EU Parlament:Teljes dohányzási tilalmat akar az EP a munkahelyeken és a vendéglátóiparban
24 perc olvasásÉvente 650 ezer halálos áldozatot szed a dohányzás az EU-ban. Az EP-képviselők ezért rendkívül szigorú intézkedéseket szeretnének elfogadtatni a füstölés visszaszorítása érdekében. Betiltanák a dohányzást minden munkahelyen, étteremben, közlekedési eszközön.
Évente 650 ezer halálos áldozatot szed a dohányzás az EU-ban. Az EP-képviselők ezért rendkívül szigorú intézkedéseket szeretnének elfogadtatni a füstölés visszaszorítása érdekében. Betiltanák a dohányzást minden munkahelyen, étteremben, közlekedési eszközön.
„Két éven belül vezessenek be teljes körű dohányzási tilalmat minden zárt munkahelyen, beleértve a vendéglátóipart, az összes középületet és közlekedési eszközt az Európai Unión belül" – ez a legfontosabb követelése az EP saját kezdeményezésű (tehát kötelező erővel nem bíró) jelentésének, amelyet Karl-Heinz Florenz (néppárti, német) készített. A szöveget szerdán 561 igen, 63 nem, 36 tartózkodó szavazattal fogadta el az EP. A képviselők felszólítják az Európai Bizottságot, „ha a megnevezett célokat nem éri el valamennyi tagállam, 2011-ig terjesszen elő (…) a munkavédelem területén a nemdohányzók védelmére vonatkozó szabályokra irányuló javaslatot, amellyel összefüggésben ismerje le a tagállamok meglévő nemzeti rendelkezéseit".
Évi 650 ezer halott
A jelentés emlékeztet: „csak az Európai Unióban évente legalább 650 ezer ember hal meg a dohányzás következtében", ebből a passzív dohányzás áldozatainak számát 80 ezerre teszik. A szöveg szerint „például a dohányzást nem tiltó vendéglátóipari egységekben dolgozó munkavállalók tüdőrák-megbetegedési valószínűsége 50 százalékkal nagyobb, mint azoké a munkavállalóké, akik nincsenek kitéve dohányfüstnek".
A jelentéstevő azt is hozzáteszi, „a dohányfüst legtöbb rákkeltő anyagának nincs olyan küszöbértéke, amely alatt ne lehetne egészségkárosodásra számítani. A dohányfüstben található rákkeltő anyagok általi legkisebb megterhelés is tumorok kialakulásához vezethet."
Emberi jog a dohányfüst elleni védelem
Felidézi a jelentés, hogy az Európai Unió és 25 uniós tagállam (Olaszország és Csehország még nem) már ratifikálta a WHO-nak a dohányfogyasztás megfékezéséről szóló keretegyezményét (Framework Convention on Tobacco Control, FCTC). Ebben az is benne van, hogy „a dohányfüst elleni védelemre vonatkozó kötelezettségvállalás az alapvető emberi jogokon és szabadságjogokon alapul", és „a dohányfüst elleni védelem alapvető jog".
A jelentés közvéleménykutatási adatokra is hivatkozik. Ezek szerint az uniós polgárok – akiknek 70 százaléka nem dohányzik – 86 százaléka támogatja, hogy dohányzási tilalmat vezessenek be a munkahelyeken. Az éttermekben 77 százalék, a bárokban és kocsmákban pedig 61 tiltaná be a füstölést. A szöveg megjegyzi, „a tagállamok azon vendéglátóipari egységeiben, ahol átfogó dohányzási tilalmat vezettek be, forgalomcsökkenés nem mutatható ki".
A dohánygyárak fizessék a gyógykezeléseket
A képviselők felszólítják a Bizottságot, 2008-ig terjesszen be módosító javaslatot a dohánytermékekről szóló uniós irányelvhez. Ebben azonnal be kellene tiltani a függőséget fokozó, valamint rákkeltő adalékanyagok használatát.
Az EP a gyártókat tenné felelőssé „az összes, a dohányfogyasztás következményei miatt fellépő egészségügyi költség finanszírozásáért".
Gyerek mellett szív vagy vezet
A képviselők további ötleteket is adnak a Bizottságnak a „dohányfüstmentes Európa, valamint az átfogó dohányzás-ellenőrzési és dohányzásról való leszoktatásra irányuló stratégia támogatása érdekében". Így nem lenne szabad dohányozni az autóban, ha kiskorú is ül benne, az egész unióban tilos lenne 18 év alattinak dohánykészítményt eladni, és cigarettaautomatát is csak úgy szabadna felállítani, hogy 18 éven aluliak ne férhessenek hozzá.
A képviselők az egész EU-ban magas adóminimum-szintet állapítanának meg a dohánytermékekre, az elárusítóhelyeken pedig jól látható módon a leszokást segítő információkat, telefonszámot, honlapcímet kellene elhelyezni.
A képviselők azt kérik a tagállamoktól, hogy két éven belül vezessenek be dohányzási tilalmat a játszótereken".
Európai dohánymentes övezet
Az EP „felhívja azon tagállamokat, amelyek nyilvános helyeken, szórakozóhelyeken és éttermekben dohányzási tilalmat vezettek be, hogy hozzák létre és írják alá az »európai dohányfüstmentes övezetet« meghatározó chartát, amellyel az önkéntes tagság alapján a teljes dohányzási tilalmat bevezető tagállamok az ügy éllovasaivá lépnek elő".
Hegyi: mozgósítás a dohányzás ellen
A parlamenti vitában felszólalt Hegyi Gyula (szocialista). Szerinte a halálesetek magas száma indokolja, miért kell teljesen betiltani a dohányzást a munkahelyeken és egyéb nyilvános helyeken. „A dohányzás elleni hosszú harcunk nem volt sikertelen: tíz vagy húsz évvel ezelőtt az embereknek természetes volt, hogy szinte mindenütt dohányozzanak, tárgyalásokon vagy bizonyos országokban akár buszokon. Ma szinte agressziónak számít egy cigaretta meggyújtása egy rendezvényen" – mondta a képviselő.
Hegyi hozzátette: bebizonyosodott, hogy a dohányipar sem legyőzhetetlen. „Ha világos környezetvédelmi, egészségügyi célkitűzéseket fogadunk el, ha mozgósítani tudjuk a társadalmat, a civil szervezeteket, a politikusokat – nem elfelejtve a jó ügyvédeket – akkor elérhetjük a céljainkat" – vélte a képviselő, aki hozzátette: „a dohányzás és nem a dohányzók ellen harcolunk".
Jelentéstevő: Karl-Heinz Florenz (EPP-ED, DE)
Jelentéstevő: (A6-0336/2007) – Zöld könyv: A dohányfüstmentes Európáért, uniós szintű politikai lehetőségek
Zöld könyv : A dohányfüstmentes Európáért, uniós szintű politikai lehetőségek
Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2007. október 23., kedd
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2105
Karl-Heinz Florenz
Törökország és az unió: tart az észak-iraki bevonulástól az EP
Az EU és Törökország kapcsolatairól vitáztak szerdán reggel Strasbourgban. A parlament üdvözli a török kormány reformok iránti elkötelezettségét, ugyanakkor a társulási egyezmény betartását, az erőszak felszámolását követeli, és aggodalmát fejezi ki az esetleges észak-iraki katonai akció miatt. Az örmény népirtás elismerését követelő pont nem került bele a szövegbe.
Az Európai Bizottság november 7-én adja ki országjelentését Törökországról. Ezt megelőzően folytatott vitát az Európai Parlament az EU és Ankara kapcsolatairól.
Az EP állásfoglalást is elfogadott az EU és Törökország közötti kapcsolatokról.
Török-örmény megbékélést
A plenáris szavazáson a parlament elutasította azt a módosító indítványt, amely szerint az EP felszólította volna Törökországot arra, hogy „ismerje el hivatalosan az örmény népirtást".
Az EP „megismétli a török és örmény kormányhoz intézett felhívását a jelenre és a múltra vonatkozó békefolyamat megkezdéséről, és felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a török-örmény békefolyamatot".
Demokrácia, új alkotmány
Az EP „gratulál Törökországnak a tisztességes és szabad parlamenti választásokhoz", és „üdvözli az új elnök megválasztását, mint a török demokrácia megszilárdításának jelét".
A parlament reméli, hogy „az új török kormány felgyorsítja a reformfolyamatokat a csatlakozási partnerségi megállapodásban meghatározott célok teljesítése érdekében". A képviselők üdvözlik „egy új és polgári, az alapvető emberi jogokat és szabadságjogokat védő alkotmány elfogadására irányuló szándékát".
Hadsereg, Ciprus
A parlament „aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a török fegyveres erők ismételten beavatkoznak a politikai életbe; hangsúlyozza, hogy további erőfeszítésekre van szükség a fegyveres erők maradéktalan és hatékony polgári irányításának biztosítása érdekében".
Az EP „sürgeti Törökországot, hogy hajtsa végre maradéktalanul a társulási megállapodásban és annak kiegészítő jegyzőkönyvéből eredő rendelkezéseket". A képviselők „emlékeztetnek arra, hogy amennyiben Törökország nem tesz eleget a társulási megállapodásban említett kötelezettségeknek, az negatívan fogja befolyásolni a tárgyalási folyamatot".
Az EP „sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy nem történt jelentős előrelépés a ciprusi kérdés átfogó rendezése ügyében".
Vallási kisebbségek
A parlament elítéli, hogy még mindig sokak ellen folyik eljárás a büntető törvénykönyv 301. cikke (a törökség megsértése) alapján.
Az EP „sürgeti az új török kormányt, hogy a vallási kisebbségekkel kapcsolatos politikáját hozza összhangba a szabad vallásgyakorlásnak az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény és az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjoga által meghatározott elvével".
Az EP „mélységesen elítéli Hrant Dink meggyilkolását, Andrea Santoro keresztény pap meggyilkolását, a három malatyai keresztény meggyilkolását, az ankarai terrorista merényletet, és minden más, politikai vagy vallási indíttatású erőszakos cselekményt".
Kurdok, Irak
A parlament „mélyen elítéli a PKK és más terrorista csoportok által török területen lekövetett merényleteket", és „szolidaritását fejezi ki Törökországgal, annak terrorizmus elleni harcával". Az állásfoglalás ugyanakkor felszólítja Törökországot, „tartózkodjon minden, Irak területét sértő egyoldalú lépéstől".
A parlament „komoly aggodalmának ad hangot a török csapatok esetleges határokon átnyúló, észak-iraki katonai akciójának következményeivel kapcsolatban", és „felhívja Törökországot, hogy tartózkodjon az Irak területét sértő aránytalan katonai műveletektől".
Hanganyagok
Ria Oomen-Ruijten véleménye – hanganyag angolul (01:49)
http://www.europarl.europa.eu/eplive/expert/multimedia/20071004MLT11151/media_20071004MLT11151.WAV
Hannes Swoboda véleménye – hanganyag angolul (01:28)
http://www.europarl.europa.eu/eplive/expert/multimedia/20071003MLT11143/media_20071003MLT11143.WAV
Joost Lagendijk véleménye – hanganyag angolul (01:18 )
http://www.europarl.europa.eu/eplive/expert/multimedia/20071003MLT11145/media_20071003MLT11145.WAV
Nélkülözhetetlen az atomenergia az EP szerint
Európa még sokáig rá lesz szorulva a „hagyományos" energiaforrásokra, ezért hatékonyabbá kellene tennie a fosszilis energiaforrások felhasználását, és az atomenergiára kellene építenie. Ez a legfontosabb mondanivalója az EP által szerdán elfogadott jelentésnek.
„A hagyományos energiaforrásokról és energiatechnológiákról" szóló jelentést készített Herbert Reul (néppárti, német). Ezt az EP szerdán 509 igen, 153 nem, 30 tartózkodó szavazattal fogadta el.
Az indokolás szerint a fosszilis energiahordozók (olaj, gáz, szén) aránya a 25-tagú EU bruttó belföldi fogyasztásában 2004-ben 79 százalék volt. Ezek az előrejelzések szerint 2020-ban és azután is központi összetevői lesznek az EU energiamixének. Az unió fosszilis energiahordozók behozatalától való függősége 2030-ig 70 százalék körülire fog emelkedni az 1990-es 47 százalékhoz képest, ebből a kőolaj- és fölgáz-behozataltól való függőség 94, illetve 85 százalékos lehet.
Kibocsátás-csökkentés atomenergiával
„Az üvegházhatású gázok kibocsátásának hatékony csökkentése az energiaszektorban csak az »alacsony széndioxid-kibocsátású technológiák«, például az atomenergia, a tiszta széntechnológiák és a megújuló energiaforrások fokozott használatára építve valósítható meg" – vélik a képviselők. Sőt az EP szerint „az atomenergiával való szakítás lehetetlenné teszi az üvegházhatású gázok csökkentésére és az éghajlatváltozás ellen tett célkitűzések elérését".
A jelentés hozzáteszi: „az atomenergia nélkülözhetetlen az alapvető energiaszükségletek középtávú kielégítésében Európában", a parlament ezért „támogatja az Európai Tanács 2007. márciusi javaslatát, miszerint előítéletektől mentes vitát kell folytatni az atomenergia lehetőségeiről és veszélyeiről".
Sokan építenek atomerőművet
A szöveg „megállapítja, hogy Finnország, Franciaország, Bulgária, Románia, Szlovákia, Litvánia (Lettországgal és Észtországgal együttműködve), az Egyesült Királyság, Lengyelország és Csehország jelenleg épít, vagy tervez építeni új atomerőműveket, avagy vizsgálja ennek lehetőségét".
A képviselők hozzáteszik: „világszerte atomerőművek tucatjait tervezik vagy építik, és az európai társaságok számára létfontosságú, hogy részt vegyenek azok építésében, mind az ipari stratégia szempontjából, mind a lehető legszigorúbb biztonsági alapelvek érvényesítése érdekében".
A jelentés megjegyzi: „bármely tagállam atomenergia melletti vagy elleni döntése annak kizárólagos hatáskörébe tartozik, mindazonáltal befolyásolhatja más tagállamokban a villamos energia árának alakulását".
A bioüzemanyag-termelésben is segíthet
„Az atomenergia használata szinergiákat alakíthat ki a megújulókkal, például eredeti módszereket kínálva a hidrogén- és a bioüzemanyagok hatékony és gazdaságos termelésére" – vélik a képviselők.
A képviselők felszólítják a Bizottságot, „támogassa a szintetikusüzemanyag-technológiákat, tekintettel az ebben rejlő potenciálra az energiaellátás biztonságának megerősítésében és a közúti közlekedési ágazat kibocsátásának csökkentésére".
Az EP úgy véli, „az energiaárakban számításba kell venni az energiatermelés valódi externális költségeit is, beleértve a környezetvédelemhez kapcsolódó költségeket".
Gyürk: hatékonyság, kutatás-fejlesztés, diverzifikáció
A parlamenti vitában két magyar képviselő szólalt fel. Gyürk András (néppárti) szerint „a fosszilis energiahordozók nemcsak a globális klímaváltozáshoz járulnak hozzá, hanem Európa külső szállítókkal szembeni kiszolgáltatottságát is növelik". Magyarországon például az energiamix közel 50 százalékát teszi ki a gáz, ennek 80 százaléka pedig Oroszországból érkezik – tette hozzá.
Gyürk úgy vélte, „a hagyományos források megkerülhetetlensége és az általuk képviselt kockázatok közötti ellentét feloldandó". Szerinte a hagyományos energiaforrásokkal kapcsolatban három célkitűzésre kell összpontosítani: a hatékonyság növelésére, a kutatás-fejlesztésre, valamint a külső forrásoktól való függőség mérséklésére. „Ez utóbbira a legjobb példa a Nabucco-projekt, a gázvezeték megépülése ugyanis érdemi előrelépést jelentene a diverzifikáció irányába"- fogalmazott a képviselő.
Herczog: ne ideológiai, hanem tudományos alapú döntést az energiapolitikáról
Herczog Edit (szocialista) úgy vélte, „az Európai Parlament minden kétséget kizárólag rájött, és elfogadta, hogy a természeti és gazdasági kényszereket nem lehet ideológiai alapon felülírni". „Magyarország éppen 1956-ban adta fel azt a hiú politikai elképzelést, hogy a vas és acél országa lesz. Az uniónak szerencsére nem kellett ilyen végletekig eljutnia ahhoz, hogy belássa és elismerje: a 21. században energiaigényeink biztonságos ellátásához minden tudásunkra, minden erőforrásunkra szükség van".
A képviselőnő szerint „ez megköveteli a maximális diverzifikációt a források és technológiák tekintetében egyaránt. Azt pedig, hogy 10-20-50 éven belül hány lábon áll az európai energiaellátás, azt sem ideológiáknak, hanem a tudománynak kell meghatároznia. A politikának meg kell követelni a biztonságot, koordinálni kell az erőforrásokat, és növelni kell a társadalmi elfogadottságot."
Jelentéstevő: Herbert Reul (EPP-ED, DE)
Jelentés: (A6-0348/2007) a hagyományos energiaforrásokról és energiatechnológiákról
Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság
Előadó: Herbert Reul
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2007; október 22., hétfő
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/file.jsp?id=5479402
Herbert Reul
http://www.europarl.europa.eu/members/expert/searchForm/view.do?id=28225&language=hu
Jelentősen csökkentenék az autók széndioxid-kibocsátását
Bár a személygépkocsik átlagos károsanyag-kibocsátása csökken, teljesítményük és számuk növekedése, valamint az egyre több dugó miatt mégis az autók felelősek a széndioxid-kibocsátás mintegy ötödéért. A képviselők folyamatosan szigorítanák a határérték-előírásokat, és „széndioxid-kibocsátás csökkentési rendszert" vezetnének be.
„Az Európai Unióban az összes szén-dioxid kibocsátás mintegy 19 százalékát a személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek okozzák, és az abszolút mennyiségek tovább növekednek annak ellenére, hogy a 2004-et megelőző évtizedben új személygépkocsinként átlagosan 12,4 százalékos csökkentést sikerült elérni" – áll a Chris Davies (liberális, brit) által jegyzett jelentés indokolásában. A magyarázat elsősorban az, hogy egyre több személygépkocsi van, és ezek egyre nagyobb torlódást generálnak, ráadásul a kocsik teljesítménye is jelentősen nőtt. Az EU-ban egyébként a közúti közlekedés fogyasztja el az összesen felhasznált olajmennyiség 60 százalékát.
2025-re 70 CO2/km
A képviselők nem tartják reálisnak, hogy – ahogy azt korábban tervezték – legkésőbb 2010-re elérjék az új autóknál a legfeljebb 120g CO2/km-es kibocsátási értéket. Ehelyett a gépjárművek technikai fejlesztésének ösztönzése mellett 2012-től tennék kötelezővé ezt a határértéket, 2020-tól pedig az átlagos kibocsátásnak nem lenne szabad meghaladnia a 95g CO2/km-t. Az EP 2025-re a 70 CO2/km-es határértéket is el tudná képzelni.
Egy elfogadott módosítás értelmében az EP azt javasolja, „hogy állapítsanak meg 2011. évi hatállyal kötelező éves kibocsátási célkitűzéseket, melyek célja a gépjárművek technikai fejlesztésének támogatása annak biztosítása érdekében, hogy az EU piacán 2015-ben forgalomba hozott valamennyi személygépjármű átlagos kibocsátása legfeljebb 125g CO2/km legyen".
A jelentés javasolja, hogy 2011-től vezessenek be egy széndioxid-kibocsátás csökkentési rendszert (CARS). A határértékek túllépéséért pénzbírságot kellene fizetni. A járműgyártók közötti kereskedelem alapját képező kvóták rendszerét külön kellene kezelni az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerétől.
Mint a cigisdobozon
A parlament a cigarettásdobozokon olvasható figyelmeztetések példáját követve azt javasolja, hogy „az új személygépkocsik reklámozására szánt helynek legalább a 20 százaléka nyújtson információt – a jóváhagyott formátumban – az üzemanyag-takarékosságról és a CO2-kibocsátásról".
A képviselők arra szólítják fel a tagállamokat, hogy „gazdaságilag ösztönözzék a régi autók forgalomból való kivonását, és biztosítsák, hogy a járműadók egy része a szén-dioxid és egyéb szennyező anyagok kibocsátásának függvényében változzon".
A képviselők mindennel együtt kiemelték: „el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek Európában a munkahelyek leépítésére nehezedő nyomást a gépkocsi ipar területén növelnék, illetve annak nemzetközi versenyképességét veszélyeztetnék".
Miért olyan gyorsak az autók, ha csak 130-cal lehet menni?
A jelentés kitér arra is, hogy „a sebességkorlátozások következetes betartása minden tagállamban kimutathatóan a CO2-kibocsátás jelentős csökkenését eredményezné". A jelentéstevő, Chris Davies a jelentés indokolásában felteszi a kérdést: ha egyszer az EU „nem engedélyezi olyan járművek forgalmazását, amelyek nem teljesítik a biztonsági normákat, akkor miért engedi olyan járművek értékesítését, melyek túl sok üzemanyagot használnak, és kialakításuk miatt megszeghetik a közúti biztonsági okokból bevezetett, jogszabályi közúti sebességkorlátozást?". A képviselő korábban azt javasolta, hogy az új járművek ne is kapjanak típusjóváhagyást, ha a legtöbb európai országban engedélyezett sebességet 25 százalékkal meghaladó sebességet képesek elérni. Ez végül nem került be a szövegbe.
Olajos: szükséges lépés az alternatív üzemanyagok felé
A vitában felszólalt Olajos Péter (néppárti). A képviselő azt mondta, paradigmaváltásra van szükség, ugyanis „ha bárki azt hiszi, hogyha 120 grammra vagy 95 grammra csökkentjük az egyre növekvő számú gépjárműveink széndioxid- kibocsátását, bármit is megoldottunk, nos, az nagyon téved". Olajos szerint „az autógyártókat rá kell szorítani a hatékonyabb és kisebb motorok előállítására. De itt nem állhatunk meg. Az Európai Uniónak egyértelműen el kell magát köteleznie a közlekedésen belül is a technológiaváltás mellett."
A képviselő azt mondta, nem hiszi, hogy „a bioüzemanyagok fogják jelenteni az üdvözítő megoldást problémáinkra, főleg nem a mostani első generációs formájukban. Úgy tűnik azonban, hogy ez egy szükséges lépés az alternatív üzemanyagok irányába, akárcsak a hidrogén, az elektromos meghajtás, és sok, ma még széles körben nem alkalmazott, vagy még meg sem született találmány."
Jelentéstevő: Chris Davies (ALDE, UK)
Jelentés: (A6-0343/2007) a személygépkocsik és a könnyű haszongépjárművek CO2-kibocsátásának csökkentésére irányuló közösségi stratégiáról
Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság
A vélemény előadója (*): Rebecca Harms, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2007. október 23., kedd
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/file.jsp?id=5484692
Chris Davies
Lux-díj: német-török film nyerte az Európai Parlament filmdíját
Október 24-én, Strasbourgban adta át Hans-Gert Pöttering az Európai Parlament filmdíját. Az elismerést az Auf der anderen Seite (A másik oldalon) című német-török film kapta.
A fény mértékegységéről Lux-díjnak elnevezett elismerést célja, hogy felhívja a figyelmet az európai filmgyártásra, és megkönnyítse az európai filmek terjesztését. A Lux-díjból finanszírozzák majd a győztes film mozikban történő vetítéshez szükséges technikai átalakítását, illetve feliratozását az EU 23 hivatalos nyelvén. (Az eredeti nyelven a halláskárosultaknak szánt feliratos változatot készítik el.)
Az Európai Parlament felkérésére egy szakmai zsűri választott ki három európai filmet a megmérettetésre:
Auf der anderen Seite (A másik oldalon), Fatih Akin filmje,
4 luni, 3 săptămîni şi 2 zile (4 hónap, 3 hét és 2 nap), Cristian Mungiu filmje,
Belle toujours (Mindig szép), Manoel de Oliveira filmje
A filmeket 2007. október 1. és 18. között kilencszer vetítették az Európai Parlament brüsszeli épületében kialakított moziteremben.
A díj odaítéléséről azok az EP-képviselők szavazhattak, akik mind a három filmet látták. A legtöbb voksot begyűjtő filmnek járó Lux-díjat Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke adta át a strasbourgi ülésteremben.
A nyertes film képviseletében Hanna Schygulla színésznő – a soknyelvűség szimbólumaként – egy Bábel tornyát ábrázoló szobrot vehetett át az Európai Parlament elnökétől. A díjat egy belga művész, Jocelyne Coster tervezte.
Az EP elnöke a díj átadásakor azt mondta, ezzel az elismeréssel a parlament minden évben olyan filmet fog kitüntetni, amely Európa számára fontos, aktuális társadalmi kérdésekre hívja fel a figyelmet. A díjátadás az Európai Unió nyelvi sokszínűségére is utal, és célja a filmgyártás alkotásának támogatása is – tette hozzá Hans-Gert Pöttering.
Hanna Schygulla köszönetet mondott az Európai Parlamentnek, amiért létrehozta a díjat, és örömét fejezte ki, amiért ezen a fórumon is szó esik az európai filmművészetről.
Bővebb információ, linkek:
Az adóverseny és a közös társasági adóalap mellett az EP
A képviselők szerint a 27 különböző – ráadásul adórendszer hátráltatja az európai gazdaságot és megkönnyíti a csalásokat. A parlament ellenzi a hozzáadottérték-adók növelését, és egyszerűsítené a vámeljárásokat. Az EP támogatja a közös társasági adóalap meghatározását.
Az EP szerdán véleményadó jelentést fogadott el az adózási és a vámpolitikának a lisszaboni stratégiához való hozzájárulásáról. A szöveget 323-214-120 arányban szavazták meg. Az eredeti jelentéstevő, Sahra Wagenknecht (szocialista, német) a végleges szöveggel nem értett egyet, ezért nem adta nevét a sz
Sokmilliárd euró veszteség a széttagoltságból
A jelentés szerint „az Európai Unióban létező 27 különböző adórendszer akadályozza a belső piac zökkenőmentes működését, továbbá az adminisztráció és az előírásoknak való megfelelés tekintetében jelentős többletköltséget jelent a határokon átnyúló kereskedelem és üzleti tevékenység számára".
A jelentésben az áll, hogy „az adórendszerek jelenlegi széttagoltságával kapcsolatos elemek alkotják az adókijátszást lehetővé tevő kibúvókat, mivel a csalás és az adókijátszás miatt elmaradó bevételek a becslések szerint csak a hozzáadottérték-adó esetében 200-250 milliárd eurót tesznek ki".
Uniós összehangolás harmonizáció nélkül
Az EP szerint „az Európai Unióban az adóverseny a dinamikus vállalkozási környezet révén EU-szerte gazdasági hasznot eredményezett és eredményez, de a megfelelő EU-szintű adó-összehangolás, amely nem törekszik az adókulcsok harmonizálására, hozzájárulhat ahhoz, hogy az adóverseny előnyein a vállalkozások, munkavállalóik és fogyasztóik még szélesebb körben osztozzanak".
A szöveg kiemeli, „hogy Európában az általános adószintek még mindig magasabbak más OECD-országokéhoz képest". Az EP „felhívja a figyelmet arra is, hogy az állami bevételek egészében véve a tényleges társasági adókulcsok csökkenése ellenére növekedtek".
Közös társasági adóalap
A parlament „támogatja a Bizottságnak az egész Európában egységes közös konszolidált társasági adóalap (kkta) létrehozására irányuló törekvéseit", hozzátéve, hogy a kkta „olyan politika, amelyet a megerősített együttműködés keretében lehet folytatni, amint arról a szerződések rendelkeznek".
Az EP úgy vélte, hogy „egy valóban közös, egységes adóalap megteremtése érdekében fontos a határokon átnyúló gazdasági tevékenységekre vonatkozó összehasonlítható vagy – a legjobb esetben – közös nyilvántartási dokumentáció létrehozása is".
A kutatási-fejlesztési kiadásoknál adólevonási, adócsökkentési lehetőségekkel ösztönöznék „a termelékenység által előidézett növekedést".
A parlament „szükségesnek tartja olyan államháztartási politikai környezet létrehozását, amely a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás tekintetében kedvező, és amely a foglalkoztatottak és a fogyasztók, valamint a vállalatok és a tőkejövedelmet szerző személyek közötti általános adóteher-megosztás érdekében egy uniós szintű egészséges adóversenyt eredményez".
Ne emelkedjen a hozzáadottérték-adó
Az EP „úgy ítéli meg, hogy a közhasznú állami, illetve részben állami vállalatok számára a hozzáadottérték-adó területén fenn kell tartani az adókiváltságokat; úgy véli, hogy az EU-szerte meglévő HÉA-kötelezettségük kezelése érdekében be kell vezetni az egyablakos ügyintézést a társaságok számára".
A parlament „bírálja az Európai Unióban a hozzáadottérték-adó kulcsának emelkedő tendenciáját, mert ez regresszív hatású és csökkenti a keresletet; hangsúlyozza, hogy egyes EU-tagállamokban a tapasztalat azt mutatta, hogy akkor keletkezik nagyobb bevétel, amikor az adóalapot kiszélesítik, amikor a foglalkoztatási növekedés a fogyasztás növekedését eredményezi, és amikor a feltételek adottak a feketegazdasági tevékenységek szabályossá tételéhez, ezt folyamatot pedig a HÉA-kulcsok növelése veszélyezteti".
Az EP „a belső piac létrejöttének érdekében fontosnak tartja a vámjogszabályok egyszerűsítését és a vámeljárások racionalizálását a határokon átnyúló ügyleteket végző vállalkozások adminisztratív költségének csökkentése céljából".
Becsey: adóminimum helyett adókonvergencia
A plenáris vitában felszólalt Becsey Zsolt (néppárti). A képviselő azt mondta, „igent mondunk" az élőmunka, a kis- és középvállalkozások segítésére, a családok erősítésére, a munkahelyteremtésre, és a demográfiai kihívásokra válaszul a szociálpolitikai támogatásra. A képviselő szerint nemet kell viszont mondani arra, „hogy az antiinflációs politika és a versenykihívásokra való megfelelő válaszadás helyett egészségügyi és környezetvédelmi vagy szociálpolitikai szempontokból túladóztassuk magunkat".
Becsey azt mondta, a valódi adókonvergencia érdekében a jelenlegi, csak a minimumadózásra törekvő gondolkozást egy magatartáskódexnek (code of conduct), az „egy sávba való terelésnek" kell felváltania.
A közös adóalappal kapcsolatban a képviselő azt mondta, „nagyon nagy gond lenne, ha ez oda vezetne, hogy büntetnénk versenyképes országokat, és minimális szint bevezetésére kerülne sor". Becsey kérdésként fogalmazta meg, „nem fog-e a leányvállalati nyereség például az új tagállamokból állandóan visszakönyvelődni helyi befektetés helyett az anyavállalat nyereségébe?".
Jelentéstevő: Sahra Wagenknecht (PES, DE)
Jelentés: A6-0391/2007- az adózási és a vámpolitikának a lisszaboni stratégiához való hozzájárulásáról
Gazdasági és Monetáris Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2007. október 23., kedd
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2097
Sahra Wagenknecht
Perger István/EU Parlament sajtószolgálat
