Révay András: Vitára hangolva
7 perc olvasás
A megszokottnál hosszabbra nyúlt az Országgyűlés Sport- és Turisztikai Bizottságának legutóbbi ülése. Mi tagadás, olykor a hangneme is eltért a korábbiaktól. Személyeskedéstől sem mentes megjegyzések röpködtek az asztal fölött, ami – az eddig tárgyilagosságáról híres bizottságban – meglepetést keltett.
A megszokottnál hosszabbra nyúlt az Országgyűlés Sport- és Turisztikai Bizottságának legutóbbi ülése. Mi tagadás, olykor a hangneme is eltért a korábbiaktól. Személyeskedéstől sem mentes megjegyzések röpködtek az asztal fölött, ami – az eddig tárgyilagosságáról híres bizottságban – meglepetést keltett.
A paprikásabb hangulatot csak részben magyarázza, hogy egy pártatlanságáról kevésbé híres lapban nemrég cikk jelent meg, mely szerint a Magyar Turizmus Zrt, és az MSZP székházbérlete körül valami nincs rendben. Az Országgyűlés Sport- és Turisztikai Bizottsága ezért úgy döntött, megkérdezi az ügyről az egyik legilletékesebbet a Zrt. vezérigazgatóját. Dr. Róna Iván elhozta a bizottság ülésére a bérlettel kapcsolatos szerződéseket és ismertette a részleteket. Ezek szerint a Zrt. 2002. aug. 28-án – közbeszerzési eljárást követően – kötött szerződést a Vérmező utcai irodaház három emeletén irodák bérlésére 14.- euró/m2 + ÁFA + 3 E fenntartási költség áron. Gyors fejszámolással kiderül: a végeredmény kiadja a lapban megjelölt 20 euró összeget. A Zrt. a szerződést 2006. június 8-án – 2007. január 1-től 2008. december 31-ig terjedő időszakra, ugyancsak közbeszerzés keretében – meghosszabbította. Az új szerződésben az alapár, a piaci viszonyok változása következtében már csak 12 euró volt. Idő közben a Zrt. felügyelő szerve megváltozott. Az új miniszter javasolta: költözzenek inkább egy olcsóbb, állami tulajdonú ingatlanba. A szerződéstől tehát elálltak, az soha nem is lépett életbe, 2006 szeptemberében már be is költöztek a volt Sportminisztérium épületébe, a Hold utcában. A lap állításával ellentétben tehát 2007-ben a Vérmező utcában bérleti díjat nem fizettek, sem maguk sem az MSZP székház helyett.
A beszámolót követő, egyre harciasabbá váló vitát előbb Puch László (MSZP), majd később az ugyancsak kormánypárti Világosi Gábor, Nagy Imre, Nagy Jenő próbálták mérsékeltebb mederbe terelni. Az ellenzéki képviselők, főként Hadházy Sándor (Fidesz) előbb a lapban ugyancsak megjelent, 2007-ben teljesített, 22 millió forintos kifizetés után érdeklődtek, végül már az is kérdéssé vált: egyáltalán miért költözött 2002-ben(!) bérelt ingatlanba a Zrt. A vezérigazgató ez utóbbi kérdésre már csak azért sem tudott válaszolni, mert akkor még nem dolgozott a cégnél, a 22 millió kifizetését pedig határozottan cáfolta. Komoly vita tárgya volt egy olyan „súlyos hiba", hogy a Zrt. honlapján az életbe nem lépett szerződés „2007. január 1-től 2006. december 31-ig tartó időmegjelöléssel szerepelt. A nyilvánvalóan egyszerű elgépelés jelentős vádponttá emelkedett. Miután hosszas pengeváltások után sikerült egyetérteni abban, hogy „…maradjon a bizottság a valós szakmai kérdéseknél és ne lépjen a politikai cirkusz színpadára!" a beszámolót 12 igen szavazattal, 7 tartózkodás mellett elfogadták.
Nem szolgálták a kedélyek lecsillapodását a napirenden következő további pontok sem. A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/3860. szám), valamint a 2008. évi költségvetést megalapozó egyes törvények vitája előtt a PüM osztályvezetője, dr. Somogyi Andrea összegezte a legfontosabbakat. A gazdaság növekedésének várható üteme 2008-ban 2,8 százalék, az export növekedése 11 % lesz. Az infláció 4,5 % körül várható, az államháztartási hiány 5 % alá csökken. A turizmus 7,9 milliárd forint támogatást kap. Az éles, sokszor személyeskedésektől sem mentes vitában az ellenzéki képviselők – Lasztovicza Jenő, Szalay Ferenc, Hadházy Sándor – azt hangsúlyozták, hogy a turizmus továbbra is szenvedő alanya a politikának. Állami támogatása 2002-ben még 28 milliárd forint volt. A GDP 9 %-át ez az ágazat termeli, tehát pont ide kellene több pénzt adni. Mivel a költségvetés az önkormányzatokat is rosszabb helyzetbe hozza, ez majd hátrányosan érinti a helyi kulturális életet, ami pedig az idegenforgalmi rendezvények színvonalát is befolyásolja. A Budapesti Tavaszi Fesztivál például a tavalyi 732 helyett az idén már csak 250 millió forint támogatást kap majd.
A bizottság alelnöke, Pál Béla (MSZP), valamint Mohácsi József, Tóth József kormánypárti képviselők azt hangsúlyozták, hogy a költségvetését egységében kell nézni, mert bizonyos területeken csökkenés, máshol emelkedés látható. A turizmusra fordított kiadásokat például nem szabad csak a célelőirányzat összegével jellemezni, mert mintegy 170(!) milliárd forintnyi EU támogatás járulhat hozzá. Az üdülési csekkek értékének évek óta történő folyamatos emelésével is komoly támogatást juttatnak – egyenesen a lakosságnak.
A szavazásnál a Bizottság mindkét törvényjavaslatot 11 igen, 7 nem arányban általános vitára alkalmasnak találta.
Az Egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3892. szám) vitájánál az előterjesztő Szatmári László, a PüM főosztályvezetője volt. A különböző képviselők által benyújtott módosító javaslatok közül volt, amit a kormány is támogatott, volt viszont olyan, amit a kormány nem, de a bizottság változatlanul helyesnek ítélt. Ilyen volt például a falusi turizmusban adómentesnek tekinthető bevétel – 800 ezer forint összeghatárának felemelése. A minisztérium képviselője szerint ez nem a nagyobb, hanem éppen a kisebb jövedelműeknek szóló kedvezmény, a bizottság viszont egyhangúan a felemelése mellett foglalt állást. Az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslat (T/3893. szám) esetében viszont a kormány és a bizottság között is egyetértés volt a népművészeti termékek ÁFA mentességének megadása kérdésében.
A bizottság ülése dr. Kovács Miklós turisztikai szakállamtitkár meghallgatásával folytatódott. Az újonnan kinevezett államtitkár elmondta: a miniszter minden pályázótól részletes szakmai programot várt. Saját programjában ő célként tűzte ki, hogy a turizmus versenyképességének szempontjából a nemzetközi listán 40. helyen álló Magyarországot a 35. helyre hozza fel. Ezt az indexet sok tényező figyelembe vételével állítják össze. A siker érdekében – egyebek mellett – a vállalkozói terhek csökkentése, a „turizmustudatosság" fokozása, általános elfogadottságának erősítése lesz a feladat. A szakállamtitkárság munkájához tartozik még a kiemelt turisztikai programok koordinálása, ezért szakmai és létszámbeli erősítése is szükséges. Különösen fontos az új turizmus törvény előkészítése, itt most a normaszöveg tárcaközi egyeztetésénél tartanak. Kezdeményezni fogja a Nemzeti Turizmus Stratégia középtávú felülvizsgálatát és helyesnek tartaná, ha a turizmus és a vendéglátás ismét ugyanazon minisztérium felügyelete alá tartozna.
Végül a bizottság Mányai Roland, turisztikai nagyberuházásokért felelős miniszteri megbízott meghallgatásával fejezte be a munkát. Az, hogy a feladattal – a szakállamtitkárságon belül – külön miniszteri megbízott foglalkozik, az ügy jelentőségét hivatott aláhúzni. Az ő feladata lesz, hogy az érdeklődő befektető ne akadjon el a különböző államigazgatási lépések során, kapjon segítséget ott, ahol kell. Az Európai Unióból jelentős összegek érkezhetnek a turizmus fejlesztésére, de ez önmagában nem lesz elég. Oda kell figyelni, hogy legyenek hozzá alkalmas tervek és ezekhez megtalálják a megfelelő, együttműködő partnereket is.
