Az Európai Parlamentben lesz uniós zászló és himnusz
26 perc olvasásBár az unió reformszerződéséből kihagyták az EU szimbólumait – a zászlót, a himnuszt, a jelmondatot -, az Európai Parlament mégis használná őket. Erről szavaztak a képviselők.
Bár az unió reformszerződéséből kihagyták az EU szimbólumait – a zászlót, a himnuszt, a jelmondatot -, az Európai Parlament mégis használná őket. Erről szavaztak a képviselők.
Carlos Carnero González (szocialista, spanyol) a témafelelőse annak a jelentésnek, amely módosította az Európai Parlament eljárási szabályzatát, úgy, hogy abba bekerült egy, az unió jelképeivel foglalkozó rész. A szöveget a parlament csütörtökön, 503 igen, 96 nem, 15 tartózkodó szavazattal fogadta el.
Az új házszabály szerint „a parlament elismeri, és sajátjaként fogadja el az unió alábbi jelképeit:
- a zászlót, amely kék alapon tizenkét arany csillag alkotta körből áll;
- a himnuszt, amely Ludwig van Beethoven IX. szimfóniájának Örömódáján alapul;
- a jelmondatot: »Egyesülve a sokféleségben«".
Az EP május 9-én ünnepli meg az Európa-napot.
Az uniós zászlót el kell helyezni minden parlamenti épületen és minden ülésteremben.
A himnuszt minden alakuló és egyéb ünnepélyes ülés megnyitásakor le kell játszani, különösen az állam- és kormányfők üdvözlésére. A jelmondatot pedig fel kell tüntetni a parlament hivatalos dokumentumain – áll az elfogadott szövegben.
A plenáris vitában felszólalt Schöpflin György (néppárti). A képviselő szerint tévednek azok, akik szimbólumok kérdését irrelevánsnak és csupán felesleges időfecsérlésnek tartják.
A politikus azt mondta, minden intézmény kialakítja saját jelképeit. „A szimbólumok a demokrácia szükségszerű, az EU identitása számára pedig központi elemei" – tette hozzá. „Ha a szimbólumok kérdése valóban nem lényeges – ahogy azt ellenfeleik állítják -, akkor miért is kell fellépni ellenük?" – kérdezte Schöpflin, aki szerint a szimbólumok ellenzői magát az európai demokráciát kérdőjelezik meg.
Háttér
Az Európai Unió tizenkét csillagos, kék zászlaja eredetileg, 1955 (hivatalosan 1985) óta az EU-tól független, strasbourgi székhelyű Európa Tanács szimbóluma volt.
Szintén az Európa Tanács tette meg elsőként (1972-ben) hivatalos himnuszának Ludwig van Beethoven IX. szimfóniájának Örömódáját, melyet a zeneszerző1823-ban írt Friedrich von Schiller 1785-ös költeménye alapján.
Robert Schuman, francia külügyminiszter 1950. május 9-én tett javaslatot arra, hogy hozzanak létre egy olyan szervezetet, amely felügyelné a német szén- és a francia vasérctermelést, illetve acélipart. Ez a kezdeményezés – amely az Európai Szén- és Acélközösség 1952-es létrehozásához vezetett – vált az európai integráció s így az Európai Unió kiindulópontjává. Az Európai Közösség intézményei először 1962-ben, a Schuman-nyilatkozat napján tartották meg az Európa-napot. A jelentéstevő úgy véli, a tagállamoknak össze kellene fogniuk, és mindenhol hivatalos munkaszüneti napnak kellene nyilvánítani május 9-ét.
A legújabb európai szimbólum, a jelmondat az Európai Parlament kezdeményezésére született meg. A parlament akkori elnöke, Nicole Fontaine 2000. május 4-én jelentette be a verseny végeredményét, amelyen az Európai Uniót akkor alkotó 15 tagállamból 2200 iskola vett részt. A győztes az „egyesülés a sokféleségben" mottó lett. Ezt az uniós alkotmány megfogalmazására összeült Európai Konvent az „egység a sokféleségben" jelmondatra módosította.
A konvent által elkészített alkotmánytervezetben külön cikk foglalkozott az Európai Unió szimbólumaival. Az alkotmányszerződés a francia és a holland népszavazáson elbukott. Az új reformszerződésről folytatott egyezkedéskor kihagyták a jelképekről szóló részt, így az a tagállami ratifikációkra váró lisszaboni szerződésben sem szerepel.
Jelentéstevő: Carlos Carnero González (PES, ES)
Jelentés: (A6-0347/2008) – Az unió jelképeinek használata a Parlament által
Az Unió jelképeinek használata a Parlament által
Alkotmányügyi Bizottság
Eljárás:
Vita: 2008. október 8., szerda
Uniós jogalkotást akar a parlament a pénzügyi szolgáltatások jobb szabályozására
Az pénzügyi szektor átláthatóságának növelését, az ágazat megfelelő működésének garantálását akarja az Európai Parlament. A képviselők az év végéig várnak uniós jogszabálytervezetet az Európai Bizottságtól.
Ieke van den Burg (szocialista, holland) és Daniel Dăianu (liberális, román) jegyzi a pénzügyi szolgáltatások uniós szabályozási keretének javításával foglalkozó, a parlament által csütörtökön, 565 igen, 74 nem, 18 tartózkodó vokssal elfogadott jelentést.
A szöveg felszólítja az Európai Bizottságot, 2008. december 31-ig nyújtson be jogalkotási javaslatot a témában (az eredeti jelentéstervezetben még november végi határnap szerepelt – a szerk.).
Igazgatók jutalma
Egyebek mellett a képviselők arra köteleznék a pénzintézeteket, „hozzák nyilvánosságra hozzák javadalmazási politikájukat, különös tekintettel az igazgatók kompenzációs csomagjára".
Az EP biztosítaná, hogy a kockázatkezeléssel kapcsolatos értékelésekbe „foglalják bele a juttatási és bónuszrendszerek és az adózás hatását annak érdekében, hogy azok kiegyensúlyozott ösztönzőket biztosítsanak, és ne ösztönözzék az extrém kockázatvállalást"
Átlátható hitelminősítést
Hitelminősítő ügynökségek tevékenységének átláthatóságát és megbízhatóságát az EP szigorú feltételekkel garantálná.
A képviselők szerint az elfogadandó jogi aktusoknak ki kell terjedniük a következőkre:
- adatbázisok, előretekintő forgatókönyvek és politikák, valamint korai előrejelző rendszer kidolgozása a makroszintű prudenciális felügyeletre és a pénzügyi stabilitásra, és annak biztosítása, hogy az Európai Központi Bank (EKB), a Központi Bankok Európai Rendszere és annak Bankfelügyeleti Bizottsága aktív szerepet vállaljon ezek kezdeményezésében, kidolgozásában és működtetésében
- annak biztosítása, hogy az EU felügyeleti szervei és központi bankjai naprakész, releváns, nem nyilvános és bizalmas mikroszintű prudenciális információkat/adatokat bocsássanak az EKB rendelkezésre
- annak biztosítása, hogy a betétbiztosítási rendszerekre vonatkozó EU-szabályokat megfelelően koordinálják, hogy egyenlő versenyfeltételeket biztosítsanak a pénzügyi intézmények számára
- a betétbiztosítási rendszerekre vonatkozó EU-szabályokat úgy kell módosítani, hogy azok támogassák a pénzintézetek hozzájárulásaiból finanszírozott előzetes ellenőrzési rendszerek továbbfejlesztését
- a visszatérítés szintjét jelentős mértékben növelni kell, továbbá a pénzügyi intézmény mulasztása esetén a lakossági ügyfeleknek nyújtandó visszatérítés rendelkezésre állását egy ésszerű időintervallumon belül határokon átnyúló helyzetekben is biztosítani kell
- elő kell mozdítani hasonló szabályok alkalmazását a biztosítási garanciáknál is
- a piaci sokféleség biztosítása és az intézmények arra való ösztönzése, hogy hosszú távú finanszírozással vagy felelősségvállalással diverzifikálják a piacot és a likviditási kockázatokat.
Jelentéstevő: Ieke van den Burg (PES, NL), Daniel Dăianu (ALDE, RO)
Jelentés: (A6-0359/2008) – A Lámfalussy irányelvek nyomon követése: az ellenőrzés jövőbeli szerkezete
Gazdasági és Monetáris Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2008. október 9., csütörtök
EP: 2015-re számolják fel a hajléktalanságot!
Jövedelme alapján az Európai Unió lakosságának közel egyötödét fenyegeti a szegénység, a dolgozók 15 százaléka szélsőségesen alacsony bért keres, a polgárok egytizede pedig olyan háztartásban él, ahol senki sem dolgozik. A társadalmi integráció elősegítéséről és a szegénység elleni küzdelemről készült jelentést fogadott el az EP.
A foglalkoztatási és szociális szakbizottság által előterjesztett, és csütörtökön, 540-57-32 arányban megszavazott EP-jelentés többek között az unió lakosainak egyharmadát érintő dolgozói szegénységgel, a gyermekszegénységgel és a hajléktalansággal foglalkozik.
Minimálbérből szegényen
Számos tagállamban még mindig nincs garantált minimumjövedelem. A parlament ezért azt szeretné, hogy a minimálbér, illetve az olyan jövedelmek, mint például a munkanélküli, rokkantsági segély vagy a nyugdíj minden tagállamban érjék el a nemzeti átlagjövedelem legalább 60 százalékát, azaz az uniós szegénységi küszöböt. A képviselők a tagállamoktól azt várják, ne csupán az alacsonyabb jövedelmek, hanem az átlagjövedelem adóterhei is csökkenjenek, elősegítendő a feketemunka felszámolását.
Az elszegényedés kockázata a nőket sokkal nagyobb mértékben fenyegeti, mint a férfiakat. Átlagos jövedelmük a férfiak átlagjövedelmének még mindig csak 55 százalékát éri el – írja a jelentéstevő, Gabriele Zimmer (Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal, német). Az EP ezért azt akarja, hogy a nők, különösen a gyermeküket egyedül nevelők, a migránsok, a menekültek és etnikai kisebbséghez tartozók, valamint az idősebbek és fogyatékkal élők kapjanak kiemelt figyelmet a szociális politikákban.
Gyermekszegénység
Ma az unió népességének közel egyharmadát a gyermekek és fiatalok teszik ki. Közülük 19 milliót nap mint nap fenyeget a szegénység kockázata. Helyzetük között tagállamonként óriási különbségek vannak. Míg Svédországban a szegénységi küszöbön élő gyermekek aránya kevesebb, mint 10 százalék, például Lengyelországban és Litvániában meghaladja a húsz százalékot – olvasható a jelentésben.
A parlament ezért azt akarja, hogy 2012-ig minden tagállamban felére csökkenjen a szegénységben élő gyermekek száma, valamint hogy 2015-re a gyermekek legalább 90 százaléka számára biztosított legyen a gyermekgondozás születésüktől az iskolaköteles kor betöltéséig. Az EP azt is szeretné, ha az iskolai étkezés, az iskolabusz és a gyermekellátás alapvető szociális szolgáltatás lenne.
Buszjegy, internet és fűtés mindenkinek
A képviselők elérhetővé és megfizethetővé tennék a fontos közszolgáltatásokat (például víz, fűtés, áram, közlekedés, telekommunikáció). A parlament nem támogatja az ilyen szolgáltatások további privatizációját, és azt szeretné, ha a tagállamok szociális alaptarifákat állapítanának meg a veszélyeztetett csoportok számára. Az EP emellett azt várja a tagállamoktól, hogy teremtsék meg mikrohitelek felvételének lehetőségét, az anyagi gondokkal küzdők számára pedig biztosítsák az ingyenes oktatást és egészségügyi ellátást.
Hajléktalanok és utcagyerekek
A képviselők szerint a hajléktalanok számára szinte lehetetlen a munkaerőpiacra való bejutás – olvasható a jelentésben. A képviselők ezért azt szeretnék, ha a tagállamok hatékonyabb „téli vészterveket" dolgoznának ki, gondoskodnának a mindenki számára megfizethető minőségi lakásról, 2015-re pedig felszámolnák az utcai hajléktalanságot. Az EP ugyancsak 2015-ig szeretné elérni, hogy ne legyenek utcán élő gyerekek Európában.
Emellett a képviselők szeretnék mielőbb felszámolni a gyermekmunkát, a gyermekkereskedelmet és -prostitúciót, illetve a gyermekek elleni családon belüli erőszakot és a korai iskolaelhagyást.
Jelentéstevõ: Gabriele Zimmer (GUE/NGL, DE)
Jelentés: (A6-0364/2008) – A társadalmi integráció előmozdítása, valamint a szegénység, többek között a gyermekszegénység elleni küzdelem az EU-ban
Foglalkoztatási és Szociális Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2008. október 8., szerda
Egészségügyi vasfüggöny Európában?
Az antibiotikum-fogyasztás csökkentését, a fogyatékosság egységes meghatározását, a szervezett védőoltások kiterjesztését és a betegségmegelőzésre fordított figyelem növelését szeretné az EP. A képviselők szerint túl nagy a különbség a régi és az új tagállamok egészségügyi mutatói között.
Az Európai Bizottság 2007 végén fogadta el „Együtt az egészségért: Stratégiai megközelítés az EU számára 2008-2013" című fehér könyvét. Az EP 554 igen, 23 nem, 221 tartózkodó vokssal, csütörtökön megszavazott jelentése üdvözli az ebben szereplő elveket és intézkedéseket, ugyanakkor – ahogyan a témafelelős Alojz Peterle, (néppárti, szlovén) fogalmaz -, „sajnálja, hogy a fehér könyv nem tűz ki konkrét, számszerűsíthető és mérhető célokat, amelyek megvalósítása révén kézzelfogható eredmények születhetnének."
Túlzott antibiotikum-fogyasztás
Európa-szerte nagyon sok antibiotikumot fogyasztanak, ezek viszont a baktériumok ellenállóbbá válása miatt egyre kevésbé hatásosak. Ezért a parlament csak a legszükségesebb esetekre korlátozná az ilyen készítmények használatát, és vénykötelessé tenné őket. A jelentés szerint egyes tagállamokban más országokhoz képest háromszor-négyszer több antibiotikum fogy, a fokozott mobilitás és a turizmus pedig növeli a rezisztens baktériumok terjedésének kockázatát. Ezért – vélik a képviselők – közös fellépésre van szükség, melyet az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnak kellene koordinálnia.
Elhanyagolt csoportok
Az Európai Bizottság „egészség mindenkinek" koncepciója szellemében az EP azt szeretné, ha a tagállamok közös definíciót fogadnának el a fogyatékosság meghatározására, és ez a definíció magában foglalná a krónikus és daganatos betegségekben szenvedőket is. A képviselők fontosnak tartják, hogy a fogyatékkal élők egyenlő hozzáférést kapjanak az egészségügyi ellátásokhoz, és a finanszírozás is javuljon.
Emellett a parlament az elhízás mellett az alultápláltságot is kiemelten kezelné az uniós egészségügyi kutatásokban és az egészséges életmódra történő nevelésben.
A jelentés szerint tovább kell javítani a terhesség és a szoptatás alatti alkohol- és kábítószer-fogyasztás, illetve dohányzás veszélyeiről való tájékoztatáson, illetve fokozni kell a lakosság tudatosságát a nem kívánt terhességek megelőzése és a nemi úton terjedő betegségek elkerülése területén. A képviselők nagyobb figyelmet szentelnének „az olyan fontos, de gyakran elhanyagolt" betegcsoportok számára is, mint például a mentális egészségügyi problémákkal küzdők és a férfiak.
Egészségügyi vasfüggöny
A régi és az új tagállamok között egyes betegségek és egészségügyi problémák előfordulásánál olyan nagy a különbség, hogy gyakorlatilag „egészségügyi vasfüggönyről" beszélhetünk. A születéskor várható élettartam a nőknél átlagosan 9, a férfiaknál pedig 13 évvel alacsonyabb az új tagállamokban, mint a régiekben. A csecsemőhalandóságnál pedig hatszoros a különbség. Ehhez hasonlóan a rák túlélési esélyei is jóval nagyobbak a régi tagállamokban. A parlament ezért erőteljesebb fellépést szeretne az egészségügyi egyenlőtlenségek ellen.
Több pénzt a megelőzésre
Betegségmegelőzésre a tagállamok többségében az egészségügyi költségvetésnek csak töredéke, körülbelül 3 százaléka jut évente. Pedig hatékonyabb megelőzési politikával sokkal jobb eredményeket lehetne elérni, hiszen a betegségek negyven százaléka az egészségtelen életmód miatt alakul ki, a rákbetegségek egyharmada pedig megelőzhető – áll a jelentésben. A képviselők szerint „jelentősen fokozni kell a betegségmegelőzési erőfeszítéseket és – ahol hatékony termékek állnak rendelkezésre – a szervezett oltásokat".
A képviselők szerint ezért programot kell kidolgozni többek között az egészségügyi mutatók uniós szintű rendszerének kidolgozására és az egészséges életmód erőteljesebb népszerűsítésére. Az EP jobban támogatná az esetleges határokon átnyúló egészségügyi veszélyekre – például járványokra, biológiai terrorizmusra – való felkészülést és a gyógyszerhamisítás elleni harcot. Emellett – vélik a képviselők – erősebben kellene támogatni az uniós szintű kutatás-fejlesztést és a bevált gyakorlatok cseréjét, különösen a szűrési programok és a súlyos betegségek felismerésének és kezelésének területén.
Munkahelyi egészség
A munkahelyi egészségvédelem területén a parlament arra kéri a Bizottságot,
- tűzzön ki célokat a foglalkozási megbetegedések csökkentésére,
- terjesszen elő az izom- és csontrendellenességekről szóló irányelvjavaslatot,
- tegyen javaslatot a rákkeltő anyagokról szóló irányelv felülvizsgálatára, és
- hozzon intézkedéseket a harmadik fél által elkövetett erőszak növekvő problémájának kezelésére.
Jelentéstevő: Alojz Peterle (EPP-ED, SL)
Jelentés: (A6-0350/2008) – Együtt az egészségért: Stratégiai megközelítés az EU számára (2008-2013)
Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2008. október 9., csütörtök
Hatékonyabb vízgazdálkodást akar az EP
Uniós pénzből is küzdene az aszály és a vízhiány ellen az EP. A városokban akár a víz fele is elfolyhat a rossz vezetékek miatt.
Az Európai Bizottság 2007. július 18-ai, „az Európai Unióban a vízhiány és az aszály jelentette kihívás kezeléséről" szóló közleményére reagált csütörtökön az Európai Parlament. Richard Seeber (néppárti, osztrák) jelentését 594 igen, 45 nem, 12 tartózkodó szavazattal fogadták el a képviselők.
Az EP „sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a közlemény általános célkitűzések előmozdítására szorítkozik, és csak korlátozott számú konkrét intézkedést javasol".
Vízkezelés EU-pénzből
A jelentés felszólítja a regionális és helyi hatóságokat, használják ki a strukturális alapok nyújtotta hatalmas lehetőségeket és fektessenek be „a vízkezeléssel kapcsolatos meglévő infrastruktúra és technológia fejlesztésébe és felújításába különösen azon régiókban, ahol vízkészletek vesznek kárba a vízvezetékek szivárgása miatt".
A szöveg kiemeli: „az elsivatagosodás szorosan összefügg az erdőgazdálkodással". Az EP ezért „sürgeti, hogy nagyobb mértékben alkalmazzák az erdősítést a szélsőséges felszíni és felszín alatti vízfolyások korlátozására és enyhítésére, valamint a talaj degradációjának és eróziójának leküzdésére".
A parlament „azt ajánlja, hogy a közösségi polgári védelmi mechanizmusok rendelkezzenek a rendkívüli aszályból fakadó válsághelyzetek során történő beavatkozásról".
A jelentés szerint „a folyók elterelése helyrehozhatatlan károkat okoz az ökológiai és hidromorfológiai feltételekben". A képviselők felszólítják a tagállamokat, hogy akadályozzák meg vízgyűjtő területeik állapotromlását.
A víz fele elfolyik a nagyvárosokban
A szöveg emlékeztet: az uniós vizek közel 20 százaléka elvész a nem hatékony vízfelhasználás miatt, a városközpontokban a lakossági vízellátó hálózat szivárgása miatt bekövetkező veszteség pedig meghaladhatja az 50 százalékot. Ezért az EP „arra ösztönzi az Európai Uniót, hogy támogassa a kevésbé víz- és energiaigényes és a vízellátás hatékonyságának fejlesztésére irányuló technológiákat és újításokat".
Magyar felszólalók
Olajos Péter a néppárti frakció vezérszónokaként szólalt fel. A képviselő emlékeztetett: Magyarország területének 90 százalékát veszélyezteti az aszály, és ez csak tavaly több mint 1 milliárd euró kárt okozott. Hiába folyik keresztül Magyarországon Európa legnagyobb és hetedik legnagyobb folyója, a Duna és a Tisza, „az e két bővizű folyó között elterülő 100 kilométer szélességű terület elsivatagosodásnak indult, és ez a folyamat egyre gyorsuló ütemben folytatódik" – mondta Olajos. A képviselő szerint „ez is azt bizonyítja, hogy az Európai Uniónak komplex vízgazdálkodási programra van szüksége".
Olajos azt mondta, az elsivatagosodás elleni küzdelem mellett a lakossági vízfelhasználás ésszerűsítése terén is lépésekre van szükség. „Európa tiszta vízkincse egyre inkább felértékelődik. A mi felelősségünk ennek a kincsnek a megőrzése és a gyarapítása" – zárta felszólalását a képviselő.
De Blasio Antonio (néppárti) úgy vélte, „a vízhiány és az aszály kérdése ma az Európai Unió legsürgetőbb problémái közé tartozik". A képviselő azt mondta, „a súlyos károkat okozó árvizek kialakulása szoros összefüggést mutat az erdők letarolásának széleskörű gyakorlatával, vagyis, míg a fakivágás egyik oldalon szárazságot és kopárságot eredményez, a másik oldalon pusztító árvizeket".
De Blasio szerint a helyi és regionális hatóságok, önkormányzatok szerepét meg kell erősíteni, hiszen a földhasználati és az építési szabályok meghatározásán keresztül ezek a szervek jelentős mértékben hozzájárulnak a vízhiányból és a szárazságból adódó nehézségek csökkentéséhez. A képviselő szólt a civilszervezetek szerepének fontosságáról is.
Tabajdi Csaba (szocialista) úgy vélte „az élelmiszer és a víz olyan stratégiai értékké válik, mint az olaj vagy a földgáz". A politikus azt mondta, „nem az aszályra kellene létrehozni egy közös európai alapot, hanem a vízgazdálkodásra, mert az aszály mellett időnként a belvizek, árvizek legalább olyan nagy problémát jelentenek".
„A Duna-Tisza közén, a Homokhátságon négy évtized alatt négy méterrel lement a talajszint, elsivatagosodás megy végre Közép-Európában, Magyarországon" – mondta Tabajdi, aki szerint „ez egy általános európai probléma", és „sokat tanulhatnánk izraeli barátainktól, akiknek kiváló öntözési módszereik vannak".
Jelentéstevő: Richard Seeber (EPP-ED, AT)
Jelentés: (A6-0362/2008) – A vízhiány és az aszály jelentette kihívás kezelése az Európai Unióban
A vízhiány és az aszály jelentette kihívás kezelése az Európai Unióban
Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2008. október 8., szerda
Adó- és járulékcsökkentéssel a feketemunka ellen
A be nem jelentett munka ellen a munkát sújtó adóterhek csökkentésével, a kifehéredés ösztönzésével, a feketén foglalkoztatók büntetésével és például „szolgáltatási utalványokkal" küzdene az EP. A képviselők a régi tagállamoktól munkaerőpiacuk teljes megnyitását kérik.
Az Európai Bizottság „Határozottabb fellépés a be nem jelentett munkavégzés ellen" címmel adott ki közleményt 2007-ben. Az EP most a Pier Antonio Panzeri (szocialista, olasz) által készített véleményadó jelentésben foglalkozott a témával. A szöveget csütörtökön, 479 igen, 50 nem, 47 tartózkodó szavazattal fogadták el Brüsszelben.
A nemzeti termék egyötöde
A képviselők szerint „a be nem jelentett munkavégzés olyan különösen aggasztó és tartósan fennálló jellemzője az európai munkaerőpiacoknak, amely negatív következményekkel fenyegeti a tagállamok gazdaságait és az európai szociális modell pénzügyi fenntarthatóságát". Akadályozza ugyanis a gazdasági növekedést, és tisztességtelen versenyhez vezet – áll a jelentésben.
A parlament „mélyen aggódik" a be nem jelentett munka miatt. Ennek mértéke ugyanis „egyes tagállamokban eléri vagy meghaladja a GDP 20 százalékát is".
Csökkenteni a munka adóterhét
A jelentés „felhívja a tagállamokat, hogy fontolják meg a legális munkavégzési forma ösztönzőinek javítását". A képviselők szerint ez jelentheti az adómentes jövedelemalap növelését és a munkáltatók esetében a legális foglalkoztatásra vonatkozó, nem bér jellegű költségek csökkentését is.
A szöveg arra ösztönzi a tagállamokat, „folytassák az adó- és társadalombiztosítási rendszer reformját, ezáltal csökkentve a munkaerőre nehezedő adóterheket".
A képviselők úgy vélik, „a család működtetése önmagában családi vállalkozásnak felel meg, és meggondolandó lenne az atipikus családi munka elismerése és társadalombiztosítási rendszerbe történő integrációja".
Jutalom a fehéredőknek, büntetés a feketén foglalkoztatóknak
A parlament arra kéri a tagállamokat, hatékony ösztönzőkkel támogassák azokat, „akik vállalják, hogy a be nem jelentett munkavégzést legális gazdasági tevékenységgé alakítják", ezzel egyidejűleg pedig „vezessenek be szigorú büntetéseket azon munkáltatók számára, amelyek az ajánlott ösztönzők ellenére továbbra is alkalmazzák a be nem jelentett foglalkoztatást".
Szolgáltatási utalványok
A jelentés „felhívja a figyelmet a Belgiumban, Németországban és Franciaországban bevezetett szolgáltatási utalványokra, amelyekkel a háztartások alacsonyabb áron vásárolhatnak szolgáltatásokat, ugyanakkor biztosítják a társadalombiztosítási járulékok és az adók ezen utalványokkal történő befizetését".
Új tagállami képesítések
Az szöveg kitér arra is, hogy az EP „üdvözli a Bizottság azon kezdeményezését, hogy az Európai Közösségek Bírósága elé vigye azokat a tagállamokat, amelyek még nem vezették be nemzeti jogszabályaikba az új tagállamokban szerzett képesítések feltétel nélküli elismerését".
A képviselők az új tagállami munkavállalókkal szemben korlátozást alkalmazó országokat munkaerőpiacuk megnyitására kérik.
Társfelelősség az alvállalkozó mulasztásáért
Az EP „ragaszkodik ahhoz, hogy a vállalkozásokat tekintsék társfelelősnek a velük közvetlen alvállalkozói szerződéses viszonyban álló alvállalkozások által a hozzájárulások befizetése terén elkövetett esetleges szabálytalanságokért".
Jelentéstevő: Pier Antonio Panzeri (PES, IT)
(A6-0365/2008) – Határozottabb fellépés a be nem jelentett munkavégzés ellen
Foglalkoztatási és Szociális Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2008. október 8., szerda
Az EP demokratikus választást akar Fehéroroszországban
Az EP üdvözli a fehéroroszországi politikai foglyok szabadon bocsátását, a képviselők szerint ugyanakkor a 2008. szeptember 28-ai fehéroroszországi parlamenti választások „egyáltalán nem feleltek meg a nemzetközileg elismert demokratikus normáknak".
A néppártiak, a szocialisták, a liberálisok, a zöldek és a Nemzetek Európájáért képviselőcsoport által közösen beterjesztett, 597-31-22 arányban elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők megállapítják: a fehéroroszországi választások „nem feleltek meg a nemzetközi normáknak", és „elmaradt az EU által remélt demokratikus fejlődés". A szeptember 28-ai voksoláson az ellenzék a 110 parlamenti mandátumból egyet sem szerzett meg.
A képviselők szerint az, hogy Minszk nem rendez szabad és tisztességes választásokat „komoly kihívást jelent a jövőben a Fehéroroszország és az Európai Unió közötti kapcsolatokban."
Jog a tüntetéshez
A fehérorosz fővárosban a választás napján az ellenzék mintegy 800 támogatója tüntetett a választások lebonyolítási módja és végeredménye ellen. Az EP elítéli, hogy a minszki belügyminisztérium a tüntetést „a közrend súlyos megsértésének" tekinti. Felszólítja a fehérorosz hatóságokat, hogy „tartsák tiszteletben az állampolgárok gyülekezési és véleménynyilvánításhoz fűződő jogát."
Az EP követeli, hogy a fehérorosz vezetés teremtsen egyenlő feltételeket és esélyeket minden jelölt számára, zárja ki a csalás összes lehetőségét, törölje el a korai szavazási eljárást, és biztosítsa, hogy a választásokon induló összes párt küldhessen képviselőket a választási bizottságokba.
Szabadon engedett politikai foglyok
Az EP-képviselők állásfoglalásukban üdvözölték, hogy Alekszandr Kozulin, Szergej Parszjukevics és Andrej Kim politikai foglyokat 2008 augusztusában szabadon bocsátották, és jelenleg nincs több nemzetközileg elismert politikai fogoly fehéroroszországi börtönben. Az emberi jogi aktivisták szabadon engedését az EP „jelentős lépésnek tekinti abba az irányba, hogy Fehéroroszország elfogadja a demokrácia alapvető értékeit, az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartását." Ugyanakkor a parlament sürgeti a fehérorosz vezetést, hogy a jövőben tartsa tiszteletben az emberi jogokat a polgári engedetlenséggel megvádolt diákok, a katonai szolgálatot megtagadó személyek, a civil szervezetek és a nemzeti kisebbségekkel szembeni bánásmód esetében is.
Az ülésen felszólaló Duka-Zólyomi Árpád (néppárti, Szlovákia) azt mondta, az EU-nak a Fehéroroszországgal folytatott párbeszédében szigorú értékmérőket kell alkalmaznia. Lukasenko azzal ugyanis, hogy „a grúz háború után szabadon engedett három politikai foglyot, az EU-nak csupán egyetlen feltételét teljesítette a párbeszéd megkezdéséhez." Duka-Zólyomi szerint a Nyugatnak nyilvánvalóan „szüksége van minden kis lépésre ahhoz, hogy a posztszovjet térségben ellensúlyozni próbálja Moszkva növekvő befolyását". „De ha még Lukasenkónak is sikerült a dialógust a saját szája íze szerint folytatni, akkor milyen párbeszédet várunk el Moszkvával?"- kérdezte a képviselő.
Az állásfoglalás szövege:
A dohai forduló sikere stabilizálná a gazdaságot az EP szerint
Csalódott a WTO tárgyalások elakadása és a dohai forduló felfüggesztése miatt az Európai Parlament – áll az EP csütörtöki plenáris ülésén elfogadott állásfoglalásában. A parlament szerint „a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válságban a dohai forduló sikeres lezárása stabilizáló faktor lenne."
Az EP elkötelezett a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) dohai fordulójának folytatása mellett, ezért felszólítja az EU-t, az Egyesült Államokat és a G20-ak csoportját, hogy „tegyenek meg mindent a megállapodás lehető leggyorsabb tető alá hozása érdekében."
Az 576-37-47 arányban megszavazott állásfoglalásban a parlament felszólítja Indiát és az Egyesült Államokat, hogy a tárgyalások folytatása érdekében „találjanak politikai megoldást a különleges védőintézkedési mechanizmusok alkalmazásának feltételeire és a kereskedelmi és élelmiszerbiztonsági kérdések közötti igazságos egyensúly biztosítására."
A fejlett és fejlődő országokat pedig arra kérik a képviselők, „csatlakozzanak az EU »Fegyvereken kívül mindent« kezdeményezéséhez, amely kvóta- és vámmentes piaci hozzáférést biztosít a legkevésbé fejlett országok részére.
Az EP véleménye szerint a tárgyalások elakadása rávilágít arra, hogy a dohai fordulót követően sürgősen foglalkozni kell a WTO reformjával. A képviselők úgy vélik, az EP-nek „még erőteljesebb és hatékonyabb ellenőrzést kellene gyakorolnia a nemzetközi kereskedelem terén". Ezért állásfoglalásukban megállapodás megkötését kezdeményezik „annak érdekében, hogy az Európai Parlament az EU összes nemzetközi kereskedelmi tárgyalásában teljes mértékben részt vehessen."
A parlamenti vitában Glattfelder Béla (néppárti) azt mondta, „hiba volt túlzó engedményeket tenni – különösképpen mezőgazdasági területen – a tárgyalások legelején, ami ellenérdekeltté tette kereskedelmi partnereinket abban, hogy ők maguk is engedményeket tegyenek." „Nevetségessé váltunk, hogy miközben mi leépítjük a közös agrárpolitikát, aközben a többi kereskedelmi tárgyalópartner megvédi a saját agrárpolitikáját" – érvelt Glattfelder.
Perger István/EU Parlament sajtószolgálat
