Europarlament Strasbourg:Nagyobb pénzügyi segítség a nem eurót használó tagállamoknak!
47 perc olvasás
A Magyarországnak nyújtott uniós pénzügyi támogatásról szóló döntéssel egyidőben az Európai Bizottság azt javasolta, hogy 12 milliárdról 25 milliárd euróra emeljék az eurózónán kívüli, fizetési nehézségekkel küzdő EU-tagállamok pénzügyi támogatásának maximális lehetséges összegét. Az EP kedd reggel szavaz arról, sürgősségi eljárásban tárgyalja-e a módosítást. Ha igen, csütörtökig el is fogadhatják azt.
A Magyarországnak nyújtott uniós pénzügyi támogatásról szóló döntéssel egyidőben az Európai Bizottság azt javasolta, hogy 12 milliárdról 25 milliárd euróra emeljék az eurózónán kívüli, fizetési nehézségekkel küzdő EU-tagállamok pénzügyi támogatásának maximális lehetséges összegét. Az EP kedd reggel szavaz arról, sürgősségi eljárásban tárgyalja-e a módosítást. Ha igen, csütörtökig el is fogadhatják azt.
Egy a korábbi, 1969-es helyébe lépő, 2002-es uniós jogszabály értelmében az unió középtávú pénzügyi támogatást nyújthat tagállamainak. Eszerint az EU olyan, nem az eurózónához tartozó uniós országot támogathat, amely fizetésimérleg-nehézségekkel küszködik vagy ennek komoly veszélyével néz szembe – akár fizetési mérlegének általános egyensúlytalansága, akár a rendelkezésére álló valuta típusa miatt.
A 2002-es rendelet a támogatási összeg plafonját 16 milliárdról 12 milliárd euróra csökkentette, hivatkozva arra, hogy az akkori 15 közül csupán három tagállamban nem volt euró. A legutóbbi fejlemények tükrében azonban az Európai Bizottság azt javasolta, emeljék 25 milliárdra a maximális értéket.
A jövőben egyszerűbben
Az Európai Bizottság a jövőben szeretné elkerülni, hogy csak nehézkes jogalkotási eljárással lehessen megváltoztatni a plafont, ezért a Tanács gazdasági és pénzügyi bizottságával való konzultációt követően maga döntene az új határértékről.
Mit mond az Európai Parlament?
Az EP gazdasági és monetáris szakbizottsága hétfő esti, strasbourgi ülésén vitatja meg a javaslatot. A parlament egésze ezután kedd reggel szavaz arról, sürgősségi eljárásban napirendjére veszi-e a módosítás tárgyalását. Ha igen, a képviselők még a héten megtárgyalják a szöveget, és voksolnak is róla.
Az Európai Bizottság közleménye a Magyarországnak nyújtott pénzügyi segítségről
Pénzügyi válság, G20-ak csúcstalálkozója és az Európai Bizottság 2009-es munkaterve
A pénzügyi válságot, az Európai Tanács ülésének és a G20-ak washingtoni csúcstalálkozójának eredményeit, valamint az Európai Bizottság 2009-es munkatervét vitatják meg az EP-képviselők kedden a strasbourgi plenáris ülésen.
Mit tervez az Európai Bizottság 2009-re
2009 a jelenlegi Bizottság utolsó hivatali éve lesz, ezért a testület igyekszik lezárni a már elkezdett jogalkotási és egyéb feladatokat. Emellett végig kívánja vinni azokat a kezdeményezéséket, amelyeket a pénzügyi válság és gazdasági recesszió uniós szintű kezelésére indított.
A szeptember végi strasbourgi plenáris ülésen az EP-képviselők nem fogadták el az európai bizottsági munkaprogramról szóló állásfoglalást. Ehelyett most várhatóan új szövegről voksolnak képviselők.
Kik a G20-ak?
A plenáris ülés kezdete előtt két nappal a világ fejlett és fejlődő gazdaságainak képviselőit tömörítő G 20-ak csoportja csúcstalálkozót tart Washingtonban a pénzügyi válság megoldásának és a nemzetközi pénzügyi intézmények reformjának lehetőségeiről. Az együttesen a világ bruttó nemzeti termékének mintegy 90, a világkereskedelem 80 százalékát és a Föld népességének kétharmadát képviselő fórum erőteljes befolyással rendelkezik a globális gazdasági és pénzügyi világ irányításában. Az Európai Unió szintén tagja a tömörülésnek, az üléseken a soros elnökség és az Európai Központi Bank képviseli.
Mezőgazdasági reform: több támogatás maradjon a termelőknél
Kevesebb támogatást csoportosítana át évente az EP szakbizottsága a mezőgazdasági termelőknek szánt pénzekből a nemzeti vidékfejlesztési programokra. A tagállami tejkvótákat egyelőre csak a következő két évben növelnék a képviselők 1 százalékkal, és megtartanák a tejtermelők és az állattenyésztők külön nemzeti támogatási lehetőségét.
Az Európai Bizottság a 2003-as – mélyreható változásokat hozó – reform után idén újra felülvizsgálta a legrégebben létező közös politika, a közös agrárpolitika működését. A javasolt újabb reformokról a Bizottságnak konzultálnia kell az EP-vel is. A közös agrárpolitika felülvizsgálatáról szóló állásfoglalását keddi, strasbourgi plenáris ülésén fogadja el az EP – egy nappal a jogszabályról véglegesen döntő mezőgazdasági tanácsi ülés előtt.
Több támogatás maradjon a termelők számára
A 2003-as reform egyik fő eleme volt a mezőgazdasági termelők közvetlen jövedelemtámogatására fordított uniós pénzek egy részének átcsoportosítása a nemzeti vidékfejlesztési programok számára. Erre a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) szabályainak való megfelelés miatt volt szükség. Az Európai Bizottság szerint ezt a ?moduláció" névre keeresztelt átcsoportosítást fel kell gyorsítani, és 2012-re a jelenlegi 5-ről 13 százalékra kell növelni a több mint 5000 eurós támogatást kapó termelők esetében. Az EP mezőgazdasági szakbizottsága szerint azonban ez túlságosan sújtaná az uniós termelőket, ezért a támogatások kisebb arányát kellene átcsoportosítani, 2012-ben legfeljebb hét százalékot.
A szakbizottsági képviselők az ennél magasabb összegű támogatást kapó farmerek esetében is lassítanák a források elvonását, illetve azt kérik, a tagállamok számára kötelező átcsoportosítás gyorsítását ellensúlyozza az önkéntes alapon végezhető átcsoportosítás lassítása.
A jelentés szerint a felszabaduló forrásokat nemcsak az éghajlatváltozás, a megújuló energiaforrások, a vízkezelés és a biodiverzitás területeire kell fordítani (ezt javasolta az Európai Bizottság), hanem más kihívások kezelésére is. A nemzeti költségvetésekből pedig nem lenne kötelező hozzájárulni az ilyen programokhoz – olvasható a Luis Manuel Capoulas Santos (szocialista, portugál) által készített jelentésben.
1 százalékkal magasabb tejkvóták – de csak 2010-ig
Az Európai Bizottság 2013-ig évente 1 százalékkal emelné a tagállami tejkvótákat, 2015-re pedig szeretné elérni a kvótarendszer megszüntetését. A szakbizottsági képviselők szerint ez hátrányosan érinti a termelőket azokban a tagállamokban, ahol az eladási árak már így is nagyon alacsonyak. Más tagállamokban viszont a farmerek fokozni akarják a termelést, és kihasználnák a világpiaci kereslet növekedését.
A szakbizottság ezért azt javasolja, hogy a kvótákat egyelőre csak 2009-ben és 2010-ben emeljék meg 1 százalékkal, az utána következő évekre tervezett emelés előtt pedig az Európai Bizottság vizsgálja felül még egyszer a helyzetet. A képviselők ?tejalapot" is létrehoznának a szektoor támogatására, illetve lehetővé tennék, hogy a tagállamok ideiglenesen növelhessék kvótájukat, ha más tagállamok nem használják ki a sajátjukat.
Külön támogatás a tejtermelőknek és az állattenyésztőknek
A mezőgazdasági szakbizottság javaslata szerint a tagállamok az uniótól kapott agrártámogatás 15 százalékát felhasználhatnák arra, hogy a hátrányosan érintett szektorokat – úgy mint az állattenyésztést és a tejtermelést – külön támogassák. A képviselők a terménybiztosítást kiterjesztenék minden éghajlati kárra és az állat- vagy növénybetegségek miatti nagyobb veszteségekre is. A biztosítási és közös uniós alapokban növelni kell az uniós költségvetésből történő hozzájárulást is – olvasható a jelentésben.
A szakbizottság emellett fenntartaná a piaci intervenciós mechanizmusokat és más eszközöket az érzékeny szektorok – vetőmag, hús, tej – kezelésére.
Az EP súlya a közös agrárpolitikában
A közös agrárpolitikát érintő döntések meghozatalában az Európai Parlamentnek jelenleg csak konzultációs szerepe van. Amennyiben a lisszaboni szerződés életbe lép, az EP a közös mezőgazdasági politikában is együttdöntési jogkörrel rendelkezik majd, ami lényegesen – a Tanáccsal társjogalkotói – beleszólást jelent a jogszabályok alakításába. Az unió soros elnöksége az agrárpolitika felülvizsgálatának fontossága miatt már most szorosabb együttműködést és rendszeres kétoldalú találkozókat biztosított az EP számára a mezőgazdasági politikát érintő kulcskérdésekben.
A mezőgazdasági miniszterek november 19-én, szerdán ülnek össze.
Jelentéstevő: Luis Manuel Capoulas Santos (PES, PT) jelentései
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság
Eljárás: konzultáció
Vita: 2008., november 18., kedd
Jelentés: (A6-0402/2008) – A mezőgazdasági termelők részére a KAP keretében meghatározott támogatási rendszerek
Eljárás: konzultáció
Vita: 2008., november 18., kedd
Jelentéstevő: Luis Manuel Capoulas Santos (PES, PT)
Jelentés: (A6-0401/2008) – A 320/2006/EK, az 1234/2007/EK, a 3/2008/EK és a(z) [?]/2008/EK rendelet módossítása a közös agrárpolitika módosítása céljából
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság
Eljárás: konzultáció
Vita: 2008., november 18., kedd
Jelentés: (A6-0390/2008) – Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK rendelet módosítása
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság
Eljárás: konzultáció
Vita: 2008., november 18., kedd
Jelentés: (A6-0377/2008) – A vidékfejlesztésre vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokról (2007?2013 közötti programozási időszak) szÃ?ló 2006/144/EK határozat módosítása
Kékkártya: magasan képzett munkavállalók az EU-ban
Több szakmai tapasztalathoz kötnék a ?ké?k kártya" kiadását a magasan képzett külföldi munkavállalók számára az EP-képviselők. Meghosszabbítanák ugyanakkor a kártya érvényességét, és a tagállamokra bíznák, hány kártyát kívánnak kiadni egy évben. A konzultációra felkért EP a szerdai plenáris ülésen vitázik a képzett külföldiek munkavállalásának megkönnyítéséről szóló jelentésről.
Az Európai Unió a magasan képzett külföldi szakemberek körében nem tartozik a legnépszerűbb célpontok közé. Az EU a képzett migránsok alig két százalékát vonzza, míg például Ausztráliát a képzett bevándorlók közel tíz, Kanadát mintegy hét, az Egyesült Államokat pedig több mint három százaléka választja. A népszerűtlenség oka a huszonhét féle különböző tagállami szabályozás, ami megnehezíti a migráns munkavállalók számára a munkavállalást és a tagállamok közötti szabad mozgást – olvasható az Ewa Klamt (néppárti, német), állampolgári jogi, bel- és igazságügyi szakbizottsági képviselő által készített jelentésben.
A szakbizottság ezért támogatja az Európai Bizottság javaslatát, amely – az egyesült államokbeli ?zöldkártya" mintájára – ?kékkártyát" adna a magasan képzett külföldi szakembereknek uniós munkavállalásuk megkönnyítésére. A képviselők azonban néhány kiegészítést is javasolnak.
Kékkártya csak a tapasztaltaknak
A szakbizottság szerint csak az kaphatna kékkártyát, aki már elnyert egy állást valamely tagállamban, és felsőfokú végzettséggel, vagy – az Európai Bizottság által javasolt három évvel szemben – legalább ötéves szakmai tapasztalattal rendelkezik (ebből két évet töltve vezetői pozícióban). A kékkártyára olyanok is jogosultak lennének, akik legálisan már az EU területén tartózkodnak, kivéve a menedékjogot kérőket és a szezonális munkásokat – írja a jelentés.
Mennyi fizetés járjon?
A magasan képzett migránsok számára az Európai Bizottság az adott tagállamban érvényes bruttó havi minimálbér háromszorosát írná elő minimális jövedelemként. A szakbizottsági képviselők viszont a tagállamban érvényes bruttó átlagbér legalább 1,7-szeresét biztosítanák. ?Ennek pedig nem szabaad alacsonyabbnak lennie annál a bérnél, amit más hasonló munkavállalók kapnak az adott pozícióban" – így a szakbizottság.
Hosszabb érvényesség
A kékkártyának a képviselők szerint nem kettő, hanem három évig kellene érvényesnek lennie, és további két évre lehetne meghosszabbítani. Ha egy munkavállaló ennél rövidebb idejű szerződést kap, akkor a szerződés idejére és további – nem az Európai Bizottság által javasolt három, hanem – hat hónapig kell, hogy jogosult legyen a kártyára – írja a jelentés. Ha pedig valaki elveszíti az állását, akkor szintén nem csupán három, hanem hat hónap alatt kellene új állást találnia ahhoz, hogy ?kék kártyáját" megtarthassa – javasolják a képviselők.
Csak, ha nem találnak hazai munkavállalót
A képviselők szerint fontos, hogy a tagállamok maguk dönthessék el, évente hány kékkártyát kívánnak kibocsátani. A tagállamok így visszautasíthatnák a külföldi munkavállalót, ha egy hazai, illetve uniós állampolgár vagy egy, az unióban már törvényesen ott tartózkodó külföldi állampolgár is be tudja tölteni a pozíciót.
A képviselők szerint figyelembe kell venni azt is, hogy ?az új tagállamok polgárait, akiknnek a szabad mozgása a csatlakozás utáni átmeneti időszakban korlátozott, nem érheti hátrány a harmadik országokból származó, magasan képzett munkavállalókkal szemben".
A szakbizottság szerint emellett fontos, hogy a kékkártya ne vezessen a fejlődő gazdaságokat hátrányosan érintő agyelszíváshoz.
Jelentéstevő: Ewa Klamt (EPP-ED, DE)
Jelentés: (A6- /2008) – A beutazás és a tartózkodás feltételei olyan harmadik országbeli állampogárok esetében, akik magasfokú képzettséget igénylő állást keresnek
Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Eljárás: konzultáció
Vita: 2008., november 19., szerda
EP: napi egy gyümölcs minden gyermeknek!
Nemcsak hetente, hanem naponta adnának egy-egy gyümölcsöt az EP-képviselők nemcsak a kisiskolások, de az óvodások számára is. Az EP keddi strasbourgi plenáris ülésén tárgyalja a Niels Busk (liberális, dán) mezőgazdasági szakbizottsági képviselő által készített jelentést a közösségi iskolagyümölcs-programról.
Az Egészségügyi Világszervezet szerint egy 11 év alatti gyermeknek legalább 400 gramm gyümölcsöt vagy zöldséget kell fogyasztania naponta. Az EU-ban azonban ennél jóval kevesebb zöldséget és gyümölcsöt esznek a gyerekek, a túlsúlyos gyermekek száma pedig egyre nő, a statisztikák szerint az unióban ma mintegy 22 millióan vannak. A magas zöldség- és gyümölcsfogyasztással nemcsak számos betegséget lehetne megelőzni, hanem a túlsúlyos állapotot is. Az étkezési szokások már gyermekkorban kialakulnak, és azok a gyermekek, akik megtanulják, hogy sok zöldséget és gyümölcsöt kell fogyasztani, felnőttkorban is követni fogják az egészséges étrendet – olvasható a jelentésben.
A konzultációra felkért parlament ezért támogatja az Európai Bizottság javaslatát, amely biztosítaná, hogy a gyermekek az étkezés mellé rendszeresen gyümölcsöt is kapjanak az iskolában. A képviselők azonban néhány fontos változtatást is javasolnak.
Minden napra egy gyümölcs
Az Európai Bizottság 90 millió eurót szán az ?iskolagyümölcs"? programra 2009-ben és 2010-ben. Ebből azonban csak hetente egyszer jutna gyümölcs a gyermekeknek, és csak a 6 és 10 év közöttieknek. A szakbizottsági képviselők ezért 500 millió euróra emelnék a program költségvetését. Így – a szakbizottság szerint – lehetővé válna, hogy a gyermekek ne csak hetente egyszer, hanem minden nap kapjanak egy adag gyümölcsöt, és ne csak a kisiskolások, hanem az óvodás korúak is.
A képviselők szerint például az iskolatejhez hasonlóan ?meg lehhetne szabni a gyermekenkénti napi zöldség- vagy gyümölcsfejadagot". Ezáltal ?a biztosított támogatÃ?s nagysága a programban részt vevő gyermekek számával arányosan nőne" – véli a szakbizottság. Az EU által is támogatott iskolatej esetében ugyanis nincs költségvetési határ, csak mennyiségi: minden gyermeknek napi egynegyed liternyi bögre tej jár.
Csak friss, szezonális és helyben termelt gyümölcsöket
A mezőgazdasági szakbizottság szerint a programban csak az EU-ban termelt gyümölcsök vehetnének részt. Emellett ki kellene zárni a feldolgozott gyümölcsöket, mivel azok túl sok cukrot vagy zsírt tartalmazhatnak és egészségtelenek. A képviselők előnyben részesítenék a helyi termelőktől származó és szezonális gyümölcsöket, mely révén a gyermekek ?megtanulnák az Ã?vszakok váltakozását" és ?különböző ízeket fedezhetnének fel".
Az iskolai friss gyümölcs programnak emellett – vélik a képviselők – növelnie kell a bioélelmiszerek és a biogazdálkodás ismertségét és népszerűségét is. A napi gyümölcs mellé a gyermekek számára könnyen érthető egészségügyi és étkezési tanácsokat is kellene adni az iskolások számára – írja a jelentés.
Jelentéstevő: Niels Busk (ALDE, DA)
Jelentés: (A6-0391/2008) – Program az iskolai gyümölcsfogyasztás érdekében
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság
Eljárás: konzultáció
Vita: 2008., november 18., kedd
A jelentés szövege
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=CNS/2008/0146
Niels Busk
Bauer Edit jelentése: egyenlő bért a nőknek és férfiaknak
Ugyanazért a munkáért a nőknek ugyannyi bért kell kapniuk, mint a férfiaknak ? véli az EP nőjogi szakbizottsága. A képviselŅ?k semleges munkaköri kategóriákat vezetnének be, rendszeresen ellenőriznék a béreket, büntetnék a diszkrimináló cégeket, és például bevezetnék az egyenlő fizetések napját, amikor a férfiak és a nők ugyanannyi bért kapnának. A Bauer Edit (néppárti, Szlovákia) által jegyzett jelentést hétfői strasbourgi plenáris ülésén vitatja meg az EP.
Az Európai Unióban a nők ugyanazért a munkáért átlagosan 15 százalékkal kevesebb fizetést kapnak, mint a férfiak. A magánszektorban több tagállamban a bérkülönbség a 25 százalékot is eléri.
A több mint 30 éve hatályban lévő, jelentős mennyiségű jogszabály, valamint a számos intézkedés és elköltött forrás ellenére a bérszakadék még mindig létezik, és nem szűkül ? olvasható a nőjogi szakbizottsÃ?g saját kezdeményezésű jelentésében. Pedig ?az ⢀?egyenlő vagy egyenlő értékű munkára vonatkozó egyenlő díjazás elve a közösségi vívmányok lényegi és elengedhetetlen része" – érvel a jelentést készítő Bauer Edit. A szakbizottság ezért kéri az Európai Bizottságot, hogy 2009. december 31-éig nyújtson be jogalkotási javaslatot a jelenlegi jogszabályok felülvizsgálatára.
Ehhez a szakbizottsági képviselők kilenc ajánlást fogalmaztak meg a jelentésben.
Fogalommeghatározás
A szakbizottság szerint pontosan definiálni kell az olyan fogalmakat, mint a közvetett és közvetlen megkülönböztetés a fizetésekben, illetve a nyugdíjszakadék és bérszakadék. Utóbbi nem szűkülhet például a bruttó órabérek közötti különbségre.
A fizetések rendszeres ellenőrzése
A képviselők a vállalatok számára kötelezővé tennék a fizetések és az egyéb bérelemek rendszeres ellenőrzését, valamint az eredmények közzétételét, mégpedig nemek szerint lebontott bérstatisztikák formájában.
A női munka értéke
A szakbizottság a személyes készségek, illetve a felelősség szerint határozná meg egy adott munka értékét, és nem ?a nőket hátrányosan érintő, sztereotipiizált megközelítés" alapján, amelynél ?a hanggsúly a fizikai erőnlétre helyeződik".
Esély az esélyegyenlőséggel foglalkozó intézményeknek
Az esélyegyenlőséggel foglalkozó szerveknek lehetőséget kellene adni, hogy nagyobb szerepet játszhassanak a nemek közötti bérszakadék csökkentésében ? vélik a képviselők. Így például segíteni kelllene őket a fizetésbeli diszkrimináció áldozatainak támogatása, a bérszakadékot elemző jelentések és ajánlások készítése, vagy a szociális partnerek, ügyvédek, bírák és ombudsmanok képzése terén.
Új kollektív szerződések, bérskálák és munkaköri besorolás
A szakbizottság felülvizsgálná a jelenlegi kollektív szerződéseket, bérskálákat, valamint munkaköri besorolásokat, és új, nemi szempontból semleges kategóriákat hozna létre.
Előny a diszkriminációmentes cégeknek
A képviselők szerint a közbeszerzési szerződéseknél elő kellene írni a ?a nemek közötti egyenlőséget és az azonos díjazást". Az ezeket tiszteletben tartó cégek számára pedig előnyöket kellene biztosítani a különböző támogatásokhoz való hozzáférésben, illetve a közbeszerzési szerződések elnyerésében.
EU-s támogatás a tagállamoknak
Az EP-képviselők fontosnak tartják, hogy az Európai Bizottság támogassa a tagállamokat az olyan intézkedések meghozatalában, mint a bérkülönbségeket értékelő jelentési rendszerek bevezetése, a munkaköri besorolási rendszer változásait rögzítő adatbázisok létrehozása, illetve a lakosság, és főleg a kis- és középvállalkozások tájékoztatása a bérszakadékot kezelni próbáló új nemzeti és ágazati kollektív szerződésekről.
Büntetni azt, aki kevesebbet fizet
A szakbizottság szankciókat vár a jelenlegi jogszabályok megerősítésére, és megbüntetné az olyan munkaadókat, akik megsértik az ?egyenlő értékű munkáért egyenlő díjazás" elvét ? olvasható a jelentésben. A bbüntetés lehetne például kártérítés fizettetése vagy a munkaadó kizárása állami kedvezményekből, támogatásokból, illetve közbeszerzési eljárásokból. A szabálysértő vállalat nevét nyilvánosságra is hoznák a képviselők.
Részmunkaidőben
A részmunkaidőben dolgozó nők különösen hátrányos helyzetben vannak a férfiakhoz képest, ezért a szakbizottság sürgős intézkedéseket vár a részmunkaidős bérek közötti szakadék megszüntetésére is.
Egyenlő fizetések napja
Az EP-képviselők mindemellett kérik az európai intézményeket, hogy ? a fizetések közötti egyenlőtlenségek erősebbb tudatosítása érdekében ?, ?szervezzék meg az az egyenlő fizetések európai napját, amelyen az európai nők ugyanazért a munkáért átlagosan ugyanannyi fizetést kapnának, mint amennyit a férfiak átlagosan kapnak".
Jelentéstevő: Bauer Edit (EPP-ED, SL)
Jelentés: (A6-0389/2008) – A férfiak és nők egyenlő díjazása elvének alkalmazására vonatkozó ajánlások
Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2008., november 17., hétfő
A jelentés szövege
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2008/2012
Bauer Edit
Több munkahelyet és biztos nyugdíjat akar az EP
Több és biztosabb munkahelyet teremtene, valamint magánnyugdíjjal egészítené ki az állami nyugdíjat az EP foglalkoztatási és szociális szakbizottsága. A testület szerint mindenki számára biztosítani kell a méltó nyugdíjat, a dolgozni vágyó nyugdíjasoknak pedig munkalehetőségeket kell teremteni. A társadalombiztosítás és a nyugdíjrendszer jövőjéről szóló véleményadó jelentést csütörtöki plenáris ülésén vitatja az EP.
2050-re Európa népessége lecsökken és jelentős mértékben idősebb lesz – áll a Gabriele Stauner (néppárti, német) által készített jelentésben. A munkaképes korúak száma 20 százalékkal lesz alacsonyabb, már 2030-ban minden három emberből egy nem dolgozik majd. Az elöregedő népesség a legtöbb tagállamban növelni fogja a közkiadásokat ? elsősorban a nyugdíj, az egészségügyi ellátás és a hosszú távú gondozási kiadások terén ? és egyre súlyosabb teherké?nt nehezedik az aktív munkaerő vállára – így a szöveg.
55 és 65 közötti nők, fogyatékosok, idősek
A szakbizottság szerint a tagállamoknak ?még több embert kell megtartaniuk a minőségi, biztonságos és kötelező társadalombiztosítás által fedezett foglalkoztatásban, elősegítve ezzel a növekedést és a munkahelyteremtést". A magasabb munkaerőpiaci részvételt különösen az 55 és 65 év közötti nők esetében kell fokozni, akiknek a foglalkoztatása jelenleg jelentős mértékben alacsonyabb ? emelik kki a képviselők. Csökkenteni kell a munkanélküliséget, és – képzéssel, átképzéssel – növelni a foglalkoztatottságot az olyan, például fogyatékkal élő személyek, nők és időskorúak körében is, akik ?nagy munkaerő-potenciállal rendelkeznek" ? ?? írja a jelentés. A szakbizottság felszólítja például a tagállamokat, hogy biztosítsák a lehetőséget az idősek számára, hogy ?önkéntesen folytathassá?k a munkát a nyugdíjba vonulás után is".
Határozatlan idejű szerződések
A képviselők a munkaerő-piaci diszkrimináció megszüntetését sürgetik, valamint úgy vélik, ?az EU munkajogának meg kell erősítenie a határozatlan időre szóló munkaszerződéseket mint a foglalkoztatás domináns formáját".
A munkaképes korú és magasan képzett migráns munkavállalók számára a szakbizottság gyors bevándorlást ígérő, proaktívabb politikát szeretne, és elősegítené a migránsok jobb munkaerőpiaci és társadalmi integrálását. ?A bevvándorlók a társadalombiztosítási rendszer jobb egyensúlyát szolgálhatják, amennyiben jogszerűen foglalkoztatják őket" ? írja a jelentés.>
A nyugdíjbizonytalanság ellen
A szöveg szerint ?az állami nyugdíjkiadások növekedése miatt a jövőben kiegészítő rendszereket is kell használni". A magánnyugdíj-rendszerbe pedig ?be lehetne vonni a munkáltatók, illetve egyébb kollektív szervezetek és egyesületek által fizetett, vagy egyéni megtakarításokon alapuló nyugdíjakat is" ? érvelnek a képviselők.>
A szakbizottság szerint ?védeni kell az állampolgárok mÃ?ltóságteljes életet biztosító nyugdíjhoz való jogát", a nyugdíjbizonytalanság elkerülése érdekében pedig tudatosítani kell a felnőttek – különösen a fiatalabbak ? körében a nyyugdíjalapok létrehozásának szükségességét.
Jelentéstevő: Gabriele Stauner (EPP-ED, DE)
Jelentés: (A6-0409/2008) – A társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszerek jövője: finanszírozásuk és az egyénre szabott biztosítások felé mutató tendencia
Foglalkoztatási és Szociális Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2008., november 20., csütörtök
A jövedéki adókról szavaz az EP
Az EP gazdasági szakbizottsága alapvetően támogatja az Európai Bizottság terveit a jövedéki adók szabályainak felülvizsgálatáról. A képviselők egyértelműbbé tennék a szöveget, és meghatároznák, mikor vásárolhatnának az utasok vámmentes üzletekben. Arról is dönthetnek, szükséges-e megszabni, mennyi alkoholt, illetve dohányterméket vihetnek át a határokon a polgárok.
Az Európai Bizottság eredeti javaslata szerint a légi- és tengeri utasoknak csak akkor lehetne lehetőségük vámmentes vásárlásra, ha a közvetlen úticéljuk az EU-n kívül van. Az EP szakbizottsága azt javasolta, hogy az Európában átszállók is vásárolhassanak ?duty free" üzletekben. (Eszerint tehát Buudapestről londoni átszállással New Yorkba utazva nem csak Londonban, hanem Ferihegyen is lehetne vámmentesen vásárolni.)
A szakbizottság nem támogatta a jelentéstevő, Astrid Lulling (szocialista, luxemburgi) javaslatát, aki visszaállította volna a vámmentes boltokat az EU szárazföldi külső határain.
A magánszemélyek az uniós jogszabályok szerint átvihetik az egyik tagállamból a másikba a magánfogyasztás céljára vásárolt alkohol-, illetve dohánytermékeket. A jelenlegi uniós szabályozás iránymutatásokat határoz meg arra, mekkora mennyiség tekinthető saját fogyasztásra szántnak, bizonyos országok azonban abszolút hatérértékekként kezelték ezeket a megadott számokat.
Az Európai Bizottság a félreértelmezés lehetőségének elkerülése érdekében azt javasolta, töröljék az iránymutatásokra történő utalásokat. Az EP szakbizottsága viszont úgy vélte, ez még több bonyodalmat okozna, ezért a képviselők megtartanák az irányszámokat.
Az üzemanyagok jövedéki adózásánál a szakbizottság azt javasolta, hogy ha az egyik tagállamban vásárolt és leadózott terméket ?nem tipikus" tartályban (tehát például nem aaz üzemanyagtartályban vagy szokásos tartaléktartályban) vinnék át egy másik tagországba, ez utóbbi államnak joga legyen kivetni rá a saját jövedéki adóját.
Az Európai Parlament az adópolitika területén konzultatív jogkörrel rendelkezik. A végső döntést az EU Tanácsa hozza, egyhangúlag.
Jelentéstevő: Astrid Lulling (PES, LU)
Jelentés: (A6-0417/2008) – A jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezések
Javaslat: a Tanács irányelve a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről
Gazdasági és Monetáris Bizottság
Szóbeli kérdés – Az Európai Unió Szolidaritási Alapja: a reform akadályai
Eljárás: konzultáció
Vita: 2008., november 17., hétfő
Hitelekről és befektetésről már az általános iskolában
Már az általános és középiskolában is tanítani kellene az alapvető pénzügyi ismereteket, a pályakezdőknek, a nyugdíjasoknak és az alacsony jövedelműeknek pedig speciális pénzügyi képzést kellene nyújtani ? véli az EP fogyasztóvédelmi szakbizottssága. A különféle pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos tájékozottság javításáról szóló jelentést szerdai strasbourgi plenáris ülésén tárgyalja az EP.
A felmérések szerint az európai állampolgárok ?pénzügyi ismereteiben és saját pénzzügyeik intézésére való képességében általános hiány mutatkozik" ? olvasható az Iliana Malinova Jotova (szocialista, bolgár) képviselő által készített jelentésben. Az ismeretek hiánya miatt a fogyasztók nehezen választják ki a számukra legkedvezőbb pénzügyi szolgáltatást, a különböző reklámok, illetve a banki és független tanácsadók pedig sok esetben félrevezetik őket.
A fogyasztóvédelmi szakbizottság ezért növelni szeretné az európai fogyasztók tudatosságát a pénzügyi kérdések megértésével és kezelésével kapcsolatban.
Pénzügyi képzés már az általános iskolától
A szakbizottság szerint a ?legjobb módja annak, hogy az unióss állampolgárok pénzügyi képességei javuljanak, ha a pénzügyi kérdésekkel foglalkozó tárgyakat beépítik az iskolai tananyagba". A képviselők ezért ösztönzik a tagállamokat, hogy a pénzügyi képzést tegyék az általános és középiskolai tanterv részévé, a tanárok számára pedig szervezzenek ehhez külön képzést.
Fókuszban a nyugdíjasok, pályakezdők és alacsony jövedelműek
Az előre tervezés hiánya szintén a pénzügyi ismeretek és képességek hiányának eredménye ? fogalmaz a jelentés. A képviselők ezért azt szzeretnék, ha a tagállamok különös figyelmet fordítanának a szakmai pályafutásuk végén járó, illetve már nyugdíjas fogyasztókra, akiket a pénzügyi életből való kiszorulás kockázata fenyeget, valamint a szakmai pályájuk kezdetén álló fiatalokra, akik első jövedelmük megfelelő felhasználásának kérdésével néznek szembe.
A szakbizottság külön képzési programokat hozna létre a szociális munkások számára is, hiszen ?ők azok, akik a legközelebbi kapcsolatban állnakk a szegénység, illetve a túlzott eladósodás által fenyegetett alacsony jövedelmű polgárokkal". Az alacsony jövedelműek független és minőségi tájékoztatására külön figyelmet kell fordítani ? írja jelentésében Jotova ?, mert ők az átlagosnál keevesebb információval és képzettséggel rendelkeznek a pénzügyi szolgáltatások terén.
Uniós és tagállami kampányok és képzések
A képviselők az Európai Bizottságot arra kérik, dolgozzon ki uniós szintű képzési programokat, szervezzen országos és regionális konferenciákat, szemináriumokat, valamint média- és figyelemfelkeltő kampányokat a személyes pénzügyek, a háztartások hitel és adósságkezelése, főleg a jelzáloghitelek terén. Emellett tovább kell fejleszteni a fogyasztói képzést nyújtó Dolceta weboldalt, létre kell hozni egy egyszerű és összehasonlítható egységes európai tájékoztatót a pénzügyi szolgáltatásokról, és külön költségvetési tételt kell létrehozni az uniós szintű pénzügyi képzési programokra ? vélik a képviselők.
Az Európai Bizottság mellett a tagállamoknak ?rendszeres felméréseket kell végezniükk a lakosság pénzügyi jártasságáról", ?orszÃ?gos pénzügyi képzési hálózatot kell létrehozniuk a kormányzati, oktatási és civil szféra bevonásával", és biztosítaniuk kell a nem pusztán elméleti, hanem gyakorlati, a fogyasztók igényeihez és érdekeihez igazított, független és könnyen érthető pénzügyi képzést ? áll a jelentésében.
Jelentéstevő: Iliana Malinova Jotova (PES, BG)
Jelentés: (A6-0393/2008) – Fogyasztóvédelem: a fogyasztók képzésének és tudatosságának javítása a hitelekkel és a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatban
Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2008., november 20., csütörtök
Az Európai Számvevőszék 2007-es jelentése az EP-ben
Az Európai Számvevőszék elnöke, Vítor Manuel da Silva Caldeira csütörtökön mutatja be jelentését arról, hogyan használták fel az EU-forrásokat 2007-ben. A számvevők szerint a számlák rendben voltak, az azokkal kapcsolatos tranzakciókkal azonban gondok vannak.
Az Európai Számvevőszék zsinórban immár 14 éve nem tudott kiadni olyan igazolást, amely azt állapította volna meg, hogy minden területen szabályszerűen és megfelelően költötték el az unió pénzét.
A jelentés szerint nem volt gond ugyanakkor az adminisztrációs költségeknél, a gazdasági, illetve pénzügyeknél és a költségvetési bevételeknél sem.
Jelentős hibákat tárt fel viszont a vizsgálat a mezőgazdasági, kutatási, bővítési, fejlesztési, segély-, energia- és közlekedési pénzeknél, a legtöbb problémát pedig a gazdasági és szociális kohéziót támogató forrásoknál tapasztalták. Ez utóbbiaknál a kifizetések 11 százaléka nem volt szabályszerű.
Az EP költségvetési ellenőrzési szakbizottsága a közeljövőben számos uniós biztost fog meghallgatni. A 2007-es költségvetési mentesítésekről (zárszámadás) várhatóan a 2009. áprilisi plenáris ülésen szavaz a parlament.
EP: sikeres az európai monetáris unió első tíz éve
Sikeres volt az európai monetáris unió első tíz éve, de a jövőben a tagállamok erősebb együttműködésére és egységesebb nemzetközi fellépésre van szükség – vélik az EP szakbizottságának képviselői. A gazdasági és monetáris unió első tíz évét és a jövő kihívásait értékelő jelentést a hétfői plenáris ülésen tárgyalja az EP.
A Werner Langen (néppárti, német) és Pervenche Berès (szocialista, francia) által készített jelentés szerint ?a kö?zös valuta Európa szimbólumává vált", ?stabiilitást teremtett, és előmozdította a gazdasági integrációt az euróövezetben", azonban a jövőben „többet kell tenni a gazdasági és monetáris unió előnyeinek teljes mértékű kiaknázása érdekében".
Bérek, pénzügyi válság, európai kötvény
A fenntartható és stabil makrogazdasági helyzet megteremtéséhez, a foglalkoztatás növeléséhez és a társadalmi problémák kezeléséhez – a jelentés szerint – ragaszkodni kell a stabilitási és növekedési paktumban elfogadott elvekhez. A tagállamoknak emellett javítaniuk kell az államháztartás minőségét, konszolidálniuk kell a költségvetésüket, és többet kell befektetniük az oktatásba, a kutatás-fejlesztésbe és az infrastruktúrába – vélik a képviselők.
A gazdasági stabilizáció és a növekedés érdekében a képviselők fontosnak tartják az adócsalás elleni küzdelem uniós szintű fokozását, és a vállalati társadalmi felelősségvállalás és a felelős vállalatirányítás erősítését.
Emellett nagyobb integrációra van szükség a kiskereskedelmi szolgáltatásoknál, és meg kell könnyíteni az innovatív vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások finanszírozását, például egy ?európai intelligens növekedési allap" létrehozása révén – áll a szövegben.
Az EU-nak mint a világ legnagyobb gazdasági térségének vezető szerepet kell játszania a pénzügyi szolgáltatások szabályozásában és a pénzügyi piacok felügyeletében – vélik a képviselők. A szakbizottság kéri az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki stratégiát európai kötvények kibocsátására is.
Az eurózóna erősebb nemzetközi képviselete
A gazdasági és monetáris szakbizottság sajnálja, hogy ?ez euró nÃ?vekvő nemzetközi szerepe ellenére nem történt előrelépés az euróövezet nemzetközi képviseletének javítása terén". A képviselők ezért sürgetik, hogy az eurózóna közös képviselettel rendelkezzen a nemzetközi pénzügyi intézményekben és a pénzügyi stabilitási fórumokon. A közös uniós álláspontot az euróövezet, az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank elnökének kell képviselnie, a Nemzetközi Valutaalap alapokmányát pedig módosítani kell a gazdasági blokkok és szervezetek képviseletének lehetővé tétele érdekében – érvelnek a jelentésben a képviselők.
Langen és Berés azt javasolják, hogy évente négyszer szervezzenek találkozót a Tanács, az Európai Bizottság és a parlament között, az EP képviselőjének pedig biztosítsanak megfigyelői státuszt az euróövezet és a Tanács nem hivatalos ülésein.
Az eurózóna bővítése
A szakbizottság ?az elkövetkező évek egyik fŅ? kihívásának tartja az eurózóna tartós és sikeres bővítését". Ugyanakkor csak akkor engedne új tagállamokat csatlakozni, ha azok teljesítették a maastrichti konvergencia-kritériumokat és a stabilitási és növekedési paktum elemeit. Az ilyen tagállamoknak viszont ?a lehető leghamarabb át kellene vennniük a közös valutát" – fogalmaznak a jelentést készítő képviselők. Az euróövezethez csatlakozó minden új állammal és a már tagokkal szemben is egyforma feltételeket és bánásmódot kell alkalmazni – írja a jelentés.
Emellett a szakbizottság kéri az Európai Bizottságot, segítse a tagállamokat a lakosság tájékoztatásában a közös valuta előnyeiről, illetve – az újonnan csatlakozók esetében – az euró átvételének hasznáról a mindennapi élet során.
Az Európai Központi Bank és az inflációs stratégia
A képviselők szerint az Európai Központi Banknak egy olyan közvetlen inflációs célrendszert kell megvalósítania, ahol a pontszerű inflációs cél mellett egy szűk sávban a célráta körüli ingadozás is lehetséges. A jelentés felhívja a központi bankot az inflációs előrejelzések közzétételére, valamint a nemzetközi monetáris párbeszéd megerősítésére más nagyobb központi bankokkal, különösen az Egyesült Államok Jegybankjával, a Japán Nemzeti Bankkal és a Kínai Nemzeti Bankkal.
Jelentéstevő: Werner Langen (EPP-ED, DE), Pervenche Berès (PES, FR)
Jelentés: (A6-420 2008) – Tíz éves a GMU: A gazdasági és monetáris unió első tíz éve és jövőbeli kihívásai
Tíz éves a GMU: A gazdasági és monetáris unió első tíz éve és jövőbeli kihívásai
Gazdasági és Monetáris Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2008., november 17., hétfő
EP: feleslegesek a költséges közzétételi és fordítási kötelezettségek
Az EP-képviselők egyes vállalatok esetében megszüntetnék a közzétételi és fordítási kötelezettségeket, mivel azok sok esetben csak felesleges többletköltségeket rónak a társaságokra. Az EP a keddi plenáris ülésen tárgyalja első olvasatban az Európai Bizottság erről szóló javaslatát.
A jelenlegi társasági jogi szabályozás alapján egyes vállalatoknak kötelező bizonyos információkat közzétenniük, illetve dokumentumokat lefordíttatniuk. Ez legtöbb esetben jelentős többletköltséget és adminisztratív terhet ró rájuk. Az Európai Bizottság ezért módosítani szeretné a jelenlegi szabályozást, és megszüntetné a költséges közzétételi és fordítási kötelezettségeket.
Kétszeres és költséges közzététel
A társaságok bizonyos információkat – például az alapításra vonatkozó módosításokat vagy éves beszámolókat – kötelesek közzétenni a nemzeti közlönyben, miközben a cégnyilvántartások online formában is tartalmazzák ugyanazokat az információkat.
A szakbizottság szerint ezért a tagállamoknak ?létre kellene hozniuk egy elektronikus platformott, amelynek vagy tartalmaznia kell az összes információt, vagy pedig hozzáférést kell biztosítania a keresett információkhoz a cégnek a nyilvántartásban szereplő adatfájlján keresztül".
A tagállamoknak ezen kívül biztosítaniuk kell, hogy a társaságok által a közzétételért fizetendő minden költség az esetleges bejegyzési díjakkal együtt egyetlen díjban összegződjön – írja a Piia-Noora Kauppi (néppárti, finn) jogi szakbizottsági képviselő által készített jelentés. Az elektronikus platform működtetéséhez kapcsolódó költségeket azonban a tagállamok átháríthatnák a társaságokra – a képviselők szerint.
Olcsóbb fordítás és hitelesítés
Amikor egy vállalat új fióktelepet jegyeztet be, nemcsak arról kell gondoskodnia, hogy bizonyos okiratokat a fióktelep székhelye szerinti állam nyelvére lefordíttasson, hanem sok esetben magas hitelesítési költségek is terhelik.
A költségek leszorítása érdekében ezért a szakbizottság a fordítások kölcsönös elismerésének módszerét javasolja, amely ?nemcsak kevesebbe kerülne, hanem a fordítás megbí?zhatóságát is garantálná".
Jelentéstevő: Piia-Noora Kauppi (EPP-ED, FI)
Jelentés: (A6-0400/2008) – Bizonyos típusú vállalatok közzétételi és fordítási kötelezettségei
Jogi Bizottság
Eljárás: együttdöntés, első olvasat
Vita: 2008., november 18., kedd
Veszélyben a méhek
Az Európai Bizottságot kérdezik az EP-ben arról, mit tesz az unió a rendkívüli gazdasági jelentőségű méhek pusztulása ellen.
Az európai méhészet egyre nagyobb nehézségekkel küzd, egyre nehezebb fenntartani az európai méhállományt. A módosított és kezelt vetőmagvak használata miatt egyre inkább csökkennek a virágpor- és nektárforrások, ami pedig a méhpopuláció hanyatlásához vezet. Emellett komoly veszélyt jelentenek a házi méhekre a vírusok és gombás fertőzések, valamint a varroa atka és a nosema ceranae nevű parazita terjedése is. Télen a méhészek gyakran az állomány 50-80 százalékát veszítik el.
A kórokozókra és leküzdésükre vonatkozó kutatások ma még gyerekcipőben járnak, ezért Neil Parish (néppárti, brit) az EP mezőgazdasági szakbizottsága nevében a következő szóbeli kérdést teszi fel a novemberi strasbourgi plenáris ülésen az Európai Bizottság képviselőjének:
?Mit kész megtenni a Bizottság:
- a méheket tizedelő paraziták és betegségek elleni kutatások fejlesztéséért?
- a virágporban és nektárban gazdag ökológiai kompenzációs övezetek (például méhészeti parlagterületek), illetve a közutak mentén a virágport védő övezetek létrehozásáért?
- az elégtelen beporzás kockázatai elleni küzdelem részeként hozott intézkedések támogatásáért, azaz a virágzat paraziták elleni kezelésének megszüntetése, illetve a módosított vetőmagok használatának csökkentése érdekében?
- a felszíni vizek minőségének ellenőrzése és megfigyelése érdekében, mivel a méhek igen érzékenyek az élőhelyük állapotában bekövetkező minden negatív változásra?
- a nehéz helyzetben lévő méhészetek pénzügyi támogatására?"
Neil Parish (O-0104/2008 – B6-0480/2008)
Bizottság
A méhészet helyzete
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság
A szóbeli kérdés szövege
http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=OQ&reference=O-2008-0104&language=HU
HIV/AIDS: korai felismerést és beteggondozást akar az EP
2008. december 1-jén tartják az első AIDS-világnap huszadik évfordulóját. Az EP-ben ennek kapcsán vitáznak szerdán a parlament, az Európai Bizottság és a Tanács képviselői.
Bár az egész világon a HIV-fertőzéssel élők száma 2006-ra a korábbi mintegy 40 millióról 33 millióra csökkent, az EU-ban egyre többen kapják meg a kórt. A leggyorsabb növekedést Nagy-Britanniában, Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban tapasztalják.
EP-állásfoglalás az utasadatokról
A biztonsági okokból gyűjtött személyi adatokkal kapcsolatos állásfoglalásról szavaz az Európai Parlament.
Az EP november 20-án szavaz az állampolgári jogi szakbizottság által előterjesztendő szövegről.
A fürtösbombák betiltásáról az EP-ben
A 2008. májusi, dublini nemzetközi találkozón 107 ország elfogadta a fürtösbomba-egyezményt, amely betilja az ilyen eszközök használatát, gyártását, szállítását és raktározását. Az egyezményt 2008. december 3-án, Oslóban nyitják meg aláírásra.
Az egyezmény fél évvel az után lép hatályba, hogy 30 ország aláírta azt.
Az EP november 19-én, szóbeli kérdés formájában foglalkozik az egyezménnyel.
A kérdést benyújtó képviselők szerint a fürtös (kazettás) bombákról szóló egyezménynek 2008 vége előtt hatályba kell lépnie.
A képviselők azt kérdezik, ?milyen lépéseket tett a Tanács, hogy valamennnyi államot ? különösen az Európai Unió tagállammait ?meggyőzze a kazettás bombákról szóló egyeezmény aláírásáról, megerősítéséről és azonnali végrehajtásáról?"
Jonathan Sacks rabbi az EP-ben
Jonathan Sacks, az Egyesült Királyság és a Nemzetközösség főrabbija szólal fel november 19-én az EP plenáris ülésén a ?Kulturák közötti párbeszéd é?ve" alkalmából.
Sir Jonathan Sacks 1991 szeptembere óta a Nemzetközösség főrabbija. Sacks a zsidó diaszpóra érdekében végzett munkásságáért 1995-ben megkapta a Jeruzsálem-díjat.
EP-vita Kongóról
Az EP szerdán vitázik a Kongói Demokratikus Köztársaságban kialakult helyzetről.
A képviselők állásfoglalásról is voksolnak.
Elégtelen környezetvédelmi ellenőrzések
A környezetvédelmi ellenőrzések során betartandó követelményekről kérdezik az európai biztost az EP-ben.
2001-ben az EP és a Tanács ajánlást fogadott el arról, milyen minimális követelményeket kell a tagállamoknak betartaniuk a környezetvédelmi ellenőrzések során. Az Európai Bizottság közleménye szerint azonban ?még minddig jelentős különbségek vannak az EU-n belül abban, hogy a nemzeti, regionális és helyi hatóságok hogyan hajtják végre a környezetvédelmi ellenőrzéseket". Számos esetben a tagállamok nem alkalmaznak ellenőrzési tervet, a tervek nem mindig nem érhetőek el nyilvánosan, illetve sok esetben hiányos és nehezen összehasonlítható információt adnak a tagállamok az ajánlások végrehajtásáról – olvasható a közleményben.
Az Európai Bizottság szerint az ajánlás hatálya sem megfelelő, mivel az nem terjed ki számos lényeges tevékenységre, mint például a Natura 2000 program (összefüggő európai természetvédelmi hálózat – a szerk.), vagy az illegális hulladékszállítás ellenőrzése.
A környezet eredményes védelme érdekében alapvető fontosságú, hogy a tagállamok megfelelően hajtsák végre az uniós környezetvédelmi jogszabályokat, ezért az Európai Bizottság felül kívánja vizsgálni a 2001-es ajánlást. Ennek kapcsán Miroslav Ouzký (néppárti, cseh) az EP környezetvédelmi szakbizottsága nevében az alábbi szóbeli kérdést fogja feltenni a novemberi strasbourgi plenáris ülésen az Európai Bizottság képviselőjének:
?Megmagyarázná-e a Bizottság, hogy>
Miért kívánja csupán módosítani az ajánlást, és miért nem él inkább az ajánlásban felvetett azon lehetőséggel, hogy irányelvre vonatkozó javaslatot nyújtson be a környezetvédelmi ellenőrzésekről?
Miért döntött ehelyett a feldarabolt megközelítés mellett, és miért javasolja, hogy a környezetvédelmi ellenőrzés követelményeit külön-külön kapcsolják a már hatályos irányelvekhez, ami elkerülhetetlenül időigényes folyamat?
Miért nem kész irányelv alkalmazására az olyan fogalmak, mint például az »ellenőrzés« és az »audit« meghatározására, amelyeket ? mintt maga is elismeri ? »a tagállamok különbözőképpeen értelmeznek«, ha azokat ajánlásban határozzák meg?
Miért nem kész a környezeti jog alkalmazására és végrehajtására létrehozott uniós hálózat (IMPEL) egy olyan hatékony európai uniós környezetvédelmi ellenőrzési testületté történő átalakítására, amely jogosult a tagállami hatóságokkal való együttműködés kérésére, hiszen végeredményben a Bizottság csak egy ilyen testület létrehozása révén fogja tudni megszüntetni azoktól való függését, akiket ellenőrizni kíván?"
Miroslav Ouzký (O-0085/2008 – B6-0479/2008)
Bizottság
A tagállamokban végzett környezetvédelmi ellenőrzések minimumkövetelményeinek megállapításáról szóló 2001/331/EK ajánlás felülvizsgálata
Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság
A szóbeli kérdés szövege
http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=OQ&reference=O-2008-0085&language=HU
Megakadt a Szolidaritási Alap reformja
Bár az EP korábban megszavazta az EU szolidaritási alapjának reformját, a Tanács egyelőre nem jutott megegyezésre a kérdésben. Az EP-ben erről kérdezik az illetékes uniós biztost.
A Szolidaritási Alapot 2002-ben hozta létre az Európai Unió azért, hogy segítséget tudjon nyújtani a jelentős természeti katasztrófa által sújtott tagállamok számára. 2005 áprilisában az Európai Bizottság készített egy javaslatot az alap továbbfejlesztéséről annak érdekében, hogy abból a nem természeti katasztrófák által okozott károk esetén is lehessen gyorssegélyt nyújtani. A javaslatot az EP első olvasatban támogatta, a Tanács viszont azóta is, több mint két éve blokkolja a döntéshozatalt.
Gerardo Galeote (néppárti, spanyol) az EP Regionális Fejlesztési Bizottsága nevében az alábbi szóbeli kérdést fogja feltenni a novemberi strasbourgi plenáris ülésen az Európai Bizottság képviselőjének:
?Meg tudja-e magyaráznni az Európai Bizottság a parlament számára, hogy mi akadályozta meg a Tanácsot a közös álláspont kialakításában?
Mely tagállamok támogatják az Európai Parlament és az Európai Bizottság megközelítését, és melyek nem hajlandók jóváhagyni a Szolidaritási Alap reformját, és mindezt milyen alapon?
Készül-e az Európai Bizottság bármi lépést tenni, vagy politikai kezdeményezést indítani a jövőben e helyzet sikeres megoldására?
Michel Barnier ?Az európai poolgári védelmi erő: Europe aid" című jelentése 2006-ban lett közzétéve és az európai polgári védelmi erő létrehozására irányuló javaslata elnyerte az Európai Parlament teljes körű támogatását. Ez a javaslat szorosan kapcsolódik a Szolidaritási Alap felülvizsgálatához, de mint látható erre nem került sor.
Tervez-e az Európai Bizottság bárminemű jogalkotási kezdeményezést e területen?"
Gerardo Galeote (O-0092/2008 – B6-0472/2008)
Bizottság
az Európai Unió Szolidaritási Alapja: a reform akadályai
Regionális Fejlesztési Bizottság
A szóbeli kérdés szövege
http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=OQ&reference=O-2008-0092&language=HU
Európa az űrben
Az európai űrkutatás jövőjéről, például a Galileo-programról kérdezik a képviselők a Tanácsot Strasbourgban.
Az Európai Unió immár 30 éve vesz részt az űrtechnológia és az űrtudomány fejlesztésében és finanszírozásában. Az európai űrpolitika a 2003 novemberében az Európai Közösség és az Európai Űrügynökség között elfogadott keretmegállapodás óta folyamatosan fejlődött és fejlődik. Az EU – a lisszaboni szerződés tervezete és az unió működéséről szóló szerződés 189. cikke révén – a Tanács által hozott állásfoglalások alapján újabb és újabb szakpolitikai lépéseket kezdeményezhet az európai űrpolitikában.
A jövőbeli szakpolitikai lépésekkel kapcsolatban Pierre Pribetich (szocialista, francia) a következő szóbeli kérdést teszi fel a szerdai plenáris ülésen a Tanács képviselőjének:
?Tekintettel az európai űrpiiac évi 7 százalékos növekedésére, biztosítaná-e a Tanács elnöke az Európai Parlamentet azokról a szakpolitikai kezdeményezésekről, amelyeket az űrrel kapcsolatos témák lisszaboni stratégiához, konkrétan a kutatás-fejlesztéshez és az európai ipar versenyképességéhez történő hozzájárulásának fokozása érdekében fog megtenni a repüléssel és űrhajózással kapcsolatos, technológia alapú iparra támaszkodva, amely a műholdak gyártásával, pályára állításával és az ehhez kötődő szolgáltatásokkal kapcsolatos globális kereskedelmi igények jelentős részének kiszolgálója?
Döntött-e már a Tanács elnöksége az alábbi két kiemelt fontosságú területre vonatkozó szakpolitikai alternatívákról:
a) Galileo és Egnos: nevezetesen a nemzetközi partnerekkel folytatott együttműködés a rendszerek és alkalmazások kompatibilitásának és együttműködtethetőségének témájában, továbbá hogy miként lehet a leghatékonyabb módon felhasználni a műholdas navigációs rendszerekkel, a távközlési műholdhálózatokkal, szolgáltatásokkal és alkalmazásokkal kapcsolatos K+F kapacitásokat?
b) Kopernikusz kezdeményezés: konkrétan a tagállamok földmegfigyelési infrastruktúráinak felhasználása, finanszírozása, az ezekkel kapcsolatos jogi keretek, valamint adat- és tájékoztatási politika feltételezve, hogy közjavakról van szó.
Mivel az űrrendszerek olyan stratégiai eszközök, amelyek az EU függetlenségét garantálják, milyen irányítási modellt tervez a Tanács az európai űrpolitika számára az alábbi három területen: a) űr és biztonság, b) a világűr felderítése, beleértve az emberi jelenlétet és c) világűr és éghajlatváltozás?
Szándékában áll-e a Tanács elnökségének a jelenleg kereskedelmi fejlesztés alatt álló szuborbitális repülés lehetőségének vizsgálata és támogatása, mivel az Egyesült Államok már szabályokat javasolt e tevékenység tekintetében és kezdetét veszi az űrközpontok ilyen célú felhasználása?"
Pierre Pribetich (O-0111/2008 – B6-0482/2008)
Tanács
Európai űrpolitika: ég és föld között
Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság
EU-elnökségi honlapok minden nyelven?
Az Európai Parlament petíciós szakbizottsága támogatja azt a petícióban megfogalmazott a javaslatot, hogy az angol és a francia mellett a német is legyen kiemelt nyelv legyen az EU-elnökségek honlapjain. A parlament a polgárok jobb tájékoztatása érdekében még több nyelven is elérhetővé tenné az információkat.
2004-ben egy német nyelvvédő szervezet azt kérte a holland és a luxemburgi kormánytól, hogy EU-elnökségük idején ne csak angolul és franciául, hanem németül is legyenek olvashatók az unióval kapcsolatos netes anyagaik. A két kormány, majd a Tanács is elutasította ezt a kérést. Az európai ombudsman nem elégedett meg a tanácsi válasszal, és arra kérte az uniós intézményt, biztosítsa, hogy a soros elnökség honlapja németül is elérhető legyen.
Az EP petíciós bizottsága egyetért az ombudsmannal, és ezen túlmenően úgy véli, ideális esetben a honlapnak az összes hivatalos uniós nyelven (jelenleg 23 ilyen van – a szerk.) működnie kell.
A képviselők mindenesetre jó példának tartják, hogy a francia elnökség honlapja a francia mellett angol, német, olasz és spanyol nyelvű is.
Jelentéstevő: Rainer Wieland (EPP-ED, DE)
Jelentés: (A6-0395/2008) – Az európai ombudsman által az 1487/2005/GG számú panasz ügyében az Európai Unió Tanácsához intézett ajánlástervezetet követően az Európai Parlament részére készített különjelentés
Petíciós Bizottság
