A Political Capital 2008 október 6-án adta közre figyelmeztető elemzését azokról a hatásokrólm, amelyeket a mostani globális hitelpiaci válság Magyarországon okozhat. Mert nem igaz, hogy ez nem érinti Magyarországot,, csak az, hogy bankrendszerünk eltérő szerkezete miatt másképpen. Ugyanakkor sok a nemzetközi pénzintézet, amelyek esetében az anya pénzintézet érintettesége jelenkezhet. Tanulmányukat az alábbiakban idézzük:

Az elmúlt másfél évben többször is lezártnak minősített hitelpiaci válság az elmúlt napokban az eddigi legsúlyosabb következményekkel járt: pénzintézetek egész sora került nehéz helyzetbe, az Egyesült Államok kormánya pedig nagy vitákat kiváltva próbálja egy soha nem látott méretű segélycsomaggal stabilizálni a pénzpiacot. Magyarország gazdaságára vélhetően közvetlen és azonnali hatással nem lesz a válság, annak egyes hullámai azonban elérik majd hazánkat is. A megváltozott gazdasági és pénzpiaci környezetnek belpolitikai következményei is lehetnek. Az alábbi elemzésünkben ezekre a hatásokra és veszélyekre hívjuk fel a figyelmet.

Az egyre aggasztóbb hírek ellenére a krízisnek a hazai pénzpiacra az amerikaihoz mérhető közvetlen hatása szinte biztosan nem lesz. A magyar bankrendszer stabil, ráadásul a bankok hitelezési politikája jóval konzervatívabb, mint az Egyesült Államokban, a bizonytalan hitelek aránya is alacsonyabb (sőt, Magyarországon nem létezik az Egyesült Államokban bedőlt másodlagos jelzáloghitel-konstrukció), ráadásul a hazai ingatlanpiacon nem látható olyan buborék, mint ami az USA-ban a válságot beindította. A történteknek akár pozitív hozadéka is lehet, hiszen Magyarországon az utóbbi időben egyre inkább lazultak a hitelezési feltételek, a sokk után nyilván konzervatívabbá váló mentalitás hosszabb távon növelheti a hazai bankrendszer stabilitását.

Bankpiaci kockázatok

Rövid- és középtávon a fenti tényezők ellenére is kockázatokkal kell számolni a bankpiacon:

1. A bankrendszerből elillant a bizalom miatt az egyes pénzintézetek szigorodó feltételekkel hiteleznek egymásnak. Ezt a megnövekedett költséget a bankok továbbhárítják majd az ügyfelekre, melynek következtében megdrágulnak a lakossági és vállalati hitelek. Előbbi a lakosságban is tudatosítja és kézzelfoghatóvá teszi a válság hatásait, utóbbi pedig közvetlenül is negatív hatást gyakorol a gazdasági növekedésre.

2. A hitelpiac is egyre inkább globalizált, így elképzelhető, hogy a magyar vállalatoknak nem csupán az árupiacon, hanem már a hitelek megszerzéséért is versenyezniük kell régiós riválisaikkal, amit nehezíthet a magyar gazdaság relatív gyengesége a szomszédaihoz képest. A szűkülő hitelkínálat következtében tehát a környező országok kedvezőbb növekedési kilátásokkal kecsegtető vállalatai előnyt élvezhetnek a hitelfelvételnél.

3. További problémát jelenthet hogy a magyar bankok túlnyomó többsége külföldi pénzintézetek leányvállalata: azaz hiába stabil a magyar bank-és pénzpiaci rendszer, ha a más piacon is érintett anyaintézmény csődbe megy. Ezen kockázatokat ugyanakkor némileg csökkenti, hogy a magyar pénzintézetek többsége jogilag teljesen független, gazdaságilag részben önálló intézmény, igya bajba kerülő anyabank továbbadhat hazai leányvállalatán, és közel sem biztos, hogy azt automatikusan magával rántja az anyacég csődje. Ilyen helyzetben felgyorsulhat a magyar pénzpiacon a koncentráció, a stabil hátterű bankok felvásárolhatják a bajba került anyabanktól a hazai leányvállalatot.

4. A hazai gazdaság erősen függ a nemzetközi vállalatoktól – az úgynevezett „transznacionáltsági mutató" szerint a fejlett államok közül az ötödik a függőségi rangsorban -, így egy nemzetközi bankcsőd áttételesen itthon is komoly gondokat okozhat, ráadásul a működőtőke-beáramlás esetleges visszaesése is érzékenyen érintheti a magyar gazdaságot, és azon belül a bankrendszert.

5. A legkomolyabb (ugyanakkor alacsony valószínűségű) kockázati tényező, hogy a egyes, hazai leányvállalattal is rendelkező nemzetközi bankok veszteségeiről szóló hírek lakossági pánikreakciót idéznek elő. Ez Magyarországon nem lenne előzmény nélküli: 1997-ben a Postabank csődjéhez vezetetett a befektetői roham, melyeta bankcsődközeli állapotáról szóló híresztelések indukáltak.

Növekedési áldozatok

Jóval károsabb lehet ugyanakkor a gazdaság általános helyzetére a jelenlegi pénzpiaci válság:

6.Az elkövetkező időszakban a világgazdasági recesszió hamar megjelenik a magyarhoz hasonló kis, nyitott gazdaságokban. Ráadásul a magyar vállalatok inkább beszállítóként vannak jelen a külföldi piacokon, így a hatás akár előbb is ideérhet. Ahogy azt a Political Capital már tavasszal prognosztizálta (The implications of a European slowdown for Hungary – Risk Warning, Political Capital, 2008. április 22.), a hitelpiaci válság hatásai a magyar GDP-növekedést is visszavetik majd.

A hazai gazdaság területei közül az utóbbi két évben ugyanis kizárólag az export – és ezáltal a külföldi megrendelések nagy részéért felelő ipar – teljesített jól. A következő időszakban azonban az export célországok növekedése az előrejelzések szerint szintén jelentősen csökkenni fog. Az elmúlt hónapokban az előrejelzésnek megfelelően az export és az ipari teljesítmény is visszaesett. Ezért a Political Capital számításai szerint a magyar GDP növekedése 2009-ben legalább 1 százalékponttal alacsonyabb lesz a kormány

előrejelzéseinél.

7. A magas forintárfolyam szintén nehéz helyzetbe hozta az exportőröket. Ám az jelenleg megjósolhatatlan, hogy milyen hatással lesz a világgazdasági recesszió a forint

árfolyamára.

8.Az idei rekordév ellenére a magyar mezőgazdaság várhatóan nem tudja tartósan teljesíteni a növekedési elvárásokat. Korábban többen is úgy gondolták, a 2008-as évben a mezőgazdaság lehet a húzóágazat, mely akár egy százalékot is hozzáadhat a nemzeti

össztermékhez. Ma már azonban úgy tűnik, a magyar termés exportja gondot okozhat, a potenciális felvevőpiacnak számító környező országokban jelentkező, szintén jó minőségű és nagy volumenű termés ugyanis szűkítette a termelők exportlehetőségeit, és jelentősen

lenyomta az árakat.

9.A dráguló hitelek, a bankok szigorodó hitelezési gyakorlata, és a hitelekért folyó regionális verseny további negatív hatással lesznek a beruházásokra, amelyek hosszabb távon is lassíthatják majd a magyar gazdasági növekedést, és ezt a Kormány nem lesz képes

ellensúlyozni.

10- Az élelmiszer- és energiaárak növekedése miatt továbbra is nagy az inflációs nyomás Magyarországon.

A jelek szerint tehát bár a magyar gazdaság éppen kezdte volna kiheverni a rendkívüli túlköltekezés és az ezt követő 2006-os megszorítások okozta belső sokkot, azonban most a külső környezet megváltozása miatt nem tudja elérni növekedési potenciálját. Hiába kezd majd növekedni a 2006-ban visszaesett belső kereslet, hiába emelkednek újra minimálisan a reálbérek, ezek a visszaeső export pótlására lesznek elegendők, a gazdaság szinte biztosan nem fog látványos gyorsasággal magára találni – amit a kormányénál borúlátóbb elemzői növekedési prognózisok is alátámasztani látszanak.

Nehéz helyzetben a kormány

A folyamat belpolitikai következményei rövid- és középtávon az MSZP számára kedvezőtlenek, pusztán politikai szempontból a Fidesz viszont – rövid távon – akár profitálhat is a válságból. A szocialisták a kiigazítás megkezdésekor azzal számoltak, hogy az utolsó két évben a gazdasági növekedésnek és az Európai Uniós támogatásoknak köszönhetően a fiskális szigor fenntartása mellett is érezhetően emelkedni fog az életszínvonal, a magyar gazdaság a legtöbb mutató szerint felívelő pályán lesz: növekedni fognak a bérek, csökken az infláció, dinamikusan emelkedik a GDP, és emellett még a költségvetési hiány sem biztos, hogy jelentősen eltér majd a maastrichti kritériumoktól. A kormányzati szocialista retorika a ciklust két, élesen elválasztható részre osztotta, és az utolsó két évben a kormány már a korábbi megszorító intézkedések eredményeit szeretné a köztudatba bevinni. Erre utal az MSZP frissen indított, kézzelfogható gazdasági sikerekre (reálbérek, nyugdíjak, gazdaság növekedése) fókuszáló kampánya is.

A kialakult pénzügyi válság keresztülhúzhatja a kormány számításait, a jelenlegi prognózisok szerint a magyar gazdaság kilábalása a 2006-óta tartó visszaesésből inkább lassú, elhúzódó folyamat lesz. Mindez nehezíti tehát a szocialisták helyzetét, akiknek az előzetes tervekkel ellentétben nem kettő, hanem négy évet kell gazdasági válságban kormányozniuk. Ez érezhető problémákat okoz ugyanakkor a kormányzat kommunikációjában is, a kabinet ugyanis egyszerre kívánja – mintegy előzetes védekezésképpen – felhívni a közvélemény figyelmét a jelenlegi válság súlyosságára (erre utal például, hogy Veres János az elmúlt időszakban többször jelezte, hogy a nemzetközi válság miatt a magyar gazdaság növekedése is kisebb lehet a vártnál), ugyanakkor az új sikerkampány keretében javítani a gazdaság állapotáról kialakított rendkívül kedvezőtlen képet a választókban. Jövőre a jelek szerint még megmaradhat az eddigi szigorú fiskális politika – hiszen az elérhető közelségbe került háromszázalékos hiány teljesítése gazdasági sikert jelenthetne a párt számára, és jelen környezetben a kormány sem kockáztathat egy befektetői hitelvesztést – 2010-ben azonban továbbra is magas az esélye a választási költségvetés megszavazásának, főképpen ha a népszerűségi versenyben az MSZP jövőre is tartósan lemarad a Fidesz mögött.

A kormánynak viszont a pénzügyi válság segítségére lehet annyiban, hogy indokot szolgáltat arra, hogy (részben korábbi reformpolitikájával szembefordulva) erősebb állami aktivizmussal a piaci szereplők számára egyes esetekben kedvezőtlen (ámde népszerű) intézkedéseket foganatosítson. Ilyen például a„Robin Hood adó"ötlete. Ezzel párhuzamosan felerősödnek majd a bankárellenes, antikapitalista hangok is mindkét politikai oldalon.

Fidesz: politikai lehetőségek

Az a tény, hogy a hitelpiaci válságnak Magyarországon inkább csak másodlagos hatásai lesznek érzékelhetőek, kifejezetten jó politikai lehetőséget jelent a Fidesz számára. A magyar lakosság ugyanis nincs tisztában a nemzetközi válság méretével és mélységeivel, és az összetett ok-okozati hatásokat a választók túlnyomó többsége nem érti. A közvélemény nagyobb része nem tud különbséget tenni külső (nemzetközi) és belső (hazai) okok között, és csupán annyit érzékel, hogy a szocialisták kormányzása alatt a gazdaság „rosszul működik".

Az uralkodó paternalista szemléletnek köszönhetően ráadásul a problémák okát a választók automatikusan a mindenkori kormányban keresik.

Így jelen helyzetben a Fidesz hatékonyan blokkolhatja a kormány közhangulat-átfordítási kísérletét azzal, hogy a válság és a szocialisták közötti kapcsolatot hangoztatja, és tehetetlenséggel vádolja a kormányt. Mindez már régóta megfigyelhető a legnagyobb ellenzéki párt kommunikációjában, hiszen a kedvezőtlenebb gazdasági adatokat folyamatosan a szocialista kormány elhibázott politikájával magyarázzák. Ráadásul a válság lehetőséget teremt a Fidesz számára a tehetetlen kisebbségi kabinet bírálatára is: Orbán Viktor is több alkalommal megjegyezte, hogy ilyen nemzetközi gazdasági helyzetben „az országnak cselekvőképes kormányra van szüksége". Ami viszont rövidtávon lehetőség, az hosszabb távon kockázat: ha a legnagyobb ellenzéki párt sikeresen kapcsolja össze a válságot a szocialista kormánnyal, az az esetleges kormányra kerülés esetén gyors hitelvesztést eredményezhet, amikor a választók azzal szembesülnek, hogy egy alapvetően külső eredetű válság hatásait az új kormány sem tudja elhárítani.