A Római Kúria dikasztériumai 2. :Pápai tanácsok

Vatikán: Terza Loggia

A pápa „minisztériumai" között a kongregációkon kívül az egyes szakterületek és tevékenységek előmozdításáért felelős tizenegy tanács, a peres ügyekben ítélkező három bíróság és három gazdasági hivatal található. Az előző részben az államtitkárságokat és kongregációkat mutattuk be.

Vatikán: Terza Loggia

A pápa „minisztériumai" között a kongregációkon kívül az egyes szakterületek és tevékenységek előmozdításáért felelős tizenegy tanács, a peres ügyekben ítélkező három bíróság és három gazdasági hivatal található. Az előző részben az államtitkárságokat és kongregációkat mutattuk be.

Pápai Törvényértelmező Tanács (Pontificium Consilium de Legum Textibus)
Az új Egyházi Törvénykönyv kiadását követően 1984-ben létesítette II. János Pál pápa. Illetékessége kiterjed a latin és a keleti kódex normáin túl az összes egyetemes törvény szövegének értelmezésére. Emellett előzetes normakontrollt gyakorol a többi dikasztérium jogszabályai, illetve a részleges törvények és általános határozatok tekintetében, hogy azok ne legyenek ellentétesek a magasabb szintű és az egyetemes jogszabályokkal.

Igazságosság és Béke Pápai Tanácsa (Pontificium Consilium de Iustitia et Pace)
A Gaudium et spes zsinati rendelkezés nyomán VI. Pál 1967-ben hozta létre az egyház társadalmi tanításának intézményes képviselete végett. Feladata a társadalmi és a nemzetközi igazságosság, valamint a béke és az emberi jogok kérdéseinek vizsgálata, a vonatkozó egyházi tanítás kifejtése. Fontos szerepet játszik a Szentszék és a nemzetközi szervezetek kapcsolataiban. 1968 óta szervezi a béke világnapját, amikoris a pápa külön üzenetben fejti ki gondolatait a béke aktuális kérdéseiről.

„Cor unum" Pápai Tanács (Pontificium Consilium „Cor unum")
1971-ben hozta létre VI. Pál a szolidaritás és a népek fejlődése keresztény értelmezésének előmozdítására. A pápa „szeretetszolgálati" és nemzetközi fejlesztési együttműködési minisztériumaként működik, összefogja a különböző katolikus karitatív szervezetek tevékenységét, segítséget nyújt az elmaradott vidékek egyházmegyéinek, a természeti csapások és háborúk sújtotta lakosságnak.

Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsa (Pontificium Consilium ad unitatem Christianorum fovendam)
Egyike volt a II. Vatikáni Zsinatot előkészítő szervezeteknek, amit XXIII. János azzal a céllal hozott létre 1960-ban, hogy elősegítse a többi keresztény felekezet részvételét a Zsinaton. A Szentszék „külkapcsolatai" szempontjából stratégiai fontosságú tanács feladata az Unitatis redintegratio zsinati határozatban foglaltak megvalósítása, az ökumenizmus kérdéseinek tanulmányozása, valamint a kapcsolattartás és az együttműködés a nem katolikus egyházakkal és egyházi közösségekkel. Lényeges, hogy ide kapcsolódik egy szervezetileg önálló bizottság, amely a zsidósággal fenntartott vallási kapcsolatokért felelős.

Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsa (Pontificium Consilium pro Dialogo inter Religiones)
A VI. Pál által létrehozott dikasztérium kapcsolatot tart mindazokkal, akik valamilyen nem keresztény valláshoz tartoznak (kivéve a zsidóságot). A Nostra aetate zsinati nyilatkozat szellemében törekszik a többi vallással közös emberi és vallási értékek előmozdítására. Kiemelkedő szerepe van a Szentszék és az iszlám országok kapcsolatában.

Kultúra Pápai Tanácsa (Pontificium Consilium de Cultura)
II. János Pál 1982-ben állította fel, hogy az egyház és a kultúra világa közötti párbeszédet és együttműködést szolgálja. Feladata az egyház kulturális tevékenységének összehangolása és napjaink kulturális jelenségeinek tanulmányozása.

Világiak Pápai Tanácsa (Pontificium Consilium pro Laicis)
Az Apostolicam actuositatem zsinati határozat értelmében hozta létre VI. Pál 1967-ben, hogy a világi hívek apostolkodásának ügye szervezetileg is megjelenjen a Kúriában. Illetékességi körébe tartozik a katolikus egyesületek és nemzetközi szervezeteik tevékenysége, valamint az ifjúsági pasztoráció, így a II. János Pál által életre hívott ifjúsági világnapok szervezése is.

Pápai Családtanács (Pontificium Consilium pro Familia)
Az 1981-ben megalapított hivatal a családpasztoráció vatikáni letéteményese. Tanulmányozza a családokat érintő különböző kihívásokat és jelenségeket, képviseli az élet védelmére, a házasságra és a családra, valamint a bioetikai kérdésekre vonatkozó egyházi tanítást és álláspontot.

Egészségügyi Dolgozók Pápai Tanácsa (Pontificium Consilium de Apostolatu pro Valetudinis Administris)
Saját személyes kórházi tapasztalatai nyomán hozta létre II. János Pál pápa 1985-ben. Működésének célja, hogy terjessze az egészségüggyel kapcsolatos egyházi tanítást, elősegítse az egészségügyi dolgozók keresztény szellemű képzését és lelkipásztori gondozását, valamint iránymutatással szolgáljon az egészségügyi politikák alakításához.

Vándorlók és Útonlevők Pápai Tanácsa (Pontificium Consilium de Spirituali Migrantium atque Itinerantium Cura)
A nagyarányú kivándorlások hatására XIII. Leó pápa idején vette kezdetét a lakóhelyüket elhagyók szervezett lelkigondozása, amire VI. Pál 1970-ben külön hivatalt hozott létre. A tanács mai kompetenciái kiterjednek mindazon élethelyzetekre, amikor az emberek saját családi környezetükön kívül találhatók. Így foglalkozik a menekültekkel, a kivándorlókkal, a száműzöttekkel, a tengerészekkel, a repülők személyzetével és a fuvarozókkal, továbbá a vendégmunkásokkal, a külföldön tanuló diákokkal, vagy éppen a nemzetközi szervezetek funkcionáriusaival. Fontos területe a cigánypasztoráció, a zarándokok és a turisták lelki gondozása.

Tömegkommunikáció Pápai Tanácsa (Pontificium Consilium de Communicationibus Socialibus)
A XII. Piusz óta fokozatosan kialakuló hivatal illetékessége eredetileg a filmművészetre, majd a rádióra és a televízióra terjedt ki, mára viszont a sajtó minden ágát magában foglalja. Célja ezen területeken a keresztény szellemiség képviselete, a médiában dolgozó világi hívők támogatása és képzése.

Érszegi Márk Aurél/Magyar Kurír
(folytatjuk)