Globális felmelegedés hatása Európára és Magyarországra
4 perc olvasásA Figyelő és a Heti Válasz az elmúlt évek sikeres konferenciái után idén ismét összehívta a politikai és gazdasági élet szereplőit és a hazai környezetvédelmi szakembereket, hogy megvitassák az éghajlatváltozás, a fenntartható fejlődés, valamint a hazai és nemzetközi klímapolitika kihívásaival kapcsolatos nézeteiket.
A Figyelő és a Heti Válasz az elmúlt évek sikeres konferenciái után idén ismét összehívta a politikai és gazdasági élet szereplőit és a hazai környezetvédelmi szakembereket, hogy megvitassák az éghajlatváltozás, a fenntartható fejlődés, valamint a hazai és nemzetközi klímapolitika kihívásaival kapcsolatos nézeteiket.
A téma fontosságát és aktualitását jelzi, hogy a tegnapi konferenciát olyan rangos és szakmailag elismert előadók fémjelezték, mint dr. Sólyom László köztársasági elnök, Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter, vagy Láng István akadémikus. A Heti Válasz és a Figyelő eheti lapszáma – átérezve a média felelősségét a klímatudatos gondolkodás terjesztésében – közös melléklettel jelent meg, amely a globális felmelegedés témáját járja körül társadalmi, gazdasági, egészségügyi szempontból.
Egy idei ENSZ-jelentés szerint Magyarország a klímaváltozás természeti sokszínűségre gyakorolt hatása szempontjából a világ egyik legsérülékenyebb állama. A hazai átlaghőmérséklet emelkedése másfélszer gyorsabb, mint a globális felmelegedés üteme. A klímaváltozás csak idén 200 millió forintos kárt okozott hazánkban. Nem elég megállítani a környezetszennyezést és a megelőzésre koncentrálni, hanem fel kell készülni a globális felmelegedés hatásaira, az azokhoz való alkalmazkodásra. A konferencia e két megközelítésből – megelőzés és az alkalmazkodás – vizsgálta a klímaváltozással kapcsolatos legégetőbb kérdéseket hazai és globális viszonylatban is.
Dr. Sólyom László, a zöld kérdésekben különösen aktív államfő, előadásában kifejtette, hogy az adatok szemléletváltás után kiáltanak. Ma már látjuk, hogy a nemzeti össztermék növekedése nem feltétlenül jár az emberek jólétének növekedésével, életminőségének javulásával" – mondta az államfő.
Úgy vélte, a globális fenntarthatóság nem érhető el a nem-OECD országok együttműködése nélkül, viszont ez az együttműködés nem nyerhető el hiteles példa nélkül. Az ilyen önmagán-kezdett példamutatásra jelenleg az EU-nak van legnagyobb esélye, és éppen a bővítésnek köszönhetően. Sólyom László szerint az EU-nak kell bemutatnia, hogy úgy tudja például növelni az emberi fejlettségi mutatókat, hogy közben egyúttal az ökológiai lábnyomát redukálja.
Az államfő üdvözölte, hogy az Országgyűlés még az idén meghozza a jövő nemzedékek szószólójáról – egy tág értelemben vett „környezetvédelmi" ombudsmanról – szóló törvényt. Ugyanakkor kritikát fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy miközben az energiaéhség kiszolgálására az Országgyűlés határozatot hozott egy újabb atomerőműről, nincs átfogó terv az energiahatékonyság növelésére, a takarékosságra, a megújuló energiatermelésre.
Fodor Gábor a klímaváltozás okozta változásokra való felkészülés fontosságát hangsúlyozta. Elmondta: a környezetvédelmi minisztériumnak van megvalósítható javaslata a klímaproblémák átfogó orvoslására. Véleménye szerint komoly korlátozásokra lesz szükség az energiatermelés, az energiafogyasztás, a közlekedés, és az erdőgazdálkodás területén.
A megoldás alapja a 20-25- évre tervező Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia, amely még ebben az évben az Országgyűlés elé kerül.
A fenntarthatóság követelményéhez azonnali lépésekre és gyökeres szemléletváltásra van szükség, amelynek kialakulásában jelentős szerepe van a médiának. Ezért a Figyelő és a Heti Válasz közös melléklettel hívja fel a figyelmet a klímaváltozással kapcsolatosan a megelőzés fontosságára, a várható következményekre, a klímatudatos gondolkodásmód szükségességére.