Az északiak Viszik A Prímet A Digitális Gazdaságban

Magyarországon a polgárok sokkal aktívabban aknázzák ki az információs technológia nyújtotta elõnyöket, mint a vállalkozások – derül ki a Bizottság legújabb jelentésébõl, amely azonban rámutat arra is, hogy a szélessávú lefedettséget illetõen igencsak a sor végén kullogunk.

A tagállamok közül Dániában, Hollandiában, Finnországban, Svédországban, Nagy-Britanniában és Belgiumban nagyobb arányban terjedtek el a szélessávú szolgáltatások, mint az Egyesült Államokban vagy akár Japánban – mutat rá Bizottságnak az i2010, azaz a növekedést és munkahelyteremtést célzó digitális stratégia elõrehaladásáról készített éves jelentése.

Nem csoda hát, ha az információs technológiák a dániai iskolákban nyertek teret maguknak a leginkább, s a dán cégek azok, melyek elõszeretettel, másoknál sokkal nagyobb mértékben aknázzák ki az internet és az elektronikus üzletvitel elõnyeit. Míg a britek és a svédek a leginkább jártasak az IT terén, addig a hollandok az online játékok és zene leglelkesebb felhasználói. Európában a nyilvános internethozzáférési pontok felhasználási aránya Finnországban a legmagasabb, s Helsinki fekteti be a legtöbbet az információs technológiát célzó kutatásokba is (mindez K+F kiadásainak 64,3 százalékát teszi ki). Svédország és Finnország egyébként GDP-jének 3,9 százalékát, illetve 3,5 százalékát fordítja kutatásra, ami meghaladja az EU 3 százalékos célkitûzését. A jelentés mindemellett feltárja azt is, hogy a 3G mobiltelefonok Olaszországban terjedtek el a leginkább, és a száloptikai hálózat kiépítettségét tekintve is Itália áll az elsõ helyen. A legtöbb digitális televízióval ugyanakkor a britek rendelkeznek

Itthon még van min javítani

Ami Magyarországot illeti, összességében elmondható, hogy a polgárok sokkal aktívabbak az információs technológia hasznosításában, mint a vállalkozások. Míg 2006-ban az internetes hozzáféréssel rendelkezõ háztartások 68,2 százaléka rendelkezett szélessávú kapcsolattal (EU-átlag: 62,1%), addig a világhálóhoz kapcsolattal rendelkezõ vállalkozások 61,3 százaléka mondhatta el ugyanezt magáról. Ez különösen akkor szembeötlõ, ha tekintetbe vesszük, hogy az uniós átlag 74,5 százalék körül mozgott.

A jelentésbõl kiderül az is, hogy a szélessávú lefedettség és az internetkapcsolat összességében jóval az uniós átlag alatt marad. Míg tavaly a Huszonötökben a szélessávú lefedettség aránya 15,7 százalék körül mozgott, addig Magyarország a maga 8,6 százalékával a rangsorban csak a kevésbé dicsõséges 21. helyet foglalhatta el. Nálunk egyébként a népesség 41,7 százaléka vallja magát rendszeres internet-felhasználónak (EU-átlag: 46,7%): õk fõként emailküldésre használják a világhálót, valamint arra, hogy információkat gyûjtsenek egyes termékekrõl és szolgáltatásokról. A magyarok körében ugyanakkor még nem igazán népszerû az internetes telefonálás, a banki ügyek online intézése, emellett a web rádiók vagy televíziók nézése se toborzott még túl sok hívet magának.

A jelentésbõl az is kiviláglik, hogy honfitársaink közül a legtöbben otthonról (28,8%), illetve munkahelyükrõl (18,7%) érik el az internetet. Magyarországon egyébként az alapvetõ közszolgáltatások fele mind a polgárok, mind a vállalkozások számára online is elérhetõ. Míg az elõbbi jóval az uniós átlag felett (EU25: 36,8%), addig utóbbi inkább az európai átlagérték alatt (67,8%) található. Viszonylag jól állunk az iskolák internetkapcsolatát tekintve is: eszerint ugyanis az oktatási intézmények 77 százaléka rendelkezik szélessávú eléréssel (EU-átlag: 67%). A diákokra azonban még mindig kevés számítógép jut: száz tanulóra alig kilenc (8,6). Az uniós átlag 9,9. A magyar tanárok mindemellett az európai átlagnál kevesebbszer (42,8%) használják a számítógépet az órák alatt (EU25: 74,3%). Magyarországon még az e-kereskedelem is gyerekcipõben jár: a vállalkozások forgalmának ugyanis csak 7 százalékát teszi ki az internetes kereskedelem (igaz, ezen a téren az EU-átlag is csak 11,7 százalék körül mozog).

A Bizottság viszonylag elégedett

?A növekedésre és munkahelyteremtésre irányuló integrált európai politikánk kezdi meghozni elsõ eredményeit" – nyilatkozta a jelentés bemutatásakor Viviane Reding, az EU információs társadalomért és médiáért felelõs biztosa, aki azonban egyúttal óva intett az elbizakodottságtól. A biztos ugyanis rámutatott, hogy az információs technológia területén mûködõ európai vállalatok még mindig nem tudnak hasznot húzni a méretgazdaságosságból a szabályozás töredezettsége miatt, ?ami akadályozza a páneurópai léptékû szolgáltatások megjelenését és rontja az elektronikus hírközlési üzemeltetõk és szoftvervállalatok versenyképességi esélyeit a világpiacon". Reding szerint az EU-nak és tagállamainak különösen az online szolgáltatások belsõ piacai között még meglévõ akadályok felszámolására kell jobban összpontosítaniuk.

Az éves jelentés feltárja, hogy az IT-ágazat Európa teljes gazdaságához képest továbbra is gyorsabb ütemben növekszik. A szektor 2000 és 2004 között az EU termelékenységi növekedésének közel 50 százalékához járult hozzá, ezen belül pedig jelenleg a szoftver- és IT-szolgáltatások képezik a növekedés legdinamikusabb területét (a 2006-2007-es idõszakban 5,9%). A dokumentum arra is rámutat, hogy a vállalkozások az információs és kommunikációs technológiák új és érettebb megoldásaiba fektetnek be, és az európaiak gyorsan elfogadják az új online szolgáltatásokat. A Bizottság szerint ezt alátámasztja az a tény, hogy rekordszintet ért el az újonnan kiépített szélessávú kapcsolatok száma: 2006 elejétõl októberig ugyanis 20,1 millió új szélessávú vonal létesült. Emellett az online tartalom piaca az elõrejelzések szerint az elkövetkezõ öt évben gyorsan fog bõvülni.

A Bizottság e-kormányzati cselekvési terve segítette a tagállamokat az online közszolgáltatások fellendítésében – szögezi le közleményében a testület. Ez azonban kiemeli azt is, hogy az i2010 stratégia 2007-ben esedékes felülvizsgálatakor egyebek között az alábbi területeket kell majd górcsõ alá venni: a hálózatok és az internet területén körvonalazódó tendenciák szakpolitikai hatásainak felmérése, az innovációban a felhasználói szempont hangsúlyosabbá tétele, valamint a növekedés javítása az online szolgáltatásokban a mesterséges ?nemzeti határok" megszüntetése révén.

A felülvizsgálat a következõ generációs hálózatokkal és az internettel kapcsolatos kerekasztal-megbeszéléssel veszi majd kezdetét õsszel.

BRUXINFO