Nép(i)körkép – avagy Skanzen Szentendre 2007 ősz
5 perc olvasás
Magyarország népi építészete, lakáskultúrája és életmódja. Eredeti, áttelepített épületek, az egykori lakók életvilágát, szokásait megjelenítő hiteles tárgyakkal, régi településformák keretében, a 18. század második felétől, az első világháborúig. Mindezt egyszerre, egy helyen tekintheti meg az érdeklődő, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban, ismertebb nevén a skanzenben.
Magyarország népi építészete, lakáskultúrája és életmódja. Eredeti, áttelepített épületek, az egykori lakók életvilágát, szokásait megjelenítő hiteles tárgyakkal, régi településformák keretében, a 18. század második felétől, az első világháborúig. Mindezt egyszerre, egy helyen tekintheti meg az érdeklődő, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban, ismertebb nevén a skanzenben.
A Szabadtéri Néprajzi Múzeumot, a skanzent, 1967. február 1-én alapították, 1972 óta önálló intézmény, országos múzeum. Magyarország népi építészetét, lakáskultúráját, életmódját mutatja be, a 18. század második felétől, az első világháborúig.
Végleges cél, hogy több, mint 300 építmény kerüljön a múzeumba, melyet kilenc épületcsoportban, tájegységben kívánnak elhelyezni. A tervezett kilenc csoport (Felső-Tiszavidék, Felföldi mezőváros,Észak-Magyarország, Közép-Tiszavidék, Alföld, Dél-Dunántúl, Balaton-felvidék, Nyugat-Dunántúl, Kisalföld) felépülése után, hazánk 18-19. századi építészeti hagyományait történeti örökségként fogja megőrizni.
 1. Cukrot, kávét, kakaót tessék! |
 2.Felföldi mezőváros jellegzetes utcája |
 3.Felső-tiszai fakazettás templom |
 4.Felső-tiszai udvar |
 Felsőszenterzsébet – Haranglab |
 6. Felső-tiszai harangláb |
 7. Gépek nélkül világosan |
 8.Hertz Jenő öntődéjéből |
 9. Hidasi házbelső |
 10. Jászárokszállási Fogadó |
 Köveskál – Közkút és Mosóhely |
 12. Kút |
1981-ben az intézmény tudományos kutatóhely lett. Az e célt szolgáló gyűjtemények folyamatosan gyarapodnak, s 2003-ban a digitalizálása is elkezdődött.
2003-ban helyett kapott az új épületben a 2015 m² alapterületű Néprajzi látványtár is. Ugyanebben az évben nyílt a Skanzen-Galéria is, mely időszakos kiállításaival a szentendrei művészköröket szeretné megszólítani, s a velük való együttműködést elősegíteni.
A 2004-ben átadott Oktatási Módszertani és Információs Központ a pedagógus és múzeumpedagógiai továbbképzések helyszíne lehet.
A múzeum fontos feladatának tartja, a környezeti nevelést is. A kiállítás részei a kiskertek, méhesek, szántóföldek, melyek az adott régió gazdálkodását mutatják be. A Nagykunsági állattartó tanyán rackajuhot, mangalicát, szürke marhát, s mudit -pásztorkutya- tartanak.
A Felföldi Mezőváros tájegysége Mátraalját, Tokaj-Hegyalját mutatja be, előtérbe helyezve a borkultúrát. A házak közt találhatunk működő borkóstoló pincét is, megnézhetjük a lábbeli készítés folyamatát, de betekinthetünk Klein Mózes üzletébe is, ahol még krumplicukrot is lehetett kapni. A Nagykunsági állattartó tanyán hagyományos, magyar háziállatokkal ismerkedhetünk.
Felső-Tiszavidék házai között felfedezhetjük a jellegzetes kazettás templomot, s egy haranglábat is. Ha megéheztünk a nagy sétában, betérhetünk az Alföldi Mezővárosban található Jászárokszállási fogadóba. A házak közt találunk egy péküzemet is, mely a mai napig készíti, a megvásárolható friss kenyeret, pogácsát, különböző péksüteményeket. A Kisalföldi területen egy szatócsboltban vásárolhatunk kedvünkre.
 13. Mádi dézsmaház |
 14. Szélmalom |
 15.Mándoki fatemplom |
 16. Minden napra jó és friss kenyér… |
 17, Munkában |
 18. Muraszemenye |
 19. Működő szatócsbolt |
 20.Nyírádi Vizimalom |
 21.Őcsény – lakóház |
 22.Rédics – Virrasztószoba |
 23.Skanzen valódi "zöldbirkákkal" |
 24. Szövőszék |
A Dél-Dunántúli területen találhatjuk azt a hidasi házat, melyben a múzeum korban legkésőbbi (1959-es) enteriőrje látható. Az öcsényi ház udvarán csodás növények, többek között leander virít. Nyugatabbra, de még a Dunántúlon egy iskolát is találhatunk, a rédicsi iskola áttelepített épületét, ahol népiskola révén 6-12 éves gyermekeket tanítottak, s neveltek. A ház egyik részében az iskola, másik részében pedig a tanári lak látható.
Ha pedig vízimalmot szeretnénk látni, ellátogathatunk a Bakony, Balaton-felvidéki tájegységre, ahol megcsodálhatjuk a Nyirádi Vízimalmot, s ha szerencsénk van, működés közben is láthatjuk.
Bármerre járunk is a skanzen területén, biztosak lehetünk benne, hogy a múlt egy pillanatát, s ha jobban megfigyeljük, elképzeljük, még az akkortájt élt embereket is láthatjuk.
A szentendrei Szabadtéri Múzeum Szentendrén a Sztaravodai úton található. Megközelíthető nem csak gépkocsival, hanem naponta többször is közlekedő Volán busszal, mely a bejáratnál áll meg.
A múzeum honlapján rengeteg információt s képet találhatnak még a múzeumról.
Németh Krisztina
