Fenyegetettség 2007 – konferencia a terrorizmusról
5 perc olvasás
A Nemzetközi Terrorizmus Elleni Társadalmi Egyesület (IAA) , a Nemzetközi Kábítószer és Terrorellenes Tisztek Szövetsége (NATEA), a Biztonsági és Honvédelmi Kutatások Központja (BHKKA), valamint a Magyar Rendészettudom
A Nemzetközi Terrorizmus Elleni Társadalmi Egyesület (IAA) , a Nemzetközi Kábítószer és Terrorellenes Tisztek Szövetsége (NATEA), a Biztonsági és Honvédelmi Kutatások Központja (BHKKA), valamint a Magyar Rendészettudományi Társaság (MRTT) 2007. szeptember 14-én rendezte meg helyzetfelmérő konferenciáját a budapesti Nemzetközi Oktatási Központban Fenyegetettség 2007 címmel.
A konferencia felvezetőjében megfogalmazásra került; a résztvevő szervezetek egyetértenek abban, hogy a a terrorizmussal kapcsolatos, korábban fedett felderítő, elhárító, stb. tevékenység New York szeptember 11. után mindenképpen a civil társadalom bevonásával zajló küzdelemmé vált, ezért a civil szervezeteket is be kell vonni
az együttműködésbe. Fel kell készíteni a társadalmat és a rendészeti erőket, nyitni kell a civil szervezetek felé.
Dr.Deák Péter professzor, biztonságpolitikus előadásában vázolta a világ 2007-es helyzetét terrorizmus szempontjából. Jávor Endre alezredes a fenyegetettség típusait taglalta, mondván, újra kell értékelni a világ biztonsági helyzetét. Lax Tamás IAA alelnök a terror és az extrémizmus természetrajzához nyújtott adalékokat előadásában. Vázolta a muszlim világgal való párbeszéd nehézségeit. A terrorizmusról összefoglaló véleménye; meg kell szoknunk a gondolatot, hogy akár a szomszédunkban lakó lehet az aktuális terrorista, de a cselekmények ne rettentsenek meg bennünket, mert az táplálja a terrort, legyen tartásunk.
Szűcs László ezredes, a belső elhárító szolgálat korábbi, nyugalmazott vezetője szerint, Magyarországon szervezett terrorista szervezet nincs jelen, az ország helyzete ilyen szempontból jó, de oda kell figyelni, hogy ezt az állapotot fenntarthassuk.
Idézte az EU által a terrorral kapcsolatban megfogalmazott cselekvési rendet:
1.megelőzés,
2.megjelenése esetén védekezés,
3.terrorista körök bomlasztása,
4.bekövetkezett terrorcselekmény esetén reagálás, mentés, túlélők segítése, akár lelki támogatással is.
További előadások szóltak az elkerülhetetlen veszélyekről és az alkalmazkodásról, a rendvédelmi szervek feladatairól, a mentők szerepéről egy veszélyekkel teli világban, a kommunikáció problémáiról, a logisztikáról és ellátásról, a kialakítandó jövőképről.
A konferencia végén ajánlásokat fogadtak el a részvevők, melyet a szervezők az Euroastra rendelkezésére bocsátottak:
A fenyegetettség 2007 című konferencia ajánlásai (Javaslat)
1. A labilis, instabil társadalmak Közép- és Kelet-Európában hosszú távú tendenciák és ezzel együtt az utcai zavarkeltés és zavargás, noha új jelenség, de közép és hosszú távú tartós tendenciaként; a lakosságra, a közművekre, a folyamatos közszolgáltatásokra, a kritikus infrastruktúrára tekintve tartós és potenciális veszélyforrásként kezelhető és kezelendő. Ennek kapcsán részben országosan stabil kormánystratégiára; regionálisan regionális-stratégiákra, az Európai Unió szintjén, pedig uniós egységes állásfoglalásra és stratégiára van szükség. Mivel a terrorista csoportok és tevékenységek szervezése, valamint az utcai zavarkeltés modus operandi-ja nagyjából azonos, célszerű a most revidiálandó egységes EU-s terrorizmus-elleni stratégia keretében, vagy annak csatolmányaként foglalkozni vele.
2. Miközben a terrorizmus veszélye hangsúlyozódik és néha akár valódi jelentőségénél nagyobb sajtó-nyilvánosságot is élvez, a hasonló veszélyeket eredményező egyéb fenyegetettségekkel kevesebbet foglalkozunk. Felhívjuk a figyelmet a technikai függőség függvényében veszélyesedő civilizációs technikai üzemzavarokra, továbbá természeti veszélyforrásokra. Rendkívül fontos a lakosság figyelmének ébrentartása, felkészültségének növelése, és minden erre irányuló oktató, propaganda tevékenység.
3. Napról-napra hangsúlyozódik a civil szervezetek szerepe a társadalmi, természeti, technikai veszélyhelyzetek megelőzésében és kezelésében. Úgy, ahogy mérsékelt és komoly állampolgári csoportok és tömegek érdekeit megjelenítő szervezetek mediálni képesek tömegek és politikai döntéshozók között, a zavarkeltés és zavargás teljes kizárásával úgy a másik oldalon hasonlóan felkészült civil szervezetek képesek közvetíteni a hatóság és szervezetek valamint a társadalom széles csoportjai között, a terrorizmus és zavarkeltés elkerülésében, az egyéb társadalmi, természeti és technikai zavarok és veszélyek kikerülésében, hatásuk csökkentésében, következményeik felszámolásában.
4. Sajnos számtalan esetben a potenciális veszélyeket már megfordíthatatlan társadalmi, természeti vagy technikai folyamatok eredményezik, ilyen például a globális felmelegedés. Ezekben az esetekben a hangsúlyt erőteljesen célszerű a már megváltozott helyzethez való alkalmazkodásra tenni, hiszen az elmúlt időben relatíve ezen a területen történt a legkevesebb.
5. A fenyegetettséggel, veszélyekkel és veszélyeztetettséggel kapcsolatban a kritikus infrastruktúra védelmének szükségessége mellett hangsúlyozni kell a hiányzó kritikus infrastruktúra, illetve a kritikus infrastruktúra hiányzó elemeinek megteremtését is. Mind a hiányok felmérésében, mind a létező infrastruktúra védelmében, megőrzésében és karbantartásában minden eddiginél fokozottabb szerepet kaphatnak a civil szervezetek.
http://www.iaa-ass.com/index.php?option=com_content&task=view&id=26&Itemid=2
Harmat Lajos