foglalkoztatást elősegítő intézkedések, szociális és kulturális tevékenységek stb. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) 2007 és 2013 között például 6,3 millió eurót fordít a hamburgi Wilhemsburg negyed újjáépítésére.
Környezet: A városstatisztikai adatgyűjtés új információkat hozott nyilvánosságra a környezet kapcsán, amelyek szerint egyes európai városok (pl. Drezda, Frankfurt am Main) a hulladék mintegy 80%-át újra tudják hasznosítani. Az adatgyűjtésből az is kiderül, hogy Brüsszel a hulladék több mint 90%-át elégeti. Abból a 180 városból, amelyek az EU-27 321 városa közül az erre vonatkozó adatokat rendelkezésre bocsátotta, 67 város használ nyílt szemétlerakó telepeket a hulladék 80%-ának összegyűjtésére. A kohéziós politika segítségével e városok javíthatnak ezen a tendencián, mivel a politika 2007 és 2013 között összesen 6,2 milliárd eurót invesztál a lakossági és ipari hulladék kezelésével kapcsolatos projektekbe.
Az adatgyűjtés
A mai napon bemutatott adatokat 2006-ban és 2007-ben gyűjtötték össze, és a 2004-es évre vonatkoznak. Az adatgyűjtésbe 362 várost vontak be, amelyből 321 az EU-27 területén, 42 pedig az Európai Unión kívül (Norvégiában, Svájcban, Horvátországban és Törökországban) található. E városok össznépessége 120 millió fő, ami az európai népesség több mint 25%-át jelenti. 2009-től évente készül majd városstatisztikai adatgyűjtés.
A városstatisztikai adatgyűjtés kísérleti projektként 1998 júniusában indult útjára. Ezt követően az Európai Bizottság kezdeményezésére az adatgyűjtést háromévente megismételték, így mára a statisztikai adatok aranybányájává vált. Az Európai Közösségek statisztikai hivatala, az Eurostat koordinálta a 27 tagállam nemzeti statisztikai hivatalának munkáját, valamint egybegyűjtötte válaszaikat. Az adatok nagysága a városok részvételi arányától függ, amely országonként eltérő volt. A felmérés 9 területet ölel fel: népesség, társadalom, gazdaság, környezet, oktatás és képzés, mobilitás és közlekedés, információs társadalom, kultúra és szabadidő, a polgárok részvétele (például a választásokon stb.).
Az eredmények összessége megerősíti az Európai Bizottságnak a kohéziós politikáról és a városokról szóló közleményében (COM(2006)385) szereplő ajánlásait. A Bizottság olyan tanulmány elkészítéséhez fogott hozzá, amelyben alaposabban elemzik az összegyűjtött adatokat, emellett pedig előkészíti az európai városok helyzetéről szóló és 2009 szeptemberében megjelenő második jelentést.
http://http://www.urbanaudit.org/
